Kereső toggle

Innovációs nagyhatalom?

Tudományos élet kínai módra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közismert, hogy Kína megunta a világgazdaságban eddig betöltött – rendszerint alárendelt – szerepét, és gazdaságát egy innovatív, versenyképes szintre szeretné feltornázni. Mi sem mutatja jobban a fenti állítás valós voltát, minthogy a Kínában kutatás-fejlesztésre fordított összegek olyan jelentős fejlett országok K+F büdzséjét haladják meg, mint az Egyesült Államok vagy éppen Japán.

Kína rendíthetetlenül halad előre a kutatásfejlesztés terén: a tendencia a fejlett Nyugat számára akár aggasztó is lehet, hiszen így az innováció globális központja rövid úton áttevődhet Ázsiába és a Távol-Keletre – derül ki a 2015-ös Global Innovation 1000 című kiadványból. Kína emellett éves szinten több százezer új tudományos publikációt is felmutat, melyeknek minősége is folyamatosan javul.

Az angol nyelven publikált tudományos eredmények tekintetében már csak az Egyesült Államok előzi meg, ám a keleti ország outputja évről évre 20(!) százalékkal növekszik. A helyzet azonban még korántsem ideális: a Kínában megjelenő K+F tevékenység jelentős része nem belső forrásokból táplálkozik, és még a pártpolitika is rendszeresen beleszól a tudományos élet alakulásába.

Néhány hete Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke egy kutatóknak tartott pekingi konferencián a kormány újabb célkitűzéseit tolmácsolta a részvevőknek – tudósított nemrég a The Economist. Ezek szerint az országnak 2030-ra a világ vezető tudományos innovátorává kell válnia, sőt, a kommunista hatalomátvétel századik évfordulójára, 2049-re pedig Kínát domináns szereplővé kell tenni a globális tudományos életben.

Ahogy a kínai munkaerő költségei az utóbbi évtizedekben megemelkedtek, s Kína feldolgozóiparának vonzása elkezdett gyengülni a külföldi tőkebefektetők körében, a kormány ráeszmélt, hogy további tőkét csupán a magas hozzáadott értékű ágazatok fejlesztésével és kiterjesztésével érhet el. A kormány jelentős hangsúlyt fektet ezért a kutatás-fejlesztés bátorítására, valamint arra is ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy érjék utol külföldi versenytársaikat ezen a téren. A Financial Times legfrissebb beszámolója szerint Kína immár az Egyesült Államokat is lekörözte a K+F befektetések terén, bár míg az USA-ban 2010 és 2014 között 99 K+F befektetési projekt valósult meg, Kínában pedig 88, a kínai befektetések összege mintegy öt és fél milliárd dollárra rúgott, ami több mint kétszerese az Amerikában megvalósított projektek értékének.

A fDi Markets nemzetközi befektetésekkel foglalkozó cég kutatása szerint 2015-ben 11 zöldmezős K+F beruházás történt Kínában, 1,3 milliárd dollár értékben, az ezt megelőző évben pedig 24 projektet valósítottak meg, mintegy 1,4 milliárd dollárnyi tőkéből, ráadásul egy olyan évben, amikor a K+F beruházások általában tovább csökkentek. Az OECD aktuális becslése szerint Kína 2019-re a világ legnagyobb K+F befektetőjévé válhat.

A K+F beruházások legnagyobb célpontja Kínában továbbra is a gyógyszeripar, ezt az üzleti gépek és felszerelések ágazata, majd a fogyasztói elektronika követi, amely egy egészséges növekedési pályát mutat a kutatásintenzív ágazatok körében. Ami kissé talán ellentmondásossá teszi a képet, hogy a legnagyobb K+F befektetők a kínai piacon az amerikai vállalatok. Az fDi Markets szerint 2010 és 2014 között 32 amerikai vállalat összesen 36 projektet valósított meg az országban egy elég tisztes másfél milliárdos büdzséből.

Az itt végzett kutatások hasznossága is erősen vitatható. Sokszor ugyanis nem tudományos, hanem politikai alapon dől el, hogy melyik projekt kaphat állami finanszírozást, ahogy a 2010-ben megjelent Science magazinban nyilatkozta egy kínai egyetem dékánja: „Ez egy nyílt titok: a megfelelő kutatás folytatása nem olyan fontos, mint a befolyásos bürokratákkal való smúzolás”.

Azonban annak is egyre több bizonyítékát látjuk, hogy Kína tudományos outputjának minősége javul. A világ egyik legnaprakészebb brit tudományos magazinja a

Nature részletes tanulmányokat készít az egyes országok kutatás-fejlesztési eredményeiről, s kimutatása szerint Kína indexe 44 százalékkal emelkedett 2012 és 2015 között, míg az USA értékelése 8 százalékkal romlott ebben az időszakban a jó minőségű kutatási anyagok terén.

A kutatási intézetek rangsorában Kína messze megelőzte a második helyezettet, a Harvard Egyetemet, ami nem csoda, ha azt nézzük, hogy a Kínai Tudományos Akadémia 68 ezer alkalmazottal és 104 intézettel rendelkezik. Kína eredményei között főleg a kémiai és fizikai kutatások dominálnak, az ország rangsorban elért helyezése is nagyban a kémiai eredményeknek köszönhető.

 

Nincs zűr az űrben

2016-tal kezdetét vette Kína 13. számú ötéves terve is, amelynek keretében egy nagyszabású űrkutatási projekt is kivitelezésre kerül. 2016 harmadik negyedévében sor kerül majd Kína második űrlaboratóriumának fellövésére, a Tiangong-2 különböző űrbéli tudományos kísérletek megbízásával kerül a Föld körüli pályára, melyhez majd egy 2 főt szállító kisebb egység is csatlakozik. Az űrhajósok harminc napot töltenek majd kísérletezéssel az állomáson. A laboratórium pedig egyben egy saját űrállomás fellövésének előkészítője is, melyre várhatóan 2022-ben kerülhet sor. Ezen kívül a kínai űrkutatás jelentős célkitűzése az ötéves terv végére a Mars elérése is, valamint újra felhasználható rakéták kifejlesztése. Xu Dazhe, a Kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője kifejezte az intézmény álláspontját, miszerint céljuk, hogy nyitott és együttműködő hangulatban dolgozzanak együtt más országokkal, hiszen „közösen új fejezetet nyithatnak az űrkutatás történetében, és közösen járulhatnak hozzá az emberi élet javításához” – mondta a kínai űrhivatalnok.