Kereső toggle

Sportgazda(g)ság

Mennyit hoznak a stadionok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Navracsics Tibor oktatásért és sportügyekért felelős uniós biztos az első Európai Sporthét rendezvény megnyitóján mondott beszédében nemcsak a sport egészségre gyakorolt jótékony hatását emelte ki, hanem a nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepét is hangsúlyozta. Most mi is utánanéztünk, hogy valójában mennyi a sportesemények pénzre váltható haszna.

A legtöbb országban a sport mára meghatározó és önálló iparággá nőtte ki magát. Egy 2012-es uniós tanulmány szerint a magyar gazdaság például évente 0,6-0,78 milliárd eurót köszönhet a sportnak. Ez átszámítva körülbelül 180–240 milliárd forintnyi hozzáadott értéket jelent számunkra. Ezekkel az értékekkel az Európai Unió tagállamai között a középmezőny alját súroljuk. A listát – nem meglepő módon – az EU legnagyobb gazdasága, Németország vezeti. A németek ugyanis különösen nagy hangsúlyt fektetnek a sportberuházásokra. Egy tavalyi felmérés szerint a sport a bruttó nemzeti össztermék 3,3 százalékát adta, azaz nagyjából 73 milliárd eurót. 2013-ban pedig a teljes foglalkoztatottság 4,4 százalékát adták a sporthoz köthető munkahelyek.

A téma szakértői szerint azonban a sport gazdaságra gyakorolt hatását igen nehéz pontosan meghatározni, hiszen rengeteg hatást kell figyelembe venni. Ezek között is megkülönböztetünk közvetlen és közvetett hatásokat. Előbbiek közé tartoznak például a sport által létesített munkahelyek. Az említett uniós tanulmány szerint Magyarországon a sporthoz kapcsolódó munkahelyek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül körülbelül 1,3 százalék, amely nem éri el az 1,8 százalékos uniós átlagot. A közvetlen hatások közé soroljuk még a sportszerek és sportruházatok gyártását és árusítását, amelynek köszönhetően napjainkban is sok kisvállalkozás válik rövid időn belül világcéggé jelentős profittal.

A közvetett hatások között nem elhanyagolhatóak a sportolás egészségügyi vonatkozásai. Nem nehéz belátni, hogy az aktív életmódot élők körében sokkal alacsonyabb a krónikus és egyéb súlyos betegséggel küszködők száma, ami több szempontból is kedvező a gazdaság számára. Egyrészt az egészségügyi rendszer kevésbé van leterhelve, és csökkennek az egészségügyi kiadások, másrészt az aktív emberek a munkában is produktívabbak, és a munkában töltött aktív éveik is meghosszabbodnak, hogy a jobb közérzetről és munkamorálról már ne is beszéljünk.

2011-ben Ács Pongrác és munkatársai végeztek egy kutatást, amelyben a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheit vizsgálták hazánkban. A magyar társadalom inaktivitási szintjét az Eurobarometer 2010 vizsgálat alapján 77 százalékban határozták meg. Számításaikban a fizikai inaktivitással összefüggő betegségeket vették figyelembe (szív- és érrendszeri betegségek, stroke, vastagbélrák, cukorbetegség, depresszió, emésztőrendszeri szövődmények, szándékos önártalom stb.). Úgy találták, hogy 2009-ben az inaktivitással összefüggő betegségek az államnak 283,5 milliárd forint kiadást jelentettek. Kalkulációjuk szerint, ha a fizikai aktivitást 10 százalékkal lehetne fokozni, ez évente 9,1 milliárd forint megtakarítást és mintegy 573 ezer táppénzesnap-csökkenést eredményezne.

A „stadionegyüttható”

Nézzük, hogyan gondolkodnak minderről a németek! A kölni Sportegyetem egyik professzora, Christoph Breuer szerint a sport évi 138,6 milliárd eurónyi lakossági fogyasztást generál, és mintegy 1,8 milliónyi (teljes munkaidős) álláshelyet. A professzor szerint a sport közvetett hatásai közé sorolhatjuk az integrációs szerepét is, hiszen Németországban a sportklubok 30 százalékát bevándorlók vagy leszármazottaik tulajdonolják. Az éves egészségügyi kiadásokat tekintve pedig, akár annak 16 százaléka is megspórolható a sport szerepének növelésével. Ezen felül pedig – Breuer kijelenti, hogy a sportklubok Németországban a legnagyobb „magániskolák” is, hiszen itt az emberek olyan fontos közösségi elveket és szokásokat sajátítanak el, mint a tisztességes küzdelem, a tisztelet, a teljesítmény szerepe, valamint az aktív állampolgári lét mikéntje. Az aktív mozgás pedig még a gyermeki agyfejlődésre és mentális egészségre is rendkívül pozitív hatást gyakorol.

A sportban rejlő gazdasági potenciált persze sokan mások is felismerték, és igyekeztek precízen számszerűsíteni. Többek között az angolok is, akik néhány éve kifejlesztettek egy modellt, amelynek segítségével meg lehet határozni, hogy egy sportberuházás egy adott területen milyen mértékben járul hozzá a helyi gazdaság növekedéséhez. A sport hozzájárulása az angol gazdasághoz egyébként 2010-ben meghaladta a 20 milliárd fontot, ami a teljes éves GDP 1,9 százaléka. Ezzel a sport bekerült a 15 legnagyobb iparág közé olyan nagy szektorokat megelőzve, mint az autó- és motoripar, valamint a távközlési és jogi szolgáltatók.

Még szofisztikáltabb bontást kapunk, ha beleolvasunk néhány amerikai tanulmányba. Egy 2013-as tengerentúli felmérés szerint a sportszektor egészének 14,3 milliárd dollárnyi bevételt köszönhet az Egyesült Államok gazdasága minden évben. Ez a szám ráadásul nem tartalmaz olyan indirekt gazdasági hatásokat, mint a Super Bowl Sunday – amiről tudvalevő, hogy ezen a napon fogyasztanak a legtöbbet az amerikaiak a hálaadás napi eszem-iszom után.

Az economicmodeling.com-on megjelent elemzés öt olyan foglalkozást gyűjtött össze, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a sporthoz, és egyenként legalább tízezer embernek biztosítanak állást. Az első értelemszerűen a hivatásos profi sportolók köre, őket követik az edzők és az edzőhöz tartozó stáb tagjai. A harmadik kategóriába a játékvezetők, bírók és egyéb versenyszervezők tartoznak, majd a pályakarbantartók, pályamunkások és egyéb dolgozók jönnek. A negyedik kategória a sportkönyvírók és -kiadók, az ötödik pedig a játékosügynökségek és -menedzserek. A cikk az üzletágban megtermelt 14,3 milliárd dollárnyi közvetlen bevételt további három alkategóriára bontja: elsődleges, másodlagos és harmadlagos közvetlen hatásokra. Az első kategória a sportszektorhoz kapcsolódó munkahelyek fizetéseit foglalja magába, ami önmagában 10,3 milliárd dollárnyi költségvetési bevételt indukál. A második az iparágon belüli vásárlásokat – mezek, cipők, sapkák stb. – tartalmazza, ami 2,6 milliárd dollárt tesz ki. A maradék 1,4 milliárd hozzájárulásért a mezek és egyéb sportszertermékek gyártói és alapanyag-beszerzői a felelősek. 2012-ben a legtöbb sporthoz köthető munkahely a keleti parton New Yorkban, azon belül New Jersey és Long Island környékén koncentrálódott (több mint 41 ezer).

Egy recesszióbiztos iparág

Ám a sport nemcsak egy adott ország gazdaságának egészére tud jó hatással lenni, de egy-egy helyi közösség vagy város gazdasági életét is meg tudja változtatni. Ennek egyik ékes példája az Arizona állambeli Phoenix, ahol a sportszektor mára valóságos húzóágazattá vált – írta néhány éve az Greater Phoenix In Business magazin cikke. Először 2008-ban került itt megrendezésre a Super Bowl, amely önmagában 500 millió dollár körüli bevételt hozott a városnak, de itt rendezték meg egy évvel később az NBA All-Star gálát is, amely 65 millió dollárt termelt.

A sport ezen túlmenően itt is rengeteg munkahelyet biztosít a sportolóknak, edzőknek és menedzsereknek, szélesebb körben pedig a könyvelőknek, marketingeseknek, személyi edzőknek, jegyárusítóknak, mezeket és egyéb sportszereket gyártóknak és forgalmazóknak, építtetőknek és még sokaknak. „Elképzelhető, hogy Arizonában mindenkinek van olyan ismerőse, aki a sportszektorban dolgozik közvetlen vagy akár közvetett módon” – nyilatkozta egy helybéli. A város nagy örömére a Super Bowl 2015 februárjában ismét visszatért Phoenixbe, és ennek az eseménynek is mintegy 600 millió dollárra saccolták a helyi bevételét.

„Nem számít, mi történik a gazdasággal, a sport iránti érdeklődés változatlanul magas” – ezt pedig már Brian Smith, a Grand Canyon Egyetem dékánja mondta. „Egy szinte recesszióbiztos iparágról beszélünk, ami Arizonában különösen fontos, mivel az államunk gazdasági helyzete sokszor ingadozik. Ha a termelő iparágak közül kivesszük a sportot, akkor a központi bevétel, a foglalkoztatottság és a morál szempontjából is jelentős deficittel kellene szembenéznünk. A sport szerves részét képezi az állam gazdasági egységének.”

Arizonában például a sportszektor a reneszánszát éli: a tökéletes időjárási és földrajzi körülményeket kihasználva rengetegen fektetik be a pénzüket sportklubokba vagy sportlétesítményekbe. A megnövekedett tőke magával hozta az utánpótlás-nevelés és a sport színvonalának az emelkedését. Ennek köszönhetően az egyes sportágak iránti érdeklődés jelentősen növekedett az elmúlt években, ami a város idegenforgalmát is megdobta. „Emlékszem még azokra az időkre, amikor délután fél hatkor már kihalt volt a belváros, mert addigra már mindenki hazament a munkából, más pedig nem járt be a városba” – nyilatkozta egy másik helyi lakos. –„Ám miután megalapították a kosár- és baseballcsapatunkat, hirtelen minden megváltozott. A belvárost felújították, éttermeket, kereskedelmi, lakó- és irodaházakat építettek. Természetesen nem a kosár- és baseballcsapatunk az egyedüli felelős a beruházásokért, de ők voltak a folyamat elindítói még húsz évvel ezelőtt.”

A sportszektorban végbement reformoknak és egy-egy sportrendezvénynek köszönhetően Phoenix turizmusa is látványosan megugrott az utóbbi években. És itt nem csak olyan gigantikus eseményekre kell gondolni, mint a Super Bowl. A korosztályos bajnokságok és kevésbé ismert sportesemények is több tízezer embert vonzanak Arizonába évről évre. „Az emberek sokszor nem is gondolnak bele, mennyi pénz származik a kisebb tornákból – például középiskolai vagy amatőr ligák bajnokságaiból. Rengeteg ember jön el ilyen eseményekre az ország minden tájáról, akik a helyi szállodában laknak, és a helyi éttermekben esznek. A sportesemények mellett pedig gyakran látogatják meg a helyi múzeumokat és nevezetességeket” – nyilatkozta a Phoenix Regionális Sportbizottság ügyvezető igazgatója.