Kereső toggle

A pénzügyek frontja

Mit tanít a hadviselés a sikeres befektetésről?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi köze a háborúnak a pénzügyi tanácsokhoz? Nemrég egy igazi veterán katona és pénzügyi befektető, Joseph L. Shaefer foglalta össze az amerikai hadseregben szerzett több évtizedes tapasztalatait és fordította le azokat befektetői bölcsességekre a TalkMarkets.com pénzügyi blogon.

Joseph L. Shaefer összesen 36 évig szolgált az amerikai hadseregben, és jelenleg is első embere egy amerikai vagyonkezelő cégnek. Fiatalon, hadnagyként egy úgynevezett Pszichológiai Hadműveletek egységnél dolgozott, amely ebben a formában ma már nem létezik. Az volt a feladata, hogy elősegítse az USA kormányzati céljainak megfelelő működést a hadseregben. (Ma ez körülbelül a katonai hírszerzés támogatásának felelne meg.) Shaefer többek között a különleges erők csapataival együtt kapta a kiképzését és az itt látottak sarkallták a következő tanulságok levonására. (Később mindez annyira megtetszett neki, hogy ő is az „elit-kommandó” tagja lett.)

Annak idején külön volt a hadsereg, és külön a különleges erők. A hagyományos hadseregben mindenre megvolt a bevett gyakorlat, a kőbe vésett szabály, és ettől eltérni nem lehetett. „Nálunk ez így működik” – mondták mindenre, még akkor is, ha az éppen felesleges duplikációkat jelentett. Shaefer hamar megtanulta, hogy mi teszi mássá az elitkülönítményt. Itt semmi sem úgy működött, mint a „bevett gyakorlat”, viszont megannyi tanulsággal szolgált az élet egyéb területeire – többek között a pénzügyi befektetésekre – vonatkozóan.

Először is, egy nem hagyományos háborúban nem lehet csak úgy siettetni a folyamatokat. Időre van szükség a kapcsolatok és a bizalom kiépítésére a helyiekkel. Idő kell a kiképzésükre, tesztelésükre és annak bizonyítására is, hogy ha kell, velük együtt halunk meg a harcban – írja. Úgy nem működik, hogy gyorsan-gyorsan csináljunk meg mindent, amit kell, aztán üljünk le és várjuk az eredményt. „Ez egy folyamatos meló.”

Másodszor, nincsenek „sztenderd módszerek” (SOP). Gondoljunk csak Vietnamra! Persze, a vietnami háború kapcsán érdemes volt tudni és ismerni, hogy milyen volt a britek helyzete a Maláj-félszigeten a második világháború idején (1942-ben a japánok elfoglalták Malajziát és Szingapúrt), de ez nem segített ott és akkor az amerikaiakon az indokínai őserdőkben. „Egy teljesen új helyzetben adandó válaszreakció minden bizonnyal alapul veszi az addigi tapasztalatokat, de az már az egyénen múlik, hogyan ismeri fel az adott szituáció különbségeit és hogyan alkalmazza ezekre a már ismert megoldást.” Az elitkommandósok tehát nem azt kérdezik, hogy mi erre az SOP, hanem „rögtönöznek, adaptálnak és győznek” – hangzik Shaefer „mantrája”.

„Semmi sem tuti biztos módszer csak azért, mert ezelőtt mondjuk zsinórban öt alkalommal bejött.” Ha ez igaz lenne, akkor még ma is a római teknősbéka-formációban vonulnának a katonák és a görög hopliták (nehézfegyverzetű gyalogosok) lennének a példaképeik – írja az üzletember. Vagy, ahogy anno egy kiképzőtiszt találóan mondta nekik: „Ne magadon kívül keresd a megoldást! A legfontosabb eszközöd a saját eszed. Használd!”

A különleges alakulatok tagjai általában az idejük nagy részét külföldön, a szülőföldjüktől távol töltik. A muníciót rendszeresen szállítják nekik, de az igazi erőforrásaik, eszközeik általában helyiek, csak ott találhatók és csak ott alkalmazhatók. Például, az ilyen erőket nem látják el otthonról hozott palackozott vízzel, mert ezek a katonák azt eszik és isszák, amit a helyiek, akiket mondjuk meg kell védeniük. És persze sosem lesz semmiből elegendő, így állandóan sakkozni kell a különböző erőforrásokkal.

De hogyan segítheti mindez a pénzügyi befektetőket? A pénzügyi befektetés olyan, mint egy maraton, és semmiképpen sem sprint. A siker kulcsa, hogy legyen egy terved, amihez mindaddig ragaszkodsz, amíg annak bármilyen értelme van. Mindig a lassú, de kitartó versenyzők nyerik ezt a versenyt. Ha mondjuk 80 évesen döbbensz rá, hogy gyorsan be kellene pótolnod az elvesztegetett éveket, a befektetői piac nem jó hely erre. „Eddigi életem során két nehezebb periódusom volt, többek között az egyik az elmúlt években, amikor nagyon alulteljesítettem” – vallja be a szerző. „De ilyenkor mindig előre, hosszú távra néztem, és nem mentem bele gyors megoldásokba, csakhogy hipp-hopp kompenzáljam az előbb elkövetett hibáimat. Mindig eszembe jut az egyik bölcsesség, amit a hadseregben tanultam: egy nem hagyományos háborúban folyamatos a tanulás. Használd, ami hasznos, de vesd el azt, ami bár korábban és máshol bejött, de ide nem illik.” Nem tudod siettetni a folyamatot. Minél gyorsabb vagy, annál idegesebben üldözöd a „kiméráidat”, és annál kevesebbet kapsz el.

Nagyon-nagyon kevés az a „bevett gyakorlat”, ami bármit is jelenthet, segíthet a befektetői életben. Ha például a hozam az elmúlt 50 évben x volt, mit mond ez nekünk ma? Azt gondoljuk, hogy ez valamiféle sztenderd? Vagy hogy a következő 50 évben is x lesz? Aligha… Inkább kérdőjelezzünk meg minden „biztos” és „garantált módszert”! Sok befektető alkalmazza az „ahogy volt januárban, úgy lesz egész évben” mondást és ennek alapján teszi be a pénzét ide vagy oda. „Én idén januárban némileg becsmérlően írtam azokról a pénzügyi gurukról, akik hajlamosak voltak kijelenteni, hogy mivel január első két napján esés volt, egész évben esés lesz. Aztán ugyanezt mondták január első öt napja alapján és a teljes hónap alapján is… Miféle szabály ez? Történetesen, ha valaki ezt követte és mindent eladott még az év első hónapjában, lemaradt egy nagy fogásról idén februárban, amikor is az elmúlt négy év közel legjobb hónapja volt.” Emellett, természetesen lehet, hogy a 2015-ös év gyengén fog zárni – teszi hozzá Shaefer, de ettől még a piacon mindennap ugyanaz igaz: „rögtönözni, adaptálni és győzni kell” – hangzik ismét a veterán szólam. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindennap feltétlenül csinálni kell valamit. Van, hogy csak ki kell várni. De a klisék, a tuti módszerek és a közhelyek sosem visznek sikerre.

„A jó befektető olyan, mint az elitosztagos, aki minden eshetőséget számításba vesz, de tudja, hogy semmilyen módszer sem biztos, ha még nem bizonyított itt és most. Senki sem tudja, hogy mi fogja megragadni az embereket, amíg az meg nem történik. Csak azért, mert néhány indikátor a múltban sikerrel jelezte előre a jövőt, nem biztos, hogy most is megteszi. Ez az oka annak, hogy én is visszatértem a gyökereimhez, miután évekig a divatos elméletekkel kísérleteztem, és végül csak szegényebb lettem, mint előtte!” – írja. „Ma a különböző szektorok és eszköztípusok közötti diverzifikálás több védelmet jelent, mint bármikor. De ami csodálatos a piacban, az az, hogy mindennap bolondot csinál egyből, míg mást megkoronáz. És mi is hol az egyik kategóriába esünk, hol a másikba” – vélekedik.

„Tehát a szűkös erőforrásokat mindig újra kell csoportosítani. Hacsak nincs korlátlan mennyiségű pénzed, mindig választanod kell A és B, X és Y között – ezt is katonaéveim alatt tanultam. Ebben segít a stratégiai allokáció: mindig a hosszú távú célok mentén kell dönteni. Nem lehet hóbortokra pazarolni. Ez a csoportosítási feladat viszont állandó kihívás. Ilyenkor vagyunk a pénzügyi harctéren” – írja Joseph L. Shaefer.

Olvasson tovább: