Kereső toggle

Csúcsra járatott amerikai kampányköltések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Idén várhatóan ismét rekordot döntenek a kampányköltések az amerikai elnökválasztási hadjáratban. De vajon megéri ennyit költeni reklámokra és hirdetésekre? A theatlantic.com riportja ennek járt utána.

2016-ban az előzetes becslések szerint 4,4 milliárd dolláros összköltés várható az amerikai elnökválasztáson. A ’70-es évek óta egyébként ugrásszerűen megnőttek az elnökválasztási kampányok költségei, konkrétan az 1976-os 66,9 millió dollárról 2008-ra közel a hússzorosukra, 1,325 milliárd dollárra emelkedtek a költések.

Az alaptézis szerint ugyanis a leggazdagabb jelölt veszi a legtöbb hirdetési felületet, és a legtöbbet hirdető szerzi majd a legtöbb szavazatot is, tehát a leggazdagabb jelölt nyer. A valóság azonban nem ez. A The New York

Times adatai szerint e tekintetben jelenleg Jeb Bush áll az élen, 80 milliós reklámbüdzsével, utána Marco Rubio (54 millió) és Hillary Clinton (38 millió) jócskán leszakadva. A sokak által rettegett és esélyesnek tartott Donald Trump viszont csak az utolsó előtti, 11 milliós reklámköltéssel.

A theatlantic.com szerkesztője szerint a jelenség mögött 3 fő ok áll. Egyik az úgynevezett „szerzett média” hatása, azaz minden olyan megjelenés, amiért a jelöltnek nem kell fizetnie. Ilyenek a talkshow-szereplések, az újságcikkek és a róla szóló tweetek, posztok, Facebook-bejegyzések. Ebben pedig Trump verhetetlen. Trump médialefedettsége majdnem 2 milliárd dollár értékű, miközben Bush 215 millióval, Clinton 321 millióval kullog a sor végén – állítja a The New York Times. Persze ez még nem jelenti azt, hogy minden médiamegnyilvánulása növeli majd a szavazóbázisát – teszi hozzá a theatlantic.com szerkesztője.

A második ok a közösségi média használata. Trump ebben is kiváló. Nemegyszer osztotta ki vetélytársait a twitterén keresztül. A harmadik ok pedig a bizonytalan szavazók tábora és viselkedése. Ugyebár a reklám, a hírverés elsősorban akkor hasznosul, amikor a szavazó még nem ismeri az adott jelöltet, és még nem döntött arról, hogy kire fog szavazni. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ezek a bizonytalanok is a szavazás előtt körülbelül egy hónappal már biztosak a döntésükben. Így például az előválasztások előtti héten az „anti-Trump” reklámköltések majdhogynem feleslegesek voltak. (Az ABC News szerint a Donald Trumpot lejárató kampányokra már legalább 63 millió dollárt költöttek a vetélytársak.)

Persze a hírverések, gyerekpuszilgatások és amerikai zászlós kitűzők marginális hasznáról sosem fognak lemondani, így a kampányüzem folytatódik. Arról nem is beszélve, hogy a Super PAC adománygyűjtő és kampányfinanszírozó szervezetek 2016-ban közel 612 millió dollárt gyűjtöttek, az eddigi költés pedig mindössze 262 millió – áll a hivatalos statisztikákban.

 

Elszámoltatás

Felelősségre vonták Duncan Hunter republikánus képviselőt, mivel a tavalyi kampánypénzekből több ezer dollárral nem tudott elszámolni – adta hírül néhány napja az amerikai sajtó. A híradások szerint Hunter 1302 dollárt (közel 360 ezer forintot) költött tavaly október és december között kis részletekben (5-50 dollár), amit úgy tüntetett fel, mint visszafizetendő személyi kiadást, de a képviselő azóta sem rendezte ezeket a tételeket. Csakúgy, mint a tavaly szeptemberben a Christian Unified Schoolsnak fizetett 1650 dollárt, amely szintén visszafizetendő kampánypénz volt. A hatósági jelentés szerint Hunter számos szokatlan vásárlást végzett a kampányszámlájára a Steam nevű online játékoldalon. Mint később kiderült, a képviselő tinédzser fia használhatta apja hitelkártyáját, a politikus tudta nélkül. Az eset különösen kellemetlen lehet most a képviselő számára, hiszen 2013-ban nagy védelmezője volt a videojátékoknak, amelyeket szerinte hibásan tekintenek az erőszak katalizátorának. Az illetékes hatóság (FEC) 35 napot adott Hunternek arra, hogy tisztázza magát.