Kereső toggle

Történelmi randevú

66 év után egy asztalnál Tajvan és Kína

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1949 óta most először találkozott Tajvan első embere politikai és gazdasági riválisával, a kínai elnökkel - tudósított róla számos külföldi sajtóorgánum. A történelmi találkozóra a semlegesnek ítélt Szingapúrban került sor Ma Jing-csiu és Hszi Csin-ping között.

A találkozó egy hosszú kézfogással kezdődött, melynek képei bejárták a világsajtót. „Azért találkozunk ma, hogy a történelem tragédiái ne ismétlődjenek újra” – nyilatkozta a kínai elnök. A Time magazin riportja szerint azonban a találkozó inkább volt erőltetett, mint baráti, tekintve, hogy a kameráknak „vicsorgó felek” mintegy 82 másodpercig szorongatták egymás kezét. Miközben semmiféle közös megállapodást vagy egyezményt nem írt alá, de – szintén kicsit kínosan – a kínai elnök folyamatosan „elvtársnak” szólította a tajvanit. Ezek után már nem is volt meglepő, hogy a hotelszámlákat és a bankett költségeit is szigorúan külön fizették, ahogy a rendezvényen is élesen elkülönült egymástól a két delegáció – írta a BBC.

A két ország vezetői gyakorlatilag azóta nem ültek egy asztalhoz, mióta a nacionalista Csang Kaj-sek erői elvesztették a polgárháborút a kommunista Mao Ce-tunggal szemben. Véres harcok után a nacionalisták kiszorultak a szárazföldi országrészből, és a 160 kilométerre fekvő Tajvan szigetére menekültek, ahol létrehozták új országukat. A két hatalom azóta külön utakon jár. Kína „tradicionális” álláspontja szerint azonban továbbra is a különszakadt területek újraegyesítése a cél, és ezt akár katonai agresszió árán is kész elérni – ismertette a történelmi előzményeket a CNBC beszámolója.

Visszafojtott indulatok

„A mai napot számon fogják tartani a történelemben” – jegyezte meg Hszi Csin-ping kínai elnök a hivatalos üdvözlés során. Hozzáfűzte: semmilyen erő nem választhatja el a Tajvani-szoros két partját, amelyek „egy családot” alkotnak. „Testvérek vagyunk, még mindig összeköt a vérünk, habár a csontjaink megtörtek. A vér azonban sűrűbb, mint a víz” – idézte a kínai elnök költői mondatait a Time magazin.  Ma Jing-csiu szóvivőjének nyilatkozata szerint „Tajvan elkötelezett a két ország közötti békés együttműködés iránt.”  A 23 millió lakosú ország elnöke a találkozón ötpontos javaslatot terjesztett elő a viszony békés fejlesztésére. Ebben (közvetett módon) az „egy Kína” elvének kölcsönös elfogadását, az ellenséges érzelmek visszafogását és a viták békés kezelését szorgalmazta.

Ahogy ezt előzetesen be is jelentették, a találkozó során egyik fél sem tervezett semmilyen megállapodást aláírni, és ehhez láthatóan tartották is magukat. A tajvani oldal a hétvégi találkozót a két ország közötti kapcsolat javulásának egyértelmű jeleként könyvelte el, amely egyben egy többéves, óvatos közeledési folyamat csúcspontja is – emelte ki a CNBC. A két oldal hivatalosan nem folytatott tárgyalásokat, amíg 2008-ban Ma elnök félretette a régi ellentéteket, és alsóbb szinteken tárgyalásokat kezdeményezett. Az elmúlt hét évben a két fél 23 megállapodást szentesített, amelyek főképp kereskedelmi, tranzit, illetve befektetési ügyleteket érintettek. Több mint 40 ezer cserediák kereste fel a másik oldalt, évente pedig 8 milliót meghaladó szárazföldi turista látogatott Tajvan szigetére. A kétoldalú kereskedelmi forgalom éves értéke meghaladta a 170 milliárd dollárt, amely által Tajvan egyértelműen közelebb került legfontosabb kereskedelmi partneréhez és a világ második legnagyobb gazdaságához.

A mindössze egy órás megbeszélés során Ma Jing-csiu tajvani elnök néhány kínos kérdést is érintett. Felvetette, hogy a tajvani közvélemény aggodalommal tekint a kínai oldalról fennálló katonai fenyegetésre (azaz, hogy még nem mondtak le az esetleges erőszakos újraegyesítésről), továbbá nagyobb nemzetközi teret kért Pekingtől, és szóvá tette azokat a beavatkozási kísérleteket is, amelyek esetenként a tajvani nem kormányzati szervezeteket érik. A tajvani elnök szerint a mostani találkozó folytatásaként rendszeressé válhatnak a vezetői szintű találkozók Pekinggel.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a kínai szóvivő azonban úgy nyilatkozott, hogy a Tajvan függetlenségét szorgalmazó erők jelentik a legnagyobb veszélyt a térség békéjére nézve. Kína ugyanis nagy valószínűséggel úgy látja a mostani találkozót mint a tajvani választások előtti utolsó esélyt arra, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Tajvannal, felkészülve arra a reális eshetőségre is, hogy január 16-án a nacionalisták veszítenek a választásokon a Peking-ellenes ellenzékkel szemben. Ma elnök ugyanis a következő évben, két ciklus után köszön le elnöki pozíciójáról. Tavaly óta pedig számos tajvani polgár kezdte kritizálni a Ma-kormányt, amiért túl szoros kapcsolatot ápolt Kínával.

A tajvaniak attól tartanak, hogy Kína kihasználja gazdasági kapcsolatait, hogy a befolyását megerősítse a szigetországban. Ezt a véleményt látszik alátámasztani Xi elnök egyik 2013-as nyilatkozata is, amelyben arra hívta fel Tajvan figyelmét, hogy ne elevenítse fel generációról generációra a politikai ellentéteket. Tavaly pedig javaslatot tett az „egy ország, kettős irányítási rendszerre” is, amelyben hivatalosan Peking gyakorolná a kontrollt Tajvan felett, habár az ország részben megőrizhetné autonómiáját és saját politikai berendezkedését, csakúgy mint HongKong.

Felemás visszhangok

„A kínai elnök talán egy újraegyesített Kínát akar látni, ám tiszteletben kell tartania azt a 23 millió tajvanit, akik továbbra is kezükben akarják tartani a sorsukat” – summázta az amerikai Time magazin riportja, amely habár mérföldkőnek titulálta az eseményt, de nem nevezte áttörésnek. Washingtonban a Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest nyilatkozatában elmondta, hogy az Egyesült Államok üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket a Tajvani-szoros két állama tesz, hogy csökkentsék a feszültségeket, illetve, hogy javítsák egymással a kapcsolatukat, azonban hozzátette „látni szeretnénk, hogyan alakul a tárgyalás kimenetele.”

„A találkozó rombolja a Nacionalista Párt amúgy is törékeny esélyeit a januári választásokon, mivel olyan színben tünteti fel őket, mintha Peking meghosszabbított karjai lennének, hiszen a Szárazföldnek (azaz Kínának) ez az utolsó esélye, hogy a Nacionalista Párttal tárgyaljon, amíg hatalmon van” – nyilatkozta Sean King, az amerikai Park Strategies tanácsadó cég vezérigazgatója.  Az ellenzék vezetője, Tsai Ing–wen asszony, akinek pártja, a Demokratikus Progresszív Párt elsöprő győzelmet aratott a helyi választásokon, vitatja a 2008 óta zajló kínai tárgyalások megalapozottságát, és elvetné az „egy Kína” alapgondolatát a Pekinggel folytatandó tárgyalásokon, ami értelemszerűen aggodalommal tölti el az utóbbi felet.