Kereső toggle

2012. április 20-ai számunkban írták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szebb jövt
Én ugyan nem vagyok történész csupán egy ember, aki közel nyolcvan éve van a világon, és figyel arra, mi történik körülötte itthon és a világban. S hogy az országunk miért olyan amilyen, a történészek hozzászólásai választ adnak.
Kezdeném Schmidt Máriával. Azt mondja Magyarország története számára sikertörténet, mert minden nehézséget leküzdöttünk, és itt vagyunk. Örül, hogy járatlan utakat keresünk, csak azt nem fejti ki, hogy az eddigi „keresgélés” mibe került az országnak. Azt mondja, azért támadnak minket, mert érdekeket sértünk politikai és gazdasági területen is. Azt mondja, Európa nem tud összefogni ellenünk, hiszen Európa mi vagyunk. Akkor talán európaiként kellene viselkedni is! Nem kellene mindenkit hülyének nézni. Talán nem kellene az ország miniszterelnökének itthon másként beszélni, mint az unióban vagy máshol.
Nagyon téved akkor Schmidt Mária, amikor kritizálja a nyugati sajtót, hogy ismeret nélkül kritizálnak. Az ország legbutább állampolgárai is tudják, hogy számtalan külföldi sajtómunkás él Magyarországon, és pontosan tudják, mi történik itt. De vannak nagykövetek is, mint tudjuk!
Az elit világ ellen nemcsak a ’68-as korosztály tiltakozik, hanem a mai huszonévesek is, és nemcsak a szocialista elit szúr szemet nekik. Más országokban is megbukott a szocializmus, mégsem kívánják kiirtani a baloldali vagy liberális gondolkodókat, Bibó sem erről értekezett. És alapvető tévedés úgy fogalmazni, hogy az országot bénítják, nem csak az ország miniszterelnökét és annak politikáját.
A leginkább objektívnek Horkay Hörcher Ferenc írását tartom. Igaza van, amikor a két szemben álló politikai erőt tartja felelősnek, mert mindent átpolitizált. Igaza van. Ugyanakkor elfeledte megemlíteni, hogy ebben nagy segítséget kaptak az egyházaktól, akik az Isten házából politikai fórumot csináltak.
Igen, szükséges egy új generáció, de itt semmi más nem jön szóba, mint a megbékélés. Megállapodás egy kompromisszumon alapuló, közösen elfogadható célban, amely nem a pártok, hanem az egész ország érdekét szolgálja. Szerintem lehet ilyen összefogás a „szolidaritás” égisze alatt. És nem kell kiszorítani egyik pártot vagy értelmiségit sem, mert a demokráciában a pártokra szavaznak még az unióban is. A cél, hogy első az ország érdeke legyen nem azé a párté, aki éppen mandátumot kapott.
Tisztelettel:
Szabó Adolfné, Budapest

Digitális Hetek
Digitálisan olvasom a Hetek hetilapot a dimagon keresztül. Nagyon élethűen lehet lapozni az oldalon található szoftveren keresztül, mintha a kezemben tartanám. Az előnyei közé sorolható, hogy bármikor megvehetem a nap 24 órájában, mivel nem kell az újságárúsokhoz alkalmazkodnom, illetve a környezetet is kímélem, mivel nem kell papír a kinyomtatásához. Ez a globális felmelegedés szempontjából nagyon nagy előny!
Sok sikert kívánva a munkájukhoz!
László

Vérvád a Parlamentben
Baráth Zsolt felszólalása bizonyítja országunk (beleértve ún. politikai elitünk) nem negligálható mértékű antiszemita fertőzöttségét és/vagy gyávaságát (amely „ötvöződik” a romaellenes rasszizmus szintén jelentős elterjedtségével). Fónagy önuralommal és egyedüliként fejezte ki tiltakozását a Jobbik parlamenti képviselőjének náci beszédével szemben az ülésteremben. Reagálása morálisan – ez esetben – majdnem az egyedül helyénvaló tett volt. Azért majdnem, mert – tiltakozásához kapcsolva – meg kellett volna bírálnia az ülést éppen vezető országgyűlési alelnököt, mégpedig azon az alapon, hogy az alelnök a Jobbik-képviselőtől – ezen súlyosan alkotmánysértő beszéde miatt és közben – nem vonta meg a szót. Ilyenkor a Ház (al)elnökét saját párthoz tartozása nem befolyásolhatja.
Amennyiben van kurázsi a magyar országgyűlés konzervatív, liberális, illetve polgári szocialista képviselőiben, akkor ebbe az undorító „közjátékba” nem törődnek bele, hanem mint ügyet végigviszik. Ha itthon kudarcot szenvednek, meg se álljanak a strasbourgi bíróságig! Van elég jogász. Így kell cselekedniük, amennyiben valóban fontos nekik az úgynevezett jogállam. Egyebekben ez következik Magyarország legfőbb nemzetközi jogi kötelezettségéből, a párizsi békeszerződésből (hatályos!). De leginkább elemi nemzeti érdekünkből. Avagy újra magyar állampolgár üldözzön-gyilkoljon magyar állampolgárt, a magyar állam vezénylete alatt? Nem volt elég egy vészkorszak? Nemzetünk örökre kivetné magát a népek közösségéből! Magunk csinálta mohács lenne!
Ezúttal a zsidómagyarok ellen keltettek gyűlölséget az Ország Házában. Amióta odafészkelték magukat, a romamagyarság is célpontjuk. Egymás után sorra fog kerülni mindenki, aki nem tetszik a Jobbiknak. Betiltani ezt a náci pártot!
„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista. Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag. Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista. Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó. Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna. (Martin Niemöller, német teológus)
Fekete György

Olvasson tovább: