Kereső toggle

Soros és az adóhatóság

Dollármilliárdokat érő jogi kiskapuk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Soros György sokszor hangoztatta véleményét, miszerint a gazdagoknak több adót kellene fizetniük, mint a szegényeknek. Ennek ellenére vagyonának jelentős része úgynevezett „halasztott adózásból” származik - írta nemrég a Bloomberg. Hamarosan azonban neki is rendeznie kell a dollármilliárdokra becsült „tartozását”.

A 84 éves üzletember, aki egyben a világ egyik legnagyobb befektetési rekordere, úgy tűnik, sosem habozott élni a jogi kiskapuk által kínált lehetőségekkel: az ügyfeleitől származó bevételei után az adófizetést jócskán „elnapolta”, helyette a pénzeket visszaforgatta saját befektetési alapjába, így azok adómentesen kamatoztak tovább. Ennek köszönhetően a Soros Fund Management 2013 végére 13,3 milliárd dollár nyereséget halmozott fel – az illetékes szabályozóhatóság adatai szerint. Egyéb kimutatások alapján pedig Sorosnak – aki a Bloomberg Milliárdos Indexe szerint a huszonharmadik leggazdagabb ember – összesen közel 30 milliárd dollár nettó vagyona származott abból, hogy anno adómentesen visszaforgathatta a pénzét.

Hogy még jobban illusztrálják a halasztott adózás előnyeit, Vyacheslav Fos, az Illinois Egyetem professzora kiszámolta, hogy ha egy a Soroséhoz hasonló befektetési alappal rendelkező alapkezelő 12 milliárd dolláros befektetői vagyonnal indult, és a profit 20 százalékára jogosult, majd ezt az összeget 40 éven keresztül adómentesen forgatta, akkor egy 15,9 milliárd dolláros eredményt kap. Ha ugyanez az alapkezelő megfizette volna a szövetségi és helyi adókat a díjbevételeken és a kapcsolódó befektetésből származó jövedelmeken, mielőtt azokat újra befektette volna, akkor a nyereség 2,4 milliárd dollárra csökkent volna.

Nem csoda, hogy a halasztott adózás gyakorlata különösen kedvelt eszköze lett a fedezeti alapkezelőknek, hiszen a nyereségük tipikusan rövid lejáratú eszközök forgatásából származik, amelyet jövedelemadó terhel, az alacsonyabb mértékű tőkenyereségre kivetett adóval szemben. Ahogy a fedezeti alapok „iparága” rohamosan bővült, az alapkezelők jelentős része offshore számlákat nyitott. Ez a taktika persze – egy idő után – a Kongresszusnak is szemet szúrt, mivel az alapok korlátlanul vihették ki pénzüket az országból. A kiskapukat felszámoló törvényt 2008. október 3-án írta alá George W. Bush, és arra kötelezte az alapkezelőket, hogy a felhalmozódott adótartozásukat 2017-ig fizessék meg.

A törvény értelmében ezeket a pénzeket 39,6 százalékos szövetségi ráta terheli, továbbá helyi szinten még egy 12 százalékos adót is kivetettek rájuk. Ezen túlmenően pedig be kell fizetniük az ObamaCare egészségbiztosítási díját is, amely a befektetésekből származó nyereség 3,8 százaléka – nyilatkozott erről a Bloombergnek Andrew Needham adószakértő. Ha mindezeket rávetítjük Soros alapkezelőjének halasztott adózásból származó nyereségére, akkor ez egy 7,3 milliárd dolláros számlát eredményez – az írországi szabályozóhatóságok által nyilvánosságra hozott jelentés szerint.

Mielőtt ugyanis a Kongresszus lezárta az „egérutat”, a milliárdos egy ügyes húzással Írországba mentette át az eszközeit, amely akkortájt   egyfajta jogi menedékként működött a pénzemberek számára. Egy héttel a 2008-as törvény aláírása előtt Soros György új vállalatot alapított Írországban.

„Senkinek sincs olyan alkotmányos kötelessége, hogy több adót fizessen, mint amennyi elő van írva. Ha Soros legálisan nem tehette volna meg, nem is tette volna meg” – nyilatkozta a Bloombergnek az ügy kapcsán James Sitrick, volt szövetségi jogász, aki ügyvédként Sorost már évtizedek óta képviseli. És valóban, 2008 óta is manőverek sorozata bizonyítja, hogy Soros György mindig igyekezett megtalálni a fellelhető legalacsonyabb előírt mértéket. 

Az új írországi céget – amelyet Quantum Endowment Ireland-nak nevezett el az amerikai „anyacégre” utalva – az ír szabályok szerint egy úgynevezett „Section 110” vállalatként alapították meg, amely annyit tesz, hogy csak a 25 százalékos társasági adót köteles fizetni – legalábbis elméletben. Mivel a Section 110 cégek jogosultak arra, hogy úgynevezett „profitrészesedési kötelezvényt” bocsássanak ki és a nyereségük nagy részét kötelezvények formájában fizessék ki a befektetőknek, így ténylegesen elég alacsony adót fizetnek. A pénzügyi kimutatásai alapján 2008 októberétől 2013 végéig a Quantum Ireland összesen 962(!) dollár adót fizetett a 3 851 dollár nettó árbevétele után, miután a mintegy 7 milliárd dollár értékű üzleti eredményét „átallokálta” a befektetőihez, profitrészesedési kötelezvények formájában. A kötelezvények túlnyomó többsége pedig – ha nem az összes – később Soros adómentes alapítványának, az Open Society Foundationsnek a tulajdonába vándorolt.

2010-ben egy újabb manővert hajtott végre: az amerikai Quantum Endowment 3 milliárd dollár értékben bocsátott ki átváltható, elsőbbségi partneri kötvényeket a Soros Fund Managementhez kötődő „kapcsolt felek” számára – áll az ír hatóságok jelentéseiben. Múlt évben Soros bezárta a Quantum Endowment Irelandet, a kérdéses pénzeket pedig átmozgatta egy új entitásba, amelynek a Kajmán-szigeteken van a székhelye… Előfordulhat, hogy Sorosnak sikerül enyhítenie az adóterheit az alapítványokhoz eljuttatott adományaival is. Egy 2011-es beszámolóban azt írta, hogy több mint 8 milliárd dollárt adományozott különböző intézményeknek. Ez azonban csak részben csökkenti a számláját, hiszen az alapítványok számára eljuttatott adományok a kiigazított bruttó éves bevétel maximum 30 százalékáig terjedhetnek – állítja Jodi Krieger ügyvéd. Azonban érdemes megjegyezni, hogy a támogatásban részesülő alapítványok gyakran visszafektették Soros adományait az írországi Quantum Endowmentbe is.

A Kongresszus adatai szerint azonban nemcsak Soros, de számos más alapkezelő is kihasználta a „halasztott adózás” nyújtotta lehetőségeket. A Kongresszus Adózási Tanácsának 2008-as becslése alapján az új szabályozás 25 milliárd dollár bevételt jelent majd a kincstárnak, beleszámítva a 2017-ben esedékes 8 milliárd dollárt is. A Bloomberg által idézett legalább négy, adózási területen járatos jogász egybehangzó véleménye, hogy már nincs több olyan kiskapu, melyen keresztül a pénzkezelők megúsznák a 2017-ben esedékes adófizetési kötelezettségüket. Rengeteg alapkezelőnek fog beletörni a bicskája, de megfizetik az adót – vélik a szakértők. Az pedig, hogy ez mennyire lesz fájdalmas, attól függ, hogy mennyire pénzéhesek és mennyire utálnak adót fizetni.

Egy cégbirodalom születése

Soros György az úgynevezett Quantum Endowment Fundot 1973-ban alapította. A befektetők mintegy 12 milliárd dollár értékben helyeztek el pénzt az alapban. Elsősorban gazdag európaiak fektettek be, akiknek jellemzően a Holland Antillákon volt a székhelyük. A díjbevételeket, nyereséget pedig Soros szinte azonnal visszaforgatta, ahogy ez az 1995-ben napvilágot látott Soros on Soros című könyvében is olvasható.
1973-ban, az alapítás idejében az Egyesült Államok egyetlen törvénye sem tiltotta a pénzkezelőknek, hogy az ügyfelektől befolyó díjakat ne forgassák vissza az alapjaikba, ahol is azok adózatlanul növekedhettek tovább. Ez azonban nem volt elérhető azon alapok számára, amelyeknek a székhelye az Egyesült Államokban volt. De a fedezeti alapkezelők kijátszhatták ezt az akadályt azzal, hogy párhuzamosan offshore alapokat hoztak létre, amelyek már nem voltak alárendelve az USA adóztatási gyakorlatának. Így a megkapott díjakat – ami jellemzően a befektetett összeg két százaléka –, valamint a mindenkori profit húsz százalékát és a befektetésből származó egyéb jövedelmeket is adózatlanul forgathatták.
Az alap átlagos hozama évi húsz százalék volt 2011-ig, amikor Soros a külső befektetők pénzét visszaadta, és az alapkezelőt átalakította családi vállalattá, amely innentől kezdve Soros és családja, valamint az Open Society alapítványai nevében végezte befektetési tevékenységét. Az Open Society világszerte ismert filantróp szervezet, mely a demokráciát, a jogállamiságot és a gazdasági fejlődést támogatja.

Olvasson tovább: