Kereső toggle

Gyerekek pénzügyi nevelése

Sok kicsi sokra menne vele

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kezdd korán, beszélj róla minél többet, és csípj nyakon a témában minden tanítható és szemléletes pillanatot! Nos, a szülők épp a fentiek elmulasztásával tudják vakvágányra terelni gyermekeik pénzügyi nevelését. Ami nagy kár: hiszen a korán lefektetett alapokkal a pénzzel ügyesen bánni tudó, egyszersmind lehetőségekben bővölködő és sikeres felnőttek nevelhetők – összegzik a témában a The Wall Street Journal (WSJ) szemnyitogató tippjei.

A patinás lap egyik melléklete ezúttal három pénzügyi szakember – Annamaria Lusardi, a George Washington University School of Business gazdasági- és könyvvizsgálói tanszékének vezetője, Ted Beck, az amerikai Nemzeti Pénzügyi és Oktatási Alapítvány elnöke, továbbá Nathan Dungan, a családok tudatos pénzügyi nevelését előmozdító SSS (Share Save Spend) Alapítvány vezetője – tippjeit összegezte a témában. A fenti szakértők úgy tartják: minél hamarabb ismerkednek meg a gyermekek közelebbről is a pénzzel, annál nagyobb az esélyük az anyagilag sikeres életre, és annál kevésbé lesznek ezen a területen megvezethetőek, becsaphatóak, manipulálhatóak.

Az első és egyik legfontosabb tanácsuk: ne legyen a pénz kérdése a családban kínos vagy tabutéma! „Egész egyszerűen beszélni kell a gyermekekkel a pénzről is! Annyi minden mást szóba hozunk előttük, de ez valahogy rendszerint kimarad a szórásból” – észlelte már sokszor Annamaria Lusardi. Érdemes tehát már a néhány éves kicsikkel a maguk szintjén megbeszélni, hogy mire való a pénz, hogy mit csinálunk, amikor épp takarékoskodunk, amikor bevásárolunk a boltban, vagy éppen kölcsön-adunk valakinek valamit. 8-10 évesen már ejthetünk szót a pénz és az idő összefüggéseiről is. Tinikorban így nincs is más hátra, mint előre! Azaz: irány a való élet és a reálszféra! Például egy néhány órás diákmunka képében, a nyári szünetben...

Fontos az is, hogy a gyermekek, később a fiatalok mindig a korukhoz illő módon, lehetőleg még a szülői házban kerüljenek kapcsolatba a pénzzel. Például: kisiskolásként legyen fix heti zsebpénzük (A WSJ cikke szerint ez  körülbelül 6 dollár, azaz úgy 2000 forint), majd egyetemista/főiskolás korukra növekedjen ez az összeg időarányosan – akár havi pár száz dollárra is! Mindenképp segíteni fogja a talpraesett hozzáállást és a magabiztos pénzkezelést, ha hosszabb időn át kell meghatározott, de limitált összegekkel gazdálkodniuk. Az önálló pénzkezelés egyben a döntések meghozatalára is ösztönzi majd a fiatalokat – olvasható az összeállításban.  

És akkor se essünk kétségbe, ha a gyermekünk számos „Hoppá, ezt elszúrtam!” vagy „Jaj, ezt nem gondoltam eléggé végig!” élménnyel szembesül majd a pénzügyei kezelésekor.

Inkább tanulja ezt meg még otthon, a szülők fennhatósága alatt lévő, védett, biztonságos környezetben, mint később esetleg sokkal keményebb körülmények között... Ugyancsak megszívlelendő: egy gyermektől még nem lehet elvárni, hogy tökéletesen tisztában legyen a pénzügyekkel, a pénz értékével. Így hát azt sem, hogy ne kövessen el e területen hibákat...

Jó tehát, ha minél többet beszélünk otthon is a pénzről: csakhogy nem mindegy, miként tesszük azt. Ami biztos: nem használ a témának a dagályosság, a terjengősség, az elvont megközelítés, a pesszimizmus, az egyoldalú és unalmas, kéretlen „kiselőadások.” Emellett nem tanácsos elméleti eszmefuttatásokkal sem bombázni a gyerekeket. A WSJ által megkérdezett szakemberek szerint ehelyett inkább vigyük magunkkal vásárolni őket a piacra, a boltba. Csípjük rendszeresen nyakon azokat a pillanatokat a mindennapokban – mondják –, amelyekben a pénzről hallhatnak vagy tanulhatnak, majd igyekezzünk a történteket minél alaposabban áttárgyalni velük. De vigyázat! Soha ne ragasszuk át a gyerme-kekre a pénzügyekkel kapcsolatos félelmeinket, aggodalmainkat! „Óva intek attól minden szülőt, hogy túlterhelje a gyermekeket a pénzzel kapcsolatos, de stresszes információkkal!

A gyermekek még nem elég érettek ahhoz érzelmileg, hogy feldolgozzák a szülő friss munkanélküliségéről vagy épp a tőzsdének a szüleit is érintő zuhanásáról szóló, aggasztó híreket” – jegyzi meg Nathan Dungan.

A pénzzel való helyes bánásmód elsajátításának további gátjai lehetnek a kártékony, magyarázat nélküli közhelyek is. „Rossz üzenetet közvetít a pénzről az is, ha a gyermek vagy a fiatal rendre csak annyit hall róla: „Tartsd távol magad a tőzsdétől!” vagy, mondjuk, annyit, hogy „Sose adj kölcsön” – mondja Lusardi. Tanácsos ehelyett inkább – akár a szülő saját, akár a környezetében valaki más pénzügyeiről van szó – közösen elgondolkodni rajta a fiatallal, hogy vajon ő mit tenne bizonyos helyzetekben.