Kereső toggle

Te, a robot

Felfutóban a mesterséges intelligencia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

És akkor a Skynet öntudatra ébredt... Ki ne hallott volna már a Terminátor filmes franchise „főgonoszáról”, a fiktív Cyberdyne Systems által fejlesztett mesterséges intelligenciáról (MI), amely egyszer csak az emberiség ellen fordul, és elindítja az apokalipszist? A Skynethez hasonló az MI létezése és alkalmazása azonban ma már nem is tűnik annyira science-fictionnek, hiszen az MI-fejlesztés és -felhasználás igen dinamikus növekedésen ment keresztül az elmúlt években.

A CNBC legutóbbi írása a mesterséges intelligencia elterjedéséről arra is rámutat, hogy Hollywoodot mindig is foglalkoztatta a robotok világa, valamint a robotok és az emberek kapcsolata. Az 1968-as 2001 Űrodüsszeiától kezdve a tavalyi Ex Machináig rengeteg film készült ebben a témában, egyúttal inspirációt is nyújtva az ezzel kapcsolatos kutatásoknak. Ugyanakkor a jelenkor minden eddiginél közelebb hozza a filmekben látható jelenségek megvalósulását. Úgy tűnik, hogy már jelenleg is rendkívül széles körben elterjedt az MI az általunk használt termékekben és szolgáltatásokban, és a jelek abba az irányba mutatnak, hogy ez a tendencia csak erősödni fog a közeljövőben.

Bele sem gondolunk, de például annak érdekében, hogy a lehető legkülönbözőbb kérdéseinkre választ kapjunk Siritől, az Apple „személyi asszisztensétől”, elég komoly mesterséges intelligenciára van szükség a háttérben. A 2011-ben az Iphone 4s megjelenésével széles körben ismertté vált alkalmazás a nagy vetélytárs Microsoft figyelmét is felkeltette, amely jó pár évvel lemaradva a Windows 10 operációs rendszer tavalyi megjelenésével párhuzamosan elindította a saját Sirijét, amely Cortana névre hallgat. De nem maradhatott le a Szilícium-völgy technológiai óriása, az IBM sem, amely Watson név alatt hozta létre a saját mesterséges intelligencia rendszerét. Viszont ahogy erre Gordon Hunt siliconrepublic.com-on megjelent cikkében felhívja a figyelmet, a mesterséges intelligencia (azon belül is a kép- és videofelismerésre fókuszáló) fejlődésének legnagyobb motorja a közösségi média. Könnyen jön ez a felismerés, ha megnézzük az MI lényegét: adott egy feladat vagy kérdés, amire az algoritmusnak megoldást kell találnia. Mindezt a rendelkezésre álló adatokból próbálja megtenni, méghozzá jellemzően tanuló algoritmusok által, amelyeknek minél nagyobb adatbázisra van szüksége, amelyeken aztán teszteli saját maga pontosságát. Mindeközben még sokat hibázik, de minden egyes hibával egyre pontosabbá tudja tenni magát, ami által egyre jobb eredményt ér el.

Ehhez a folyamathoz azonban extrém sok adatra van szükség, amely az okoseszközök által produkált úgynevezett big data formájában már egy jó ideje rendelkezésre is áll. Példának okáért, amikor a Google elindította a Photos nevű alkalmazását 2015 májusában, novemberben már 100 milliós felhasználói bázisról számoltak be, amelynek tagjai rengeteg fényképet töltöttek fel az ingyenes alkalmazásba, amivel (minden bizonnyal nem tudatosan) hozzájárultak ahhoz, hogy a Google a saját képfelismerő algoritmusait tovább tökéletesítse. De nemcsak a Google-el teszik ezt az online térben aktív emberek, hanem lényegében minden közösségi médiummal, amelyek közül természetesen kiemelkedik a Facebook. A Mark Zuckerberg által alapított vállalat jelenleg is számos MI-projektet futtat. A témához való viszonyulását pedig jól szemlélteti az alapító saját példája is: Zuckerberg az idei évre egy olyan, személyi asszisztensként funkcionáló program lekódolását tűzte ki célul, aki a Vasember című mozifilmből ismert J.A.R.V.I.S.-hoz hasonlóan irányítaná az otthonát, és segítené a munkájában.

Az emberek magánszférájának sérthetetlenségével kapcsolatosan a fentebbiek aggodalomra adhatnak okot, kiváltképpen, ami az Amazon egyik új saját termékével kapcsolatosan történik. Az Echo (visszhang) névre hallgató készülék lényegében egy szép küllemmel, valamint egy mikrofonnal és wifi-vel ellátott henger, amely mesterséges intelligencia segítségével válaszol a kérdéseinkre, valamint kezeli a lakásunk okoseszközeit is, ha úgy adódik. Elméletileg csak egy bizonyos kulcskifejezés kimondása után aktivizálódik az eszköz mikrofonja, ám több olyan beszámoló is napvilágot látott már, amelyekből éppen egy ezzel ellentétes működésre, azaz  „folyamatos lehallgatásra” lehetett következtetni.

A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló kezdeményezések felfutását jól jelzi az is, hogy egyre több tőke csatornázódik be az ilyen célra létrejött vállalkozásokba. A New York-i CB Insights üzleti adatszolgáltató cég szerint az elmúlt két évben több mint 700 millió dollár értékben fektettek be kockázati tőkealapok, valamivel több mint 100 MI-vel foglalkozó startup vállalkozásba. A CNBC kérdésére Jim Breyer, a Breyer Capital tőkealap vezetője elmondta, hogy „agresszívan fektetnek be olyan lehetőségekbe, ahol a mesterséges, illetve az emberek által támogatott intelligencia összetalálkozik az egészségüggyel, oktatással, pénzügyi szolgáltatásokkal és médiával”.

Mindazáltal a mesterséges intelligencia felfutásával párhuzamosan érdemes megemlékezni Elon Musk, az „igazi Vasembernek” tartott milliárdos vállalkozó 2014-ben elhangzott szavairól, aki óvatosságra intett ezen rendszerek fejlesztésével kapcsolatban, és úgy fogalmazott, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerekkel az emberiség olyan „démonokat idéz meg”, amelyeket később nem biztos, hogy kordában tud tartani.