Kereső toggle

A kínai mozi

Testre szabott sikerfilmek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Napjainkban a legtöbb hollywoodi szuperprodukció már igencsak lebutított, egyszerű vonalvezetésű, hiszen a hatalmas költségek megtérüléséhez a lehető legnagyobb célközönséget kell elérniük. A kitáruló kínai filmpiac pedig egyszerre jelent nagy lehetőséget és kihívást is az amerikai filmgyár számára – olvasható a bloomberg.com-on.

Az elmúlt hetekben egy kis fehér, retekszerű szörny hódította meg a kínai mozinézők szívét, és hozott rekordmennyiségű bevételt már az első napon. Kínában ismét nyereségesnek bizonyult a kései liberalizáció: a médiapiac privát kézben lévő megavállalatai immár a legkorszerűbb eszközökkel dolgoznak az iparág felfuttatásán. Sokak szerint már nem telik sok időbe, mire a Távol-Keletről érkező filmek Hollywood számára is kihívást jelentenek majd.

A filmiparban általános az a vélekedés, miszerint Kína egy óriási bankautomata, ami mind ez idáig igaznak bizonyult – állapítja meg a bloomberg.com. A Supermanről szóló Acélember 20, míg a Vasember harmadik része 30 százalékkal többet hozott Kínában, mint a teljes amerikai bevétel. Ahogy Kína fiatalabb generációjának tagjai egyre inkább megnyílnak a nyugati termékek és fogyasztói kultúra felé, annál népszerűbbek a nyugatról importált filmek is. Ezek azonban csak korlátozott számban jelenhetnek meg a kínai mozivásznakon. A kommunista kormány ugyanis mindössze 34 külföldi filmet engedélyez polgárainak évente, így ezzel erősen korlátozza az amerikai filmstúdiók nyerészkedési lehetőségeit. Ennek egyik fő oka, hogy a kínaiak nem üzletnek vagy művészetnek, hanem sokkal inkább propagandának érzékelik a szabad hangvételű, nyugati értékeket közvetítő külföldi alkotásokat. A legtöbb hollywoodi stúdió azonban nem rest a kínai kormány kedvében járni, a helyi kasszabevételek megkaparintásáért pedig hajlandóak még a filmjeik újraszerkesztésére is. A Transformers sorozat 2014-ben megjelenő negyedik részében például a Paramount Pictures filmstúdió nem csupán kínai színészek beválogatásával és kínai helyszínek felhasználásával próbálta megnyerni a helyiek tetszését, hanem ráadásként még egy plusz dialógust is beleszőttek a cselekménybe, amelyben a színészek a kínai államot dicsérik.

Bár a kínai piacon valóban rengeteg lehetőség adódik a terjeszkedésre a legkülönbözőbb vállalatok számára, az ország nem adja könnyen magát. A kommunizmus végén teljes liberalizációt végrehajtó európai országokkal ellentétben Kína mindmáig nagy hangsúlyt fektet saját iparágainak védelmére is. A hazai médiavállalatoknak piacot biztosítandó például törvénybe foglalták, hogy a mozikban megjelenő filmek 55 százaléka hazai termék kell, hogy legyen. A szabad kereskedelem hívei szerint ez akár végzetes hiba is lehet a kormány részéről, hiszen nem kényszeríti rá a vállalatokat a folyamatos fejlődésre, mivel nem kell versenyezniük. A kínaiak azonban láthatóan nem így gondolkodnak.

Az idén júliusban mozikba kerülő Szörnyvadászat (Monster Hunt) című kínai film számítógépes animációja már bármelyik hollywood-i stúdióéval felveszi a versenyt. A kínaiak meglepően gyorsan tanulnak. A történet szerint – amely hivatalosan egy „szürreális komédia” – Kína ősi földjén emberek és szörnyek élnek egymás mellett, ám a háborús viszonyok közepette a szörnyek királynője átszökik az emberek világába, és megtermékenyít (!) egy kínai férfit, aki egy kis retekszerű (!!), sokkarú lényt (!!!) hoz világra (!!!!). A félig ember, félig szörny Hubát aztán mindkét oldal célkeresztbe veszi. A filmet az a Raman Hui rendezte, aki Hollywoodban társrendezője volt a Shrek 3 animációs mesének is.

A hazai filmek már régóta kihívói az amerikai kreációknak. Az elmúlt öt évben a kínai filmek bevétele egyre jobban megközelíti, sőt, néhol le is hagyja az importfilmekét. A legtöbb pénzt hozó film Kína történetében azonban még mindig egy hollywoodi produkció. Idén a Halálos iramban széria hetedik részét 5454 moziban adták, és 391 millió dollárt hozott. Azaz jóval többet, mint az Egyesült Államokban. Ehhez jelentősen hozzájárult, hogy a Kínai Film Csoport, amely Kínában meghatározza egy film megjelenési idejét és az érintett mozik számát, tízszázalékos részesedést tulajdonolt a filmben. Így a konkurencia sem jelentett kihívást: még a nyugaton gigasikert arató Marvel-film, a Bosszúállók: Ultron kora is félre lett állítva az útból, hogy ne tudja elszipkázni a nézőket a Halálos iramban vetítéséről.

A hazai sikerek ellenére azonban a kínai filmgyártók tisztában vannak vele, hogy egyelőre nem sikerült olyan történetmesélést megvalósítaniuk, ami a kínai és a nyugati nézőközönséget egyaránt megszólítja. Ezért is lehet megtérülő befektetés számukra a hollywoodi filmek (társ)finanszírozása, hiszen a növekvő számú koprodukció is csak a tanulási folyamatot szolgálja. S bár a kínai filmóriások hosszú távon a globális piac megnyerésére törekszenek, jelenleg nagyobb esélyük van a konkurencia kiszorítására a hazai piacról. (Ahogy ez tőlük nem messze, az indiai Bollywoodban már megtörtént. Itt évente ugyanis mint-egy ezer hazai filmet gyártanak le.) Erre mutat a Szörnyvadászat nagy sikere is, ami bár nyugati szemmel nézve rendkívül groteszk és nehezen emészthető, a kínaiak azonban – a kasszabevételekből ítélve – rendkívül nyitottak saját történeteikre, rendezőikre és színészeikre.