A Révay utcai Bálint Házban, augusztus 8-án a Christian Friends of Israel (a CFI, vagyis Izrael Keresztény Barátainak) magyarországi rezidensei ez évben is megrendezték ismétlődő szolidaritási konferenciájukat - a Hetek online változatán közreadott előzetes program szerint. A tanácsteremben jórészt újjászületett keresztény férfiak és nők gyűltek egybe, hogy együtt imádkozzanak Jeruzsálem békességéért, s az ágak elkötelezettségét, háláját és szeretetét hirdessék a gyökerek iránt.
A CFI-ről tudni kell, hogy több mint húsz országban jelen van már a világban, s gyakorlatilag az egyetlen nemzetközi központ, külföldi „követség", amelynek a székhelye az 1967-ben felszabadult Jeruzsálemben található (eltérően a többi külképviselettől, amely politikai-diplomáciai meggondolások alapján mindmáig vonakodik átköltözni Tel-Avivból Izrael örök fővárosába). A konferenciának meghívott rangos előadója volt Helena Idema, a CFI Szolgálati Programok igazgatója, aki nemzetközi tevékenységükbe adott betekintést, és ezen belül nagyra értékelte a magyarországi keresztény közösségek állhatatos szolgálatát is az itteni- immár igencsak nyolcvanas-kilencvenes éveit taposó - holokauszt-túlélők, a maradék maradéka felé.
A szervezők, többek között e sorok íróját is felkértek a Shalom, barátaim! Úti jegyzetek a megbékélésről című, nemrég megjelent könyv bemutatására. Ennek a meghívásnak köszönhetem, hogy a CFI hasznos tevékenységébe némi betekintést nyerhettem, s e szolidaritási konferenciáról - vidékről érkezett holokauszt-túlélőként, s nem utolsó sorban messiáshívő zsidóként, tömören beszámolhatok .
Izrael Állam - a Közel-Kelet egyetlen demokratikus berendezkedésű országa - jelenleg nagyobb veszélyben van, mint valaha. A területi integritása melletti kiállás aktualitását nem lehet túlbecsülni a nacionalista uszításokkal, robbanásokkal és robbantásokkal terhes korunkban, amikor a rövid időn belül atomhatalommá váló Irán vezetésével a muszlim fanatikusok a 60 évvel ezelőtt újjászületett Izrael eltörlésével és tengerbe szorításával, a holokauszt megismétlésével fenyegetőznek. Különösen most, amikor az Egyesült Államok külpolitikája is változni látszik, és szorító olajérdekei miatt lazítani kényszerül egyetlen megbízható közel-keleti szövetségeséhez fűződő kapcsolatát, vagy legalábbis elvi és területfeladási engedményekre próbálja rábírni azt.
Napjaink világpolitikai eseményei mintha igazolni látszanának az „utolsó időkről" szóló próféciákat, amikor már-már minden nemzet felsorakozik Izrael ellen, s e világméretű koalícióval szemben csak az Örökkévaló Isten mentheti meg az Ő választott népét, a gyökerek kétezer év után feléledő, frissen zöldellő új hajtását, amely az elsivatagosodott tájat a világ szeme láttára változtatja megint édenkertté. Az egyetlen, aki ma következetesen kiáll mellette, az Úr másik elhívott népe, a Názáreti tanításait híven követő krisztusi egyház.
Nem csoda, hogy a zsidó emberek gyanakodva figyelnek minden mondatra, ami Jézus nevében elhangzik. Hiszen kétezer év óta, előbb-utóbb a máglyák, pogromok és krematóriumok füstjébe fulladt minden hozzánk intézett jó szó, amelyet az egyszer már emberként megtestesült Messiásra, Jézusra hivatkozva kimondtak a keresztények. Ezért nyer különös jelentőséget a múlt században, számos gyülekezetben és felekezetben fölerősödött keresztény „ébredés", amely a gyökerekhez való visszaigazodás jegyében kész őszinte bűnbánattal megkövetni a zsidóságot, s következetesen filoszemita már (vagy megint: hiszen az ősegyház apostolai, az evangéliumok szerzői is, talán a betért, prozelita Lukácson kívül mind-mind hithű zsidó férfiak voltak).
Aki a fölvillantott szempontokon és körülményeken egy kicsit is elgondolkodik, beláthatja, hogy korszakváltó eseménynek lehettünk tanúi a minap, a Bálint Házban. A megfeszített, majd harmadnapra föltámadt Jézus nevében imádkozhattunk az Ő zsidó vér szerinti testvéreiért (atyafiaiért)! Aki az evangéliumokba egy kicsit már belelapozott, annak pedig tudnia kell (legyen füle a hallásra is!), hogy ahol ketten vagy hárman együtt fohászkodnak az Ő nevében, azok között szellemben maga Jézus is megjelenik. Augusztus 8-án tehát minden bizonnyal ott járt a Bálint Házban is...
