Kereső toggle

50 milliárd dollárt Ukrajnának!

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A milliárdos befektető, Soros György újfent elmarasztalta a nyugati világ vezetőit, mivel azok – szerinte - „vészesen elszámították” magukat az orosz-ukrán konfliktus kezelésében. Mi több: téves stratégiájuk „életveszélybe sodorta” az egész eurózónát is.

A Financial Timesnak adott legutóbbi interjú-jában Soros közölte: az európai vezetők úgy tekintettek Ukrajnára, mint „egy bajbajutott országra a sok közül”, és nem vették észre, hogy ezzel az Európai Unió keleti határait és maga az EU fennmaradását is nagyobb veszélynek tették ki, mint például az egész görög fiaskó.

Soros és Ukrajna kapcsolata nem új keletű: már 1990-ben alapítványt hozott létre a keleti országban és hirdette, hogy a térség megérett a befektetésekre. Nemrég pedig azzal hozták hírbe, hogy esetleg az ukrán jegybank következő elnökét tisztelhetjük benne… Most pedig, legújabb – mindössze néhány napja publikált – írásában, az Új politika Ukrajna megmentésére című esszében a nyolcvannégy éves üzletember kifejtette: a Moszkvát sújtó szankcióknak jóval mélyebbre és messzebbre ható következményei vannak, mint azt valaha is gondoltuk.

Soros már 2014 tavaszán a következőket mondta az orosz–ukrán helyzetről: „Oroszország egy egyre növekvő fenyegetés az unióra nézve, de én hiszek abban, hogy ez össze is kovácsolhat bennünket.” A helyzet sajnos azóta sem javult. Sőt, az önbeteljesítő deflációs és recessziós félelmek, valamint az olajárak beszakadása miatt az eredetileg 100 dolláros hordónkénti árfolyammal megtervezett orosz költségvetés most olyan nyomás alá került, amelyre 1998 óta nem volt példa. Most azonban az adósság jelentős része a magánszektorban halmozódott fel, így Oroszország teljes fizetésképtelensége „sem volna meglepő” – állítja Soros. Ez pedig azt jelentené, hogy a globális defláció és az ISIS elleni harc tetejébe egy orosz csőd komolyan megrengetné a világgazdaságot, élén a sebezhető euróval. Egy ilyen állapot ugyanakkor hatalmas érvágás volna az oroszokat hitelező európai bankoknak is – tette hozzá. Egy orosz összeomlás mind stratégiai, mind gazdasági kockázatot jelentene az EU számára, különösen azt látva, hogy Moszkva politikája – a gazdaság megingásával párhuzamosan – egyre agresszívabb nacionalizmusba csap át. A nyugati világ egyfelől mindent megtesz azért, hogy elkerülje a háborút, ám ha nem jól egyensúlyoznak a szankciókkal és a segélycsomagokkal, könnyen a harcmező kellős közepén találhatják magukat – írta legutóbb Soros György.

A befektető az orosz szankciók és az ukrán támogatások azonnali újragondolására szólítja fel az európai vezetőket. Ezzel együtt viszont nem pusztán a korlátozások enyhítését javasolja, hiszen ezek a „szükséges rossz” lépései voltak annak érdekében, hogy az oroszok kiszoruljanak Ukrajnából. Ehelyett – írta – az EU, karöltve az USA-val, abban hibázik, hogy az orosz szankciókat nem egészítik ki egy jelentős, ukrán pénzügyi csomaggal. Soros szerint Kijev pénzügyi támogatását vitán felül folytatni kell, annál is inkább, mert az ukrán gazdaság stabilizálódásával a beruházásokon és az exporton keresztül közvetett módon a kontinens iparára is ösztönzőleg hathat. (Úgy tűnik, az IMF által tavaly grundolt 11,8 milliárd dolláros – valamint az EU által még 6 milliárd dollárral kiegészített – kétéves támogatási tervet nem tartotta elég meggyőzőnek.) Soros szerint ez reálisan egy 50 milliárd dolláros összeg lenne, amit 2015 első negyedévében már aktiválni is kellene. (2014 októberében már mondott hasonlókat, de akkor még „csak” 20 milliárdra taksálta ezt az újfajta „Marshall-tervet”. Az árváltozás azonban nem meglepő, hiszen az ukrán államnak a következő években jóval több külső finanszírozásra lesz szüksége, mint eddig gondolták.)

 „Remélhetőleg Oroszország vergődése és Ukrajna szárnyalása majd meggyőzi Putyint arról, hogy feladja Ukrajna destabilizálására irányuló törekvéseit” – írta az idézett esszében. Ezzel szemben egy ukrán csőd csak bebetonozná a helyi keményvonalasokat. Ám, sajnálatos módon, az európai vezetők nem sietnek a pénzgyűjtéssel. Még az Ebola elleni küzdelemre is csak fogcsikorgatva fordítottak 1 milliárd eurót… Nem csoda, hogy most is addig tartják vissza a pénzügyi támogatást Ukrajnától, amíg nem látják a „reformok bizonyítékait”. Ez a vonakodás viszont Soros szerint azt mutatja, hogy az EU vezetői nem fogták még fel, hogy Oroszországnak komoly ambíciói vannak az unió megrengetésére. Hiszen „aktívan támogatják az integráció-ellenes politikusokat, és a gázárak manipulálásával egymásnak ugrasztják az országokat”.

Ukrajna kisegítése erősítené az európai országok védelmét. „Rá kellene ébredniük végre, hogy az európai integráció orosz offenzíva alatt áll! Az EU már önmagában is széthúz, az oroszok viszont – úgy látszik – egy életképes alternatívát kínálnak” – mondja. Soros tanácsa szerint, ha most a nyugati vállalatok jövedelmező befektetési területeket keresnek Ukrajnában, akkor az energiaellátás korszerűsítése és a mezőgazdaság fejlesztése lehet kedvező célpont számukra. Igen vonzó lehet például a helyi elektromos és fűtési hálózat felújítása, amely jelenleg tízszer több energiát fogyaszt, mint az OECD-átlag. Soros is itt kezdené a munkát…

 

Európai munkanélküliség: lassú fordulat

2007 és 2014 között mintegy 3,8 millió állás szűnt meg az euróövezetben – állítja az Ernst & Young (EY) könyvvizsgáló cég legutóbbi jelentése. A Die Welt című német lap hasábjain ismertetett kimutatás szerint az érintett 18 ország közül 16-ban növekedett ez idő alatt a munkanélküliség. (Litvánia 2015. január 1-jétől az euróövezet 19. tagja.) A legtöbb, csaknem 3,3 millió állás Spanyolországban szűnt meg, ott így összesen 16,4 százalékkal csökkent azok száma. A második helyen Görögország áll. Az alig 11 millió lakosú országban több mint 1 millió munkahely szűnt meg a válság miatt, ami 23 százalékos visszaesést jelent. Olaszországban 871 ezerrel (4 százalék), míg Portugáliában 570 ezerrel (11 százalék) lett kevesebb a munkalehetőség – csak hogy a legnagyobbakat említsük.
A szerencsés kivételek közé tartozott viszont Németország, ahol 2,2 millió munkahelyet hoztak létre 2007 óta – olvashatjuk. A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint 2014-ben sorban a nyolcadik alkalommal emelkedett történelmi csúcsra a foglalkoztatottság, a 80,5 millió lakosú országban átlagosan 42,6 millióan álltak munkaviszonyban az utóbbi 12 hónapban, ami 372 ezres, 0,9 százalékos növekedés 2013-hoz képest.
Az EY 2020-ig kitekintő elemzése szerint a válságot leginkább megszenvedő déli régióban a krízis legsúlyosabb szakasza már véget ért, és a következő időszakban a munkanélküliség lassú csökkenése várható. Így Spanyolországban a jelenlegi 25-ről 18 százalékra, Görögországban 27-ről 16-ra eshet a munkanélküliségi ráta a vizsgált időszak végére. A válság kitörése után 12 évvel tehát még mindig kétszer akkora lesz a munkanélküliség, mint a válság előtti utolsó évben.