Kereső toggle

Németország versenyhátrányban a 4. ipari forradalomban

Aki kimarad, az lemarad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az ipari termelés és benne különösen az autóipar mára igazi fordulóponthoz érkezett. A digitális technológia alkalmazása jelentős előnyökhöz juttathatja az újonnan piacra lépő vállalatokat. Ha viszont Németország lemarad ebben a versenyben, az egész Európát hátrányosan érintheti. A tét 110 milliárd euró.

A világ negyedik legnagyobb gazdasága GDP-jének 22 százalékát teszi ki a gyártóipar. Az ország négytrillió dolláros gazdasági termelése kétharmadát kis- és középvállalkozások (kkv) biztosítják. Ezek a vállalatok egyelőre azonban jelentős részben kimaradtak az új (számszerint negyedik) ipari forradalomból – írta Németországról nemrég a politico.eu.
A német kancellárasszony évek óta kongatja a vészharangot, sürgetve a német nagyvállalatokat és kkv-kat, hogy használják ki az internet adta lehetőségeket, amelyek a versenyképesség szempontjából döntő jelentőségűek. „Elértünk egy kritikus pontot, ahol a digitális világ egybeolvad az ipari termeléssel” – nyilatkozta Angela Merkel az idei Hannoveri Vásáron. Jelenleg a német cégek kevesebb mint 20 százaléka járatos az aktuális ipari innovációk terén, és hasonló arányban alkalmazzák az úgynevezett felhőalapú (cloud) informatikát is. A telekommunikációs cégek például sokkal jobban teljesítenek a gépipari vállalatoknál ezen a téren.
Az ipar digitalizációját az európai digitális egységes piac keretein belül prioritásként kezelik Brüsszelben. Az Európai Bizottság áprilisban intézkedéscsomagot mutatott be az ipar és a szolgáltatások ágazatközi digitalizálását elősegítő nemzeti kezdeményezések támogatása és összekapcsolása céljából, a különféle stratégiai partnerségek és hálózatok létrejöttét elősegítendő. Az EU végrehajtó szerve továbbá az 5G kommunikációs hálózatok és a kiberbiztonság területén közös szabványok fejlesztésének felgyorsítására tett konkrét javaslatokat.
A bizottság becslése szerint a soron következő, negyedik ipari forradalom az EU GDP-jét éves szinten 110 milliárd euróval növelheti a következő öt évben. Ez 2 millió vállalatot, valamint 33 millió munkahelyet jelentene azokban a szektorokban, amelyek az EU gazdasági növekedésének 60 százalékát biztosítják. Kérdés, hogy a változó környezethez képes lesz-e megfelelően alkalmazkodni az unió? Ehhez valóban elkerülhetetlen a „digitális átállás”.
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős brüsszeli lengyel politikusnő korábban így nyilatkozott: „A digitális gazdaság összeolvad a reálgazdasággal. A digitális technológia olyan területein, mint a korszerű gyártás, az intelligens energia, az automatizált gépjárművezetés vagy az e-egészségügy, vezető szerepre és beruházásokra van szükségünk.”
Ha a német gyártók e téren nem vezetnek be újításokat, könnyen lemaradhatnak az egyesült államokbeli, valamint az ázsiai versenytársaikkal szemben, ami visszavetné a német és egyben az egész európai exportot is. Még nagyobb aggodalomra adhat okot a dél-európai országok helyzete. A stagnáló Spanyolország és Olaszország még inkább lecsúszhat, ha elmaradnak a befektetések az ipari innovációk területén. Görögország és Portugália számára talán már így is túl késő. Mégis a leginkább Európa gazdasági motorjaként ismert Németországon múlik Európa újabb ipari forradalmának kimenetele. Nincs még egy olyan fejlett gazdaság, amely ilyen mértékben támaszkodna a gyártóiparra, mint Németország. Ugyanez a szektor az Egyesült Államokban például csak a GDP 12 százaléka. A nemzetközi Roland Berger tanácsadó cég és a Német Ipari Szövetség (BDI) által készített tanulmány alapján 2025-ig 220 milliárd eurós veszteséget jelenthet Németország számára, ha nem alkalmazkodik az új kihívásokhoz. A német kormányt is érte kritika, miszerint több támogatásra lenne szükség a szélessávúinternet-fejlesztésének terén. Az Európai Bizottság felmérése alapján Németország kilencedik helyen végzett a digitalizáció tekintetében, így az EU-átlagot sem érte el. A tervek szerint a szélessávú internethálózatot (50 Mbps) 2018-ig fogják kiépíteni a német nagyvárosokban és vidéki településeken egyaránt. Jelenleg a német vállalatok 29 százaléka rendelkezik szélessávú internettel. (Magyarországon ez a vállalatok 25 százalékára igaz.)
Paradox módon éppen az eddig tapasztalt gazdasági siker jelentheti azt a csapdát, amely eddig számos német vállalatot visszatartott az új technológiák alkalmazásától. A gazdasági válságból kilábaló német ipar megerősödött, részben a kínai felvevőpiacnak köszönhetően. Ráadásul az utóbbi években még gazdasági növekedést is tapasztalt: a munkanélküliség alacsony, a bérek emelkednek.
A stabilitást előtérbe helyező német mentalitás szerepe sem alábecsülendő. Sokan tartanak attól, hogy a nagyobb fokú automatizálással munkahelyek szűnhetnek meg.
Noha az autóipar korábbi innovációiban úttörő szerepet vállaltak német fejlesztők, úgy mint a dízelmotor és számos más fejlesztés esetén, a mostani „4.0-ás technológiák” terén úgy tűnik, még kivárnak. Az önvezérelt járműveket Németországban egyelőre állami támogatással tesztelik. Bár egyes német autóipari vállalatvezetők csak legyintenek az elektromos autógyártók sikereire, kiemelve azok anyagi veszteségeit, ez az elbizakodottság idővel visszaüthet.