Kereső toggle

Dr. Végzet szerint jövőre sem lesz könnyebb

Zuhanás a semmibe?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nem tudom elképzelni, hogy ennek jó vége lesz” – nyilatkozta nemrég Marc Faber pénzügyi guru az osztrák Wirtschaftsblattnak. A pesszimista megmondóember alapvetően kiszámíthatatlanságot vizionál a közeljövőre nézve. Szerinte a világgazdaság egyre rosszabb állapotba kerül, a tőzsde összeomlik, a jegybankok pedig még több pénzt nyomtatnak majd.

Faber – szokásához és becenevéhez híven – meglehetősen pesszimistán látja a jövőt: senki sem tudja még, hogy a világ jegybankjainak lazítási őrülete és pénznyomtatása mikor és hogyan ér véget – mondta az osztrák gazdasági lapnak. Szerinte a Fed és az EKB (Európai Központi Bank) egykutya, a Bank of England szintén. Napi kapcsolatban vannak, és egy követ fújnak. „Ők mindennek a mesteri manipulátorai” – írta néhány napja a blogján. Ha ebben a körben azt mondják az EKB-nak, hogy „kövess minket”, akkor az ilyen „Draghi-típusú” vezetők – utalva némi szarkazmussal az EU jegybankelnökére – rögtön bólogatnak. Ez Faber szerint igazi veszély a befektetők számára és különösen a pénzüket aranyban tartók számára. Ha bankban van, vagy tőzsdei alapokban, az könnyen elúszhat, így legjobb megoldás a fizikai aranytömb. A legjobb országok pedig, ahol a (fizikai) aranyunkat tárolhatjuk: Dubaj, Szingapúr és Hongkong – állítja.

Faber nem egyszer lőtt bakot az előrejelzéseivel, de volt egy-két emlékezetes találata is. Ilyen volt például Japán felemelkedésének vizionálása és a 1987-es tőzsdekrach előrejelzése is. De egy-másfél éve is helyesen prognosztizálta a feltörekvő piacok megtorpanását, így most sokan isszák a szavait, látva a jüan leértékelését, a tőkepiaci indexek hanyatlását és a dollár drasztikus erősödését. (Habár az angolszász média, köztük a CNBC és Bloomberg inkább erősen árnyalni szokták a riogatásait.)

Marc Fabert most leginkább a világgazdaság növekedése – illetve annak hiánya foglalkoztatja – olvasható a Der Aktionär cikkében. Mint mondja, jövőre „a tőzsde 40 százalékkal is eshet”. A vállalatok nem tudják növelni a nyereségüket, miközben a tőzsdén jegyzett árfolyamuk még mindig nagyon magas. A jegybankok pedig nem tudnak majd elég olcsó pénzt produkálni, és ez majd a részvényárfolyamokon is érződni fog.

De hogyan is jutottunk el idáig? Ma a világgazdaság állapota egyértelműen a kínai gazdasági növekedéstől függ – véli Faber, és ezzel nehéz ellenkezni. Ha Kína gyorsan nő, akkor sokat vásárol a világ nyersanyag-kitermelő részéből, legyen ez Latin-Amerika, Afrika, Közép-Ázsia vagy Oroszország. A boom ide is átterjed, így ezek a területek több árut vásárolnak a világ iparosodott részéből. Ha Kína leáll vagy lassul, minden a visszájára fordul és beindul egy ördögi kör. „Szerintem a világgazdaság nem úgy működik, mint ahogy azt a Fed és egyéb érdekcsoportok elképzelik” – fejtette ki a sprottglobal.com-on. Amennyiben az EU és a japán jegybank is expanzív monetáris poltikát kíván folytatni (azaz a pénzmennyiség nő és az irányadó kamatláb csökken), ez azt fogja jelenteni, hogy ezek a devizák gyengülnek a dollárral szemben. Tehát dollárban kifejezve a gazdasági teljesítményük csökken. Ezek után kevesebbet vásárolnak, így a világgazdaság mérete szűkül. A gyengülő világgazdaság pedig árt a céges profitoknak. A vállalati szférában már most is sok a csalódás a nyereségeket illetően. A jegybankokban viszont azt hiszik, hogy ha több pénzt nyomtatnak és pumpálnak bele a gazdaságokba, ez majd javítja az aktivitást. „Véleményem szerint a pénznyomtatásnak hosszú távon egyértelműen csak negatív hatásai vannak” – közölte. A Fed ugyanis nem tudja pontosan, hogy mi történik, ha változtat a pénzmennyiségen, hogy a felesleges likviditás pontosan hova áramlik? Ilyen körülmények között pedig meglehetősen nehéz tervezni. Az USA gazdaságába pumpált pénz többségében „inaktív hitel” – ahogy Faber mondja –, mert nem utakat építenek belőle, vagy beruházásokat finanszíroznak, hanem az életszínvonal rövid  távú javítására költik. „Ha beüt a krach, nem marad belőle semmi. Kínában legalább ott lesznek az autópályák, a hidak, a csatornák…”

Habár a Fed most azt ígérte, hogy decemberben kamatot fognak emelni (lapzártakor ez megtörtént), a problémát még ez sem oldja meg. A befektetési szakember nem hiszi, hogy a következő 1-1,5 évben újra kamatemelés jönne. A negatív kamat megjelenése viszont annál biztosabb. „100 ezer dollárból egy év múlva könnyen lehet 99 vagy 98 ezer.” Ilyen pénzügypolitika mellett könnyen kialakulhat egy olyan állapot, hogy bár a gazdaság maga recesszióban van, hiszen a bérek csökkennek és a munkanélküliség is nő, a nyersanyagárak viszont továbbra is emelkednek. Faber szerint – ebből következően – az egyik legnagyobb probléma a pénz elértéktelenedése. A világ jelentősebb jegybankjai (élükön a Feddel) folyamatosan növelik a gazdaságban a pénzmennyiséget, miközben a kamatok soha nem látott mélységekbe zuhannak. Ahogy ezt egyszer a CNBC-nek is kifejtette: „A 70-es években az USA-ban 20 óra munkával már lehetett S&P 500-as részvényt venni. Most 90 órát kell dolgoznod azért, hogy ugyanezt megtedd”.

Manapság 100 ezer dollárral a zsebünkben Németországban az ingatlanvásárlás lehet jó célpont, és inkább vidéki, mintsem felkapottabb helyeken – válaszolta a Wirtschaftsblatt újságírójának kérdésére a pénzügyi szakember. Ez még mindig jobb, mint a tőzsdén spekulálni. Az ő saját portfóliója is meglehetősen diverzifikált: ázsiai ingatlanok, nemesfém, ázsiai részvény, kötvény és készpénz. Ázsiai kötődése nem csoda, hiszen a svájci születésű üzletember már évtizedek óta Ázsiában él. „Amikor Thaiföldön motorozom, optimista ember vagyok” – szokta emlegetni.