Kereső toggle

Válaszolt a rendőrség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kiskunmajsai riportunk (Rasszista támadások)
nyomán a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Hivatala vizsgálatot indított, amelynek eredményéről az alábbi tájékoztatást kaptuk:

Tisztelt Főszerkesztő Úr!



A Hetek c. hetilap március 3-i számában, a kiskunmajsai romákkal és a helyi rendőrséggel kapcsolatban megjelent cikkben megyénket érintően leírtakat a rendőr-főkapitányság ellenőrzési osztályával Főkapitány úr kivizsgáltatta. 

A kivizsgálás során megállapítottakról az alábbiak szerint tájékoztatom.

2001. február 16-án tett feljelentést a kiskunmajsai rendőrörsön egy állampolgár, akinek a vasútállomás melletti vendéglőben ismeretlen személyek eltulajdonították a karóráját. A nyomozás során a rendőrök gyanúsítottként hallgatták ki K. Attila kiskunmajsai lakost, aki kihallgatása alkalmával olyan vallomást tett, hogy testvére, K. József lakásán van egy mosógépmotorral szerelt köszörű, ami bűncselekményből származik. A házban lakó férfi elmondta, hogy tőle valóban elloptak egy mosógépmotoros köszörűt és más tárgyakat is a nyitott lakásból, de akkor nem tett feljelentést. 

Ezek után tartottak házkutatást halaszthatatlan nyomozási cselekményként K. Zoltán lakásán, ahol K. József is lakik. Megtalálták és lefoglalták a kérdéses köszörűt, továbbá olyan kisgépeket és szerszámokat is, amelyek eredete tisztázatlan volt, ugyanakkor más betöréses ügyekkel kapcsolatukat alappal feltételezni lehetett. 

A házkutatás, a lefoglalás a Be. szabályainak megfelelően zajlott le, végrehajtásuk szükséges és indokolt volt. A jogosultak panaszt nem tettek. A lopást K. József, és társa K. Ferenc gyanúsítottak elismerték, a tárgyi bizonyíték lefoglalásra került. Ezek a tények egyértelműen bizonyítják, hogy a két férfival szemben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárás és került sor a törvényben meghatározott intézkedésekre, nem pedig származásuk miatt. A büntetőeljárás megindítása bűncselekmény gyanúja, illetőleg alapos gyanúja esetén nemcsak joga, hanem kötelezettsége a rendőrségnek. Nincs és nem is lehet tekintettel arra, hogy az elkövetéssel gyanúsítható személy milyen származású, mindenkivel szemben le kell, és le is fogja folytatni a jövőben is a törvényes eljárást. 

Mint ahogy nem származásra tekintettel intézkednek a rendőrök a kerékpáron közlekedők szabálysértései miatt sem. Bács-Kiskun megyében, így Kiskunmajsán is igen sokan közlekednek kerékpárral, ami fokozott balesetveszélyt jelent mind a kerékpárosokra, mind a közlekedésben más járművel résztvevőkre nézve. Éppen ezért a rendőrség kiemelt figyelmet fordít a kerékpárosok biztonságos közlekedésére. Megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az elmúlt fél évben a kiskunmajsai rendőrőrs munkatársai 30 szabálysértési feljelentést tettek a kerékpárral elkövetett szabálysértések miatt. A 30 feljelentett személy közül, a rendőrök helyi személyi ismeretére alapozva, mintegy egyharmada volt cigány származású. A kiszabott bírság összege minden esetben igazodott a megyében kialakított bírsági gyakorlathoz, ami ténylegesen 50000 Ft (100 000 Ft a felső határ az ittas vezetésnél!) függetlenül attól, hogy a szabálysértést ki követte el.

A cikkben említett Kolompár Orbán, a Kiskunmajsai Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy Kiskunmajsán a cigányokat nem üldözik, sőt kiemelte, hogy a helyi rendőrség és a cigány kisebbségi önkormányzat közötti kapcsolat kifejezetten jó.

Tisztelettel szeretnénk javasolni, hogy hasonló esetekben az igazság megírása nagyban segítené az állampolgárok tájékozódását. 

Kérem a fent leírtakat további munkájuk során – melyhez sok sikert kívánok – figyelembe venni. 



Kecskemét, 2001. március 12.

Tisztelettel: Kozák Tibor 

főtanácsos, hivatalvezető



Tisztelt Főtanácsos Úr!



Köszönjük észrevételeit a lapunk március 3-i számában megjelent "Rasszista támadások" cím? cikkel kapcsolatban, mindazáltal a 2001. március 12-én kelt levelére néhány szóban reagálnék.

Lapunk - Önökhöz hasonlóan – az igazság kiderítésében érdekelt, miközben fontosnak tartjuk az emberi méltóság tiszteletben tartását is.. 

Éppen ezért sajnálatosnak tartom, hogy Ön részletes válaszlevelében nem tért ki arra, hogy – az eljárás során még csak gyanúsítottá sem váló – K. Zoltán irányában miért volt szükség durva, becsmérlő kifejezések használatára. 

Továbbá levelében Ön azt írja, hogy a rendőrök a köször? mellett olyan eszközöket foglaltak le, amelyek "eredete tisztázatlan volt, ugyanakkor más betöréses ügyekkel kapcsolatukat alappal feltételezni lehetett". Egyrészt, azt hiszem, nem tévedünk, ha azt mondjuk: amennyiben a rendőrség akarná, minden lakásban találhatna tisztázatlan eredet? tárgyakat. Gondoljunk csak azokra az eszközökre, amit – főleg vidéken – vásárokban vagy piacon szerezhetünk be, ezekhez ugyanis általában nem kapunk számlát, ráadásul – még ha kapunk is – nem kötelességünk megtartani azt. Ez azért is fontos kérdés, ugyanis az ügy elindulásakor a majsai rendőrök úgy tájékoztatták K. Zoltánt, hogy eszközeit csak akkor kaphatja vissza, ha bizonyítani tudja azok származását. Ez azonban nem történt meg. Nem is történhetett, mivel jogállami keretek között nem a gyanúsítottnak kell igazolni, hogy valami "nem lopott", hanem a rendőrségnek kell bizonyítania, hogy "lopott". Megjegyezzük, K. Zoltán ezeket a "kétes eredet?" tárgyakat – több hét múltán – visszakapta, tehát bebizonyosodott, hogy azok nem bűncselekményből származnak. 

A házkutatással kapcsolatban Ön azt írja, hogy az a büntetőeljárási szabályoknak megfelelően zajlott le. Ez a szabályozás azonban – mint Ön is bizonyára tudja – igen tág jogi keretet nyújt a halaszthatatlan nyomozási cselekmény megállapítására: a rendőrség gyakorlatilag bármikor megállapíthatja, hogy egy adott házkutatás "halaszthatatlan nyomozási cselekmény".

A Roma Sajtóközpont hírei alátámasztják: K. Zoltán esete nem egyedülálló jelenség ma Magyarországon. Érdekes kérdés lehet, mi történik azokban az esetekben, amiket a sajtó nem "feszeget". Nem feltételezzük, hogy a rendőrség nem törvényesen jár el ezekben az ügyekben, ugyanakkor a fentiek jól illusztrálják: az emberi méltóság érvényesüléséhez nem mindig elegendő a jogszabályok "betűjének" betartása.

Végül pedig a kerékpáron közlekedő romák rendszeres, célzatos megbírságolásával kapcsolatban röviden szeretnénk tisztázni: ebben a témában Kolompár Orbán nyilatkozatát, az ő véleményét idéztük. Hogy Önökkel beszélve ezt a kérdést miért nem firtatta, arról talán őt kellene megkérdezni. 

Munkájukhoz sok sikert kívánva, tisztelettel:

Sebestyén István

újságíró

Olvasson tovább: