Kereső toggle

Új korszak vagy halva született ötlet?

 Izrael és a keleti közeledés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Áprilisban végső szakaszába érhetnek a szabad kereskedelmi övezet létrehozásáról folyó tárgyalások az Oroszországot, Kazahsztánt, Fehéroroszországot és Örményországot tömörítő Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) és Izrael között – nyilatkozta Avigdor Lieberman, Izrael állam külügyminisztere.

Idén januárban a kirgiz AKI Press hírügynökség számolt be az izraeli külügyminiszter és Arkady Dvorkovich orosz miniszterelnök-helyettes legújabb találkozójáról. A külügyminiszter ezúton jelezte, hogy jelentős előrelépést tettek az ügyben: „Mérlegelünk, és dolgozunk egy szabad kereskedelmi zóna létrehozásán az Eurázsiai Gazdasági Unióval, amely a kölcsönös kereskedelmünkben nagy előrelépést jelentene”. Egy másik nyilatkozatában pedig hozzátette: „Megbeszéltük a részleteket. Időzítés tekintetében reményeink szerint reális, hogy áprilisban a megállapodásunk a végső szakaszába lépjen.” Lieberman nyilatkozatában arra is emlékeztetett, hogy Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország vámuniója korábban Vietnammal is aláírt egy hasonló egyezményt. „Az volt az első példája ennek a fajta megállapodásnak, és remélhetőleg a második a miénk lesz.” A külügyminiszter hozzátette: mindkét fél keményen dolgozik a tervezeten, és kölcsönösen elégedettek az eredménnyel. „Ez egy nagyon komplex rendszer, és egy komplex megegyezés is, amely sok tényezőt foglal magában, így például: szabványosítást, vámeljárásokat és sok más dolgot is, de minden rendben halad előre” – mondta a részletekről.

Szakértők szerint az izraeli fél fő célja a tárgyalásokkal, hogy ellensúlyozza a „globális nagyhatalmak nyílt törekvéseit”, amelyekre rendszerint „új világrend” néven hivatkoznak. Ennek keretében a regionális nagyhatalmak Pekingtől Moszkváig, Londontól Washingtonig a nemzetállamok szuverenitásának csökkentését tűzték zászlójukra. Míg más országok regionális rezsimek földrajzi régióiba tömörülnek, addig Izrael csendesen dolgozik egy szabad kereskedelmi övezet kiépítésén a kínai kommunista rezsimmel, illetve a Kreml által irányított EEU-val. Az orosz fél az Izraellel való együttműködésről azonban már jóval általánosabban nyilatkozott: „több tucat ország jelezte szabad kereskedelmi együttműködési szándékát az EEU-val. Izrael az egyike ezeknek, tárgyalásokat folytatunk, és ha sikerül megegyeznünk, akkor szabad kereskedelmi megegyezést kötünk.”

Az EEU-ban egyezmény biztosítja a tagállamoknak a munkavállalóik szabad mozgását, illetve egy egységes piacot az építőipar, a kiskereskedelem és a turizmus területein. Az elkövetkezendő 10 év során terveik között szerepel egy közös bíróság létrehozása minszki központtal, továbbá egy pénzügyi szabályozó szerv is asztanai székhellyel. Az Eurázsiai Gazdasági Tanács – ezen felül – további intézményeket nyitna Biskekben és Jerevánban is. További tervek szerint engedélyezik majd a tőke szabad áramlását és a szabad kereskedelmi piac kialakítását 40 üzletág árui és szolgáltatásai számára, így például 2016-ban a gyógyszeripar számára.

Eredetileg Ukrajna, a volt Szovjetunió második legnagyobb tagállama is a csatlakozó országok között volt. Erőforrásaival az EEU diverzifikált működésében és az energiapiac kiegyensúlyozásában is kulcsszerepet játszott volna, ám a legutóbbi ukrán–orosz konfliktus miatt ez meghiúsult, így Ukrajna az EU-val írt alá szabad kereskedelmi egyezményt. Ukrajna volt nagykövete, Steven Pifer legutóbbi nyilatkozatában is kényes kérdéseket feszegetett ezzel kapcsolatban: véleménye szerint az Eurázsiai Gazdasági Unió nem több mint Oroszország újabb törekvése arra, hogy ellenőrzése alá vonja a szomszédos államokat. „Oroszországnak nem csak gazdasági szempontokból fontos az együttműködés; a moszkvai központú intézmények által Oroszország erősíti a befolyását a környező államok felett.”

Vladimir Chizhov, Oroszország EU-nagykövete viszont továbbra is siettetné Brüsszelt, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az újonnan megalakult Eurázsiai Gazdasági Unióval, még az aktuális konfliktusok ellenére is. A nagykövet az EUobservernek így nyilatkozott erről: „Véleményünk szerint minél hamarabb meg kell kezdeni a tárgyalásokat az EU és az EEU között.” Az EU-szankciók nem hátráltathatják ezt a folyamatot – tette hozzá a nagykövet. „Úgy gondolom, hogy a józan ész is azt diktálja, hogy ki kell használnunk az eurázsiai régióban rejlő közös gazdasági lehetőséget, gondolkodhatunk akár egy olyan szabad kereskedelmi zónán, mely magában foglal minden érdekelt eurázsiai államot.”

Az Európai Unió viszont már jóval visszafogottabb az EEU-t illetően. Mint ismeretes, az EU és az USA szankciókat léptetett életbe Oroszország ellen, de mindemellett felgyorsította közös, szabad kereskedelmi tárgyalásait is „a nyugati kapcsolatok erősítése” érdekében. Az USA-val való szabad kereskedelmi megállapodásról az orosz nagykövet kifejtette, hogy az Oroszország vezette blokk akár jobb gazdasági partner is lehet az EU számára, mint az USA (figyelembe véve például az USA szigorú egészségügyi előírásait az élelmiszeriparban). „Megfontolandó az USA-val való szabad kereskedelmi zónába való befektetés mellőzése, ha sokkal közelebb is találunk partnereket” – mondta.

Oroszország jelenlegi gazdasági és politikai helyzetére reagálva Chizhov úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint azonban sem a szankciók, sem az olajárak mélyrepülése, és az ennek következtében beszakadó rubel nem tudja hátráltatni az eurázsiai projektet. Az EEU-nak azonban nemcsak külső, de belső nehézségekkel is meg kell küzdenie. Az EU-szankciók és a rubel válsága miatt Fehéroroszország és Kazahsztán felelevenítette a régi vámeljárásokat az orosz határokon, illetve – az eurázsiai kezdeményezés ellenére is – a vámot dollárban kérte megfizetni.

A csatlakozási szerződés megkötése előtt például Kazahsztánban számos demonstrációt tartottak tiltakozásul az „orosz imperialista vírus ellen”. Kazah tisztviselők továbbá megerősítették, hogy az unió kizárólag gazdasági jellegű, a megállapodás tervezetéből kikerültek a közös fizetőeszközre, valutaunióra, állampolgárságra és közös határvédelmi erő létrehozására vonatkozó tervek. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök megerősítette, hogy az EEU-hoz való csatlakozással egy jottányit sem adnak fel a kazah szuverenitásból.

Bár az új blokk hivatalosan január elsejével kezdte meg működését, eddig nem keltett igazán nagy feltűnést. A „korszakalkotó” óriás egyes szakértők szerint szinte halva született. Nemcsak külső szakértők, de maguk a tagállamok reakciója is kérdéseket vetnek fel. A január elsején működését megkezdő új unióról az örmény miniszterelnök egy szót sem mondott újévi köszöntőjében. Fehéroroszországban Putyin elnök újévi köszöntőjének sugárzása elmaradt, ami – be kell látni – nem éppen örömteli ünneplése egy új geopolitikai nagyhatalom létrejöttének. Az új korszak lehet, hogy elkezdődött, de úgy tűnik, eddig csak kevesen vették észre.

 

Az anti-EU születése

Az Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) ötlete először 1994-ben merült fel, ám az alapító szerződést csak egy szűk éve, 2014. május 29-én írták alá Asztanában. Végül a 15 volt szovjet tagállam képviselői helyett csak három ország – Oroszország, Kazahsztán, és Fehéroroszország – vezetői ültek asztalhoz. Az EEU működése hivatalosan 2015. január 1-jével lépett életbe. Mára az EEU kiegészült Örményországgal, de 2015 májusában Kirgizisztán is csatlakozik majd. Így a társulás teljes GDP-je a 4 billió dollárt is meghaladja, amely 176 millió fővel számolva mintegy 22 200 dollárt tesz ki fejenként. (Az EU-ban ugyanez körülbelül 28 ezer dollár.) Az EEU eredeti célkitűzése az volt, hogy ez EU és a Nyugat ellensúlyaként funkcionáljon. Bár jelenleg ezt a funkciót nem tölti be, az EEU megalapítása mégis diplomáciai győzelem Vlagyimir Putyin elnök számára. A szervezet egyébként kísértetiesen az EU mintájára épül, vezető testülete az Eurázsiai Gazdasági Tanács, illetve politikai testülete a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács, ahol a tagállamok vezetői hoznak közös döntéseket. Mindkét testület székhelye Moszkvában található.

Olvasson tovább: