Kereső toggle

Befektetési célpontok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fed szigorítja, az EKB és Japán lazítja a monetáris politikáját. Kína gazdasága tovább lassul, a fejlődő országok pedig egyre sérülékenyebbek. Milyen befektetési stratégiát javasolnak ilyen környezetben a nagy bankházak és vagyonkezelők?

A Morgan Stanley elemzői a 2016-os évre három forgatókönyvet vázoltak fel. Elsősorban, azaz alapesetben az idei év befektetési szempontból hasonló lesz a 2015-ös évhez, „csupán” nagyobb ingadozásokkal kell számolni. Elkerülhető lesz a recesszió, de a gazdasági növekedés nem lesz gyors, a dollár pedig erős marad. Az aktuális piaci változások fényében elképzelhető, hogy többször is módosítani kell majd a befektetési stratégián. A pesszimista verzió szerint a dollár tovább erősödik, tovább nehezítve a nyersanyagpiacok helyzetét, illetve a kínai növekedési kilátásokat. Míg az optimista szcenárió azt feltételezi, hogy a Fed lassabban emeli a kamatokat, az EKB és a japán jegybank tovább folytatja a mennyiségi lazítás politikáját, így elérhetővé válna, hogy a dollár erősödése befejeződjön – ami meglepetést jelentene a piacoknak. Ennek következtében az olajár stabilizálódhatna, a deflációs félelmek eloszlanának, és az amerikai cégek profitja is javulhatna. 

Tavaly decemberben az amerikai jegybank a várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékpontos kamatemelést hajott végre, ezzel a 2008 decembere óta érvényben levő ráta most 0,50 százalékra emelkedett. A Fed utoljára 2006 júniusában szigorított, és egy évtized elteltével az elemzők prognózisai szerint a Fed ebben az évben még 2-3 alkalommal emelhet az irányadó rátán. Ez pedig – véleményük szerint – jelentősen átszínezheti 2016-ban a piacok teljesítményét, és nem csupán az USA-ban, hanem világszerte. Ritka anomália, hogy míg a Fed szigorít, az EKB és Japán ellentétes irányba halad: továbbra is folyik a mennyiségi lazítás. Így, mivel az európai és japán pénzcsapok továbbra is nyitva maradnak, az elemzők jelentős volatilitásra számítanak a piacokon. A változékonyságot növeli Kína gazdaságának várható további lassulása, illetve egyes feltörekvő országok sérülékenysége is. Az ázsiai térség lassulása világszerte növeli a jövőbeni megrendelések alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot. Ezek a világpiaci mozgások bár rejtenek magukban veszélyeket is, de megfelelő odafigyeléssel remek befektetési lehetőségeket nyithatnak.

Mindezek fényében, egy befektetési portfólió tervezésénél még mindig a pénzpiaci alapok képezik a mintaportfóliók legnagyobb részét, ezt követik a fejlett piaci részvények, de már kisebb mértékben gondolkodnak Oroszországban és Kínában a szakemberek. Az amerikai részvények közül a nagyvállalatok papírjai élveznek nagyobb bizalmat. Az európai részvények az amerikaiakhoz képest még mindig túlértékeltek a stratégák szerint, így az amerikai piacon jó lehetőségeket lehet találni a tőkeerős és jelentős növekedési potenciállal rendelkező vállalatok között. Az erős dollárárfolyam miatt az exportorientált vállalatok nyereségessége kisebb lehet, ezért célszerű olyan cégek papírjaiba fektetni, amelyek az amerikai piacon szerzik nyereségüket – hangzik a jótanács. Ilyenek lehetnek a kiskereskedelmi és étteremláncok, távközlési cégek, pénzügyi szolgáltatók részvényei vagy egészségügyi, technológiai részvények.

Míg a hosszú lejáratú amerikai államkötvények iránti kereslet a Fed kamatdöntésével egyre inkább csökken, egyes vagyonkezelők ajánlásai között szerepelnek az amerikai – preferáltan B-minősítésű – magas hozamú vállalati kötvények, melyek kockázat-hozam viszonylatban kimagasló lehetőségek a kockázatéhesebb befektetőknek. Mellettük szóló érv a reális árazás, illetve az is, hogy a bedőlési ráta 2–3 százalék között mozog csupán. Az elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy ezeknek az eszközöknek a besorolási kategóriája már nem „befektetésre ajánlott”, azaz amennyiben a Fed tovább emeli az irányadó kamatot, vagy a gazdaság alulteljesít, akkor ezek a kötvények jelentős veszteséget realizálhatnak. Ezek tehát nem helyettesíthetik a biztonságos kötvényeket a befektetési portfólióban.

Az európai és ázsiai részvények mellett szól, hogy központi bankjaik továbbra is a mennyiségi lazítás mellett tették le voksukat. Mint ismeretes, 2008 decemberében a Fed közel nullára vágta az irányadó kamatlábat, és masszív eszközvásárlási programot indított. Rövid időre a részvények mélypontra kerültek, ezt követően azonban stabil növekedési pályára álltak, míg 2015 májusára megháromszorozták kiindulási árukat. Európa és Japán ugyanezt a stratégiát alkalmazza jelenleg, hogy serkentse gazdasági növekedését. A Fed és az EKB (illetve Japán) monetáris politikája közti eltérés hátszélként fogja segíteni az európai és japán részvények árfolyamát – áll a Goldman Sachs elemzésében. Más bankcsoportok – mint például a Credit Suisse – is egyetértenek abban, hogy a részvényenkénti nyereség (EPS) növekedése 2016-ban nagyobb léptékű lehet az európai részvények esetében, mint amerikai versenytársaiknál.

A szakértők különösen olyan részvényeket ajánlanak, amelyek még alulárazottak, illetve olyan szektorokat, mint az energia vagy nyersanyagok, de ajánlottak még az ezekhez kapcsolt vállalatok részvényei is. A nemzetközi elemzők abban is megegyeznek, hogy a technológia, biotechnológia és egészségügyi szektorokban jelentős potenciál mutatkozik. Mindhárom szektor jelentősen felülteljesített az elmúlt időszakban, és bár ezért papírjaik nem alulárazottak, a további növekedési kilátásaik továbbra is vonzóak – áll többek között a svájci UBS előrejelzésében. Egyes elemzők viszont az energiaszektort és főképp az olajpiaci befektetéseket promotálják, hiszen a piac évtizedek óta nem járt ilyen alacsony szinteken. Bár rövid távon az elemzők további mélypontokkal is számolnak, befektetés mellett szóló tény, hogy az USA olajkitermelése egyre csökken, míg a világgazdaság növekedése tovább folytatódik, így az egyre nagyobb kereslet belátható időn belül árnövekedést generálhat az olajpiacon.