Kereső toggle

Nálunk utoljára a szabadságharc előtt volt

Amikor a Nap elsötétül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Július 8-án reggel fellegtelen levén az ég Pesten a nevezetes napfogyatkozás
szépen látszott, közepe mintegy 7 óra 44 perckor volt, midőn a látkör tetemesen elsötétült,
hanem egészen nem, mert Pesten mintegy csillagnyi látszott még a napból... sok nép csődült
fel a budai hegyekre, még a délfelé fekvőkre is, ugy hogy mint mondják, Szt. Gellérten
a csillagvizsgáló intézet kapuját a kiváncsi nép betörvén, a nagy rohanás a kémkedő
csillagász vizsgálatait is megzavará. Mindenki érezte a csillagászat felségét, s
csak azt sajnáltuk, hogy éppen hazánkban kellőleg sehol nem taníttatik ezen isteni
tudomány" – így írja le egy korabeli megfigyelő az 1842-es magyarországi
napfogyatkozást. Az ezredforduló lázában égve is igen jeles eseménynek számít az,
amiben idén augusztusban részünk lehet: hazánk jelenlegi területéről nézve 1842 óta
először ismét látható lesz egy teljes napfogyatkozás. A jelenség különleges,
hiszen csupán minden tizedik generáció lehet részese ennek a rendkívüli égi jelenségnek:
nem csoda ezért, ha egyesek az augusztus 11-ei dátumban máris az apokalipszis nyitányát
látják.

Napfogyatkozásról akkor beszélünk, ha a Nap, a Hold és a Föld olyan együttállásba
kerül, hogy a Hold a földi szemlélő számára eltakarja a Napot. Valamivel költőibb
megfogalmazásban a Hold árnyéka átsuhan a földön, átmenetileg éjjeli sötétséget
borítva rá nappal. Amennyiben az ég nem felhős, erre a pár percre néhány bolygó és
fényesebb csillag is láthatóvá válik. Magyarországon ez idén augusztus 11-én fog
megtörténni, ami valóban életre szóló élményt jelenthet: bár a földön körülbelül
évente előfordul napfogyatkozás, sokat nem is lehet lakott területről látni.
Magyarországról átlagosan 90-100 évente látható teljes napfogyatkozás, az utolsót
1842-ben Petőfi Sándor is megcsodálta. Pápa, ahol a költő ekkoriban diákoskodott,
beleesett az úgynevezett teljességi zónába, ahonnan a napfogyatkozást a maga teljességében
lehetett látni. Könnyelműsége azonban majdnem a szeme világába került: minden
figyelmeztetés ellenére addig próbált a napba nézni, amíg az teljesen takarásba nem
került. Diáktársa, Orlay Petrich Soma karonfogva kísérte hazáig, és napokig káprázott
a fiatal Petőfi szeme. Egyik szemével ettől a naptól kezdve nem látott tisztán.



Napvadászok zarándoklata



Részleges napfogyatkozást, amikor a Hold a Napnak csak egy részét takarja el, akár többször
is láthatunk életünkben, hiszen ezek a jelenségek általában a föld nappali felén
kontinensnyi területről láthatóak. A teljes napfogyatkozás azonban egy konkrét területre
kivetítve igen ritka természeti jelenség. Számos ember soha életében nem lehet
ilyesminek a tanúja. Egy adott földrajzi hely átlagosan 410 évenként esik bele a
teljes napfogyatkozás zónájába, tehát a Magyarországon átlag 90-100 évente látható
napfogyatkozás sem azt jelenti, hogy ez az egész országot érintené. A teljesség zónájába
soha nem kerül bele az egész ország: 1842. július 8-án a Kisalföldről és a Felvidékről
látszott a teljes napfogyatkozás, idén a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld a soros,
míg legközelebb, 2081. szeptemberében a Dél-Dunántúl részesedik az élményben. Egy
átlagos fogyatkozásnál mintegy tízezer embert ér az a szerencse, hogy saját lakóhelye
beleesik a totalitási zónába, ahol a napfogyatkozás teljesnek látszik. Egy
napfogyatkozás totalitási zónája 270 kilométernél nem szélesebb, és a jelenség
legfeljebb hét és fél percig tart. Egy-egy "totalitás-élményért" amatőr és
hivatásos csillagászok akár a világ végére is elutaznának. Semmi sem drága nekik,
hogy hóban-fagyban vagy éppen trópusi hőségben néhány percig részesei lehessenek a
csodának.



A NASA jó ídőt igér



A csoda tehát minket is hamarosan meglátogat, ha minden jól megy és az időjárás is
úgy akarja. A napfogyatkozásra ugyan mindenképpen sor kerül, de a felhős idő könnyen
megcsonkíthatja az élményt. Ha augusztus 11-én az égboltot felhő borítja, az egész
napfogyatkozásból mindössze azt fogjuk érzékelni, hogy fényes délben hirtelen besötétedik,
majd alig több mint két perc múlva újra kivilágosodik. Amennyiben viszont tiszta az
idő, látni fogjuk a Napot teljes takarásban, amint csak egy keskeny gyűrűje látszik
ki a Hold mögül. A NASA hosszú távú előrejelzése szerint jó esélyünk van a
kedvező időjárásra: Anglia, Németország, az Alpok területe felhősnek ígérkezik,
ám a Balatontól keletre eső területeken, valamint Romániában, Törökországban nagy
valószínűséggel jó idő lesz. Kevésbé kecsegtetőek az esélyek India felé közeledve,
mivel ott éppen a monszun időszak fog felhőket hozni. Kedvező kilátásainkat támasztják
alá a korábbi évek magyar megfigyelései is, melyek szerint az elmúlt 12 évben csak
egyszer volt borús az ég augusztus 11-én.

Amennyiben szerencsénk van és a nagy napon derűs idő lesz, jó hasznát fogjuk venni a
speciális napvédő szemüvegeknek. Ez itt nem egyszerűen a reklám helye: minden
szakember, aki egy kicsit is foglalkozik a napfogyatkozás témájával, komolyan
figyelmeztet: ne nézzünk a Napba, amíg teljesen el nem tűnik a Hold mögött, mert
komoly szemsérüléseket szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. A napba tekinteni –
midössze 2 perc 22 másodpercen át – a teljes takarásban lehet majd kockázat nélkül.
Nem igaz a szólás, hogy a napba lehet nézni… – még a közismert kormozott üveges
megoldás is komoly veszélynek teszi ki szemünk világát, hiszen csak a látható fénysugarakat
szűri ki, az igazán veszélyes ultraibolya és infravörös sugarakat azonban nem. Ez utóbbiak
ellen még a legjobb minőség? UV-szűrős napszemüveg sem használ. A szakemberek óva
intenek az egyéb napfogyatkozási babonáktól is: nem nyújt védelmet a CD és a
floppylemez sem; sőt, az exponált filmnek sem vehetjük sok hasznát. Hogy valóban
mennyire komoly dologról van szó, azt néhány egyszer? adat is jól illusztrálja:
1970-ben Amerikában 100-200 közöttire volt tehető azok száma, akik súlyos szemsérüléseket
szenvedtek felelőtlenségük miatt. Ezeknek az embereknek 40 százaléka biztosra vette,
hogy megfelelő védelemmel felszerelve gyönyörködik a fogyatkozó napban. 1994-ben
Brazíliában 16-an vakultak meg hasonló okokból. Érdemes tehát komolyan venni a
figyelmeztetéseket, és nem hagyatkozni a házilagos megoldásokra. S ha már a jó idő
és a megfelelő szemüveg is együtt van, csak a körítés hiányzik az igazán maradandó
élményhez. Erről valószínűleg sokan próbálnak majd gondoskodni. Köztük lesz a
Napvadász Kft. is, ami nem másért alakult, mint a napfogyatkozás tényének népszerűsítésére
és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztésre, hogy mindenki számára élménnyé tegyék
ezt a különleges napot. Megalakulásuk pontosan egy évvel és egy nappal a napfogyatkozás
előtt történt: éppen időben ahhoz, hogy 1998. augusztus 11-én meghirdethessék a
napfogyatkozás évét. Terveik szerint színes és változatos programokkal köszöntik
majd a nagy napot. Az összes nagyobb városban, ahonnan látható lesz a napfogyatkozás,
szórakoztató programokat szerveznek, koncertekkel és kirakodóvásárokkal. A
forgatagban helye lesz az ismeretterjesztésnek is: minden helyszínen amatőr csillagász
fogja "vezényelni" a napba tekintést, kalauzként működve az érdeklődő tömegben.


Bár Budapest nem fog beleesni abba a 111 kilométer széles sávba, amelyben a
napfogyatkozás teljessége látható lesz, egészen nem marad ki abból: a csillagászok
szerint a fővárosiaknak 99,1 százalékos élményben lesz része. Budapesten is be fog
sötétedni, a csillagok azonban nem fognak látszani.



A Mir felgyújtja Párizst?



Jóllehet a világ ma már az ezredforduló lázában ég, Európa központi részén
1999. augusztus 11. jelentős dátum. Jelentőssé avatja többek között az a tény,
hogy ez lesz az évezred utolsó napfogyatkozása. Térségünkben legközelebb kereken hét
év múlva, 2006 márciusában lesz teljes napfogyatkozás, amely – a mostanihoz hasonlóan
– újra átvonul a Közel-Kelet felett. Míg az idei augusztusi égi jelenség Jeruzsálemben
75 százalékos sötétséget eredményez, hét év múlva a város teljes sötétségbe
fog burkolózni.

A természeti jelenség nyilván sokak fejében összekapcsolódik az ezredfordulóra amúgy
is várt különleges eseményekkel. A napfogyatkozásnak – bár a csillagász számára
nem több fizikai ténynél – van egy nem elhanyagolható szellemi, lelki dimenziója
is. A nap a fény és az élet forrása, és mint ilyen szokatlan, váratlan "eltűnése"
mindig is félelemmel, különös izgalommal, világvégeérzéssel töltötte el az
embereket. A földön "végigsuhanó" árnyék borzongást is kelthet az arra fogékonyakban,
ám az – mint Nagy András, az Első Magyar Napvadász Kft. tagja kifejtette – csak
nagy, de nem veszélyes.

A modern kor világvégeváróinak egyike Paco Rabanne, a híres divattervező, aki nemrég
megjelent, Tűz az égből cím? könyvében kifejtette: 1999. augusztus 11-én – éppen
a napfogyatkozás napján – a Mir űrállomás letér pályájáról, és tüzes golyóként
fog a földre zuhanni. A spanyol születés? Rabanne-nak elmondása szerint még
gyerekkorában volt egy látomása a lángokban álló Párizsról és elevenen elégő
emberekről. A világvége miatt szintén aggódó észak-amerikai csippua indiánok
azonban már kitaláltak egy megoldást: mivel úgy vélik, hogy a napfogyatkozáskor a fény
kialszik a napban, ezért égő nyilak záporát zúdítják a sötétség pillanataiban
az ég felé, hogy újra meggyújtsák a lángot. Tagadhatatlan: a módszer eddig mindig
bevált…

Olvasson tovább: