Kereső toggle

Rijád engedett a nyomásnak

A szaúdi nők és a társadalmi szerepvállalás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt hetekben több látványos változás is érintette a szaúd-arábiai nők életét. Idén decemberben vehetnek részt először választásokon, amikor is a helyi önkormányzatok összetételéről dönthetnek. Ezenkívül a szaúdi vezetés nemrég hatályon kívül helyezte a helyi munkatörvények azon passzusát, miszerint a nők nem állhatnak alkalmazásban olyan munkakörökben, amelyek „kockázatos és veszélyes” feladatokkal járnak.

Ez utóbbi döntést a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az ILO (International Labor Organization) közvetlen nyomására hozták meg – állítja számos arab hírforrás. Az Al Arabiya, a Saudi Gazette és a Makkah szerint a szaúdi  kormány azután helyezte hatályon kívül az idézett korlátozásokat, miután összeütközésbe került a ILO-val. Habár Szaúd-Arábia elfogadta az ILO-standardokat, mégis kiegészítette egy olyan záradékkal, miszerint a munkaerőpiacon mindaddig biztosítják a nők számára az egyenlő feltételeket és lehetőségeket, amíg a foglalkozásuk nem minősíthető „kockázatosnak vagy veszélyesnek”. A Makkah információi szerint az ILO kifogásolta a betoldást. Véleményük szerint a kiegészítő passzus felhígítja a törvényt, és korlátozza a nők egyenjogúságát. Bár a szaúdi munkaügyi minisztérium nem értett egyet ezzel az állásponttal, de törölte a záradékot a törvényből. A munkaügyi minisztérium egy meg nem nevezett munkatársát idézve: „a miniszter egyáltalán  nem értett egyet az ILO véleményével, mert szerinte a szaúdi munkatörvénykönyv semmilyen módon nem különbözteti meg a férfi és női munkavállalókat. Inkább a feminizmust erősíti” – nyilatkozta az informátor. Ám azt mindmáig nem lehet tudni, hogy végső soron milyen „kockázatos” munkakörök nyílnak majd meg ezek után a nők számára is – írta erről a CNBC.  

Ebben az ultrakonzervatív királyságban a nőkre a mai napig számos korlátozás vonatkozik, így például nem vezethetnek autót, valamint általában férjük vagy más férfi családtagjuk „gyámsága alatt” élik az életüket (így utóbbiak engedélye nélkül nem utazhatnak). A nők házasságtöréséért továbbra is halálbüntetés jár. A nőknek jelenleg 15 százaléka dolgozik. Valamelyest elmozdulást jelez, hogy a helyi választásokon a 284 képviselőtestületben betölthető helyért mintegy hétezren szállnak versenybe, és kilencszáz közülük a nő, vagyis a vajmi kevéssé szabad szaúdi politikában erősen alárendelt módon, de szerepet kapnak a királyságban élő nők.

A szaúd-arábiai berendezkedést megvizsgálva azonban több akadály áll még a női egyenjogúság útjában. Szaúd-Arábia a Világgazdasági Fórum 2015-ös, a nemek közötti egyenlőség megvalósulását bemutató listáján, 145 ország közül a 134-ik helyre került, és a változás üteme még a térségbeli országokkal összehasonlítva is lassú.

2005 óta, amikor a nők oktatását prioritásként kezelő Abdullah király trónra került, az egész társadalom nagy átalakuláson ment keresztül. Ma egyre többen tanulnak és szereznek felsőfokú végzettséget is, illetve teremtenek saját egzisztenciát. A külföldön tanuló szaúdi fiatalok száma meghaladja a 150 000 főt. Egyharmaduk nő, akik tanulmányaik befejeztével visszatérnek hazájukba. Nők egyre nagyobb számban dolgoznak köztisztviselőként, tanárként vagy akár orvosként. Mára már a nők betölthetnek egyes munkaköröket bíróságokon, a diplomáciában, vezethetnek saját vállalkozást. Egy felmérés alapján a férfiaknak 80, a nőknek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdaság számára előnyös, ha a nők dolgoznak. (Mindezek ellenére a megkérdezettek fele mégis elutasító a női munkavállalókkal szemben.)

A nők munkavállalása több további kérdést is felvetett: mint például hogy hogyan utazzanak munkába, ha nem vezethetnek autót? Ki vigyáz majd a kiskorú gyermekeikre, míg ők dolgoznak? Válaszul születtek meg azok a törvények, melyek 10 hét fizetett szabadságot engedélyeznek a szülőknek, lehetővé teszik a részmunkaidős foglalkoztatást, és bevezetik a gyermekgondozási rendszert.

A kormány ezenkívül olyan jövőbeli tervekről is beszámolt már, miszerint létrehoznának egy „nőbarát” várost, ahol „szeretnének lehetőséget biztosítani a nők kibontakozására, anélkül, hogy ezzel a vallási határokat áthágnák” – írta az Al Arabiya magazin. A folyamat keretében a munkaügyi minisztérium támogatta azt a „feminizmust segítő” kezdeményezést, hogy nők vehessék át a pozíciójukat azoknak a férfiaknak, akik eddig fehérneműüzletekben dolgoztak értékesítőként. 2012-től kezdve fokozatosan megjelentek az értékesítésben a nők is, így például kozmetikai, ruházati cikkek, játék- vagy cipő- és táskaárusító üzletekben is előfordulnak.

További előrelépést jelent az országban, hogy nemrég létrehoztak olyan „védett” helyeket, ahol felemelhetik a szavukat a nők elleni erőszakkal szemben, így a téma megszűnt totális tabu lenni Szaúd-Arábiában. Központi kezdeményezésre, az elmúlt két év során a Szaúd-Arábiai Tanácsadó Testület (Consultative Assembly of Saudi Arabia), a Shura Council 150 tagja közé 30 női tanácsadó is felvételre került. A Shura Counsil azonban valójában egy pszeudóparlament, így a nők a mai napig nem kerülhetnek valós döntéshozói, bírói vagy nagyköveti feladatkörökbe.

Jelenleg, a híradások szerint eddig 130 ezer nő vetette fel magát a választói névjegyzékbe a 21 millió lakosú országban, tízszer kevesebben, mint ahányan a férfiak közül. A közlekedés nehézségei mellett a bürokratikus akadályok, de sok esetben az is eltántorítja a szaúdi nőket a választáson való részvételtől, hogy nem értik annak jelentőségét. A szabadságjogok és egyenjogúság tekintetében Szaúd-Arábia még mindig évtizedekkel van elmaradva a nyugati civilizációtól – kommentálta a történteket a CNBC.