Kereső toggle

Holtponton a szlovák magyar viszony

A múlt elkezdődött?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kedvezménytörvény körüli feszültség után most a Benes-dekrétum kapcsán tett Orbán-kijelentés mélyíti tovább a szlovák–magyar diplomáciai szakadékot. Eddig kétoldalú konfliktusról volt szó, most beszálltak a csehek is. Eddig a jószomszédi kapcsolatok voltak "csak" a pakliban, mára a visegrádi négyek, így közvetetten az egységes EU-csatlakozás is veszélybe került.

Orbán Viktor brüsszeli kijelentése nyomán Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy nem érti, miért akarja Orbán lerombolni mindazt, amit az elmúlt három és fél évben együtt fölépítettek.

Vitathatatlan, a Benes-dekrétum a kollektív bűnösség elvét vezette be anno a csehszlovák jogrendbe. A törvény nyomán több százezer ember vesztette el minden vagyonát, illetve üldözték el otthonából. (Ez a jogi norma máig érvényes Szlovákiában és Csehországban is.) Így ez az érzékeny pont nemcsak a magyarokkal, de az osztrákokkal és a németekkel való viszonyt is már jó ideje terheli. Nem újkelet? a probléma, ugyanakkor kezelése nem kis tapintatot igényelt és kapott a korábbiakban. Emiatt például a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja a jelenlegi kormány koalíciós szerződésében vállalta, hogy nem nyitja meg a dekrétum kérdésének ügyét. Orbán Viktor viszont megtette, elkötelezte magát és kinyilvánította véleményét. Kendőzetlenül. Ő már csak így szokta.

Fölmerül a kérdés: miért most, és miért így? Nem valószínű, hogy véletlenről volna szó, hiszen pontosan a Fidesz honosította meg Magyarországon a nagyon is tudatos és előre megtervezett politikai beszédmódot. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy a szlovák–magyar feszültséget Orbán erőből próbálja megoldani, ami szintén nem idegen politikai habitusától. Korábban a kedvezménytörvény kapcsán Romano Prodival való találkozásakor hárította Szlovákiára a meg nem egyezés felelősségét, jelenlegi kijelentésével még nagyobbat csapott az asztalra. Kijelentésével tudatosítja, hogy a NATO-tag Magyarország helyzeti előnyben van Szlovákiával szemben az integrációs folyamatban, valamint azt, hogy az EU-tag Ausztriának és Németországnak is fájó pont a Benes-dekrétum ügye. Helyén mondta tehát a dolgot, legalábbis az "erőlogika" szerint. 

Megnyilvánulásának jelenlegi gyümölcsei azonban nem őt igazolják. Magyarország most újabb erőfeszítéseket tehet, hogy összehozza a visegrádi csúcstalálkozót. Bár Orbán azóta kijelentette, mint korábban Boros Miklós pozsonyi nagykövet is, hogy a dekrétum ügye nem terheli a szlovák–magyar kapcsolatokat, ezt innen a hivatalos körök máshogy látják. Egyértelmű, hogy nyilvános nyilatkozatot várnak a magyar kormányfőtől, hogy továbbra is érdekelt a visegrádi együttműködésben és a bilaterális kapcsolatok fejlesztésében.

Szlovákiai elemzők és kommentárok rámutatnak, hogy a magyar külpolitika belpolitikai célok fogságába került, a magyar kormányfő továbbra is szavazatokat próbál szerzni a jobboldalról, és ezt leginkább az érzelmekre való hatással tudja elérni. Orbán mindenáron választásokat akar nyerni, a kül-, valamint az EU-kompatibilis politikában azonban a hideg fej a nyerő. A szlovák–magyar kapcsolatokban előrelépés, úgy tűnik, már valóban csak a magyar választások után várható. Orbánnal, vagy nélküle.

Olvasson tovább: