Kereső toggle

El tudjuk adni magunkat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

December közepén – immár második alkalommal – került megrendezésre az Izraeli-Magyar Innovációs Nap. Idén a Budapest Akvárium Klub adott helyet a vállalkozói kultúrát erősítő rendezvénynek, amelyet az Izraeli Nagykövetség szervezett. A rendezvény célja a modern zsidó államban kiépült startup kultúra modelljének népszerűsítése és a fiatal nemzedék vállalkozói kedvének ösztönzése volt.

Ilan Mor izraeli nagykövet megnyitó beszédében kiemelte: „A jövő azoké, akik fejlesztenek.” Ezt alátámasztva a – Magyarországon is jelen lévő – NNG navigációs megoldásokkal foglalkozó cég alapítója, David Wiernik ecsetelte a cég kezdeti időszakának nehézségeit, és a válság túléléséről is tanulságos történeteket osztott meg a hallgatósággal. Ezután Karin Rubinstein, az IATI (Israel Advanced Technology Industries) vezérigazgatója és Inon Elroy, az izraeli Gazdasági Minisztérium igazgatóhelyettese adott átfogó képet a „dübörgő izraeli gazdaságról” – a start-upok tükrében. Karin kiemelte, hogy Izrael nemcsak egy „startup nemzet”, hanem innovatív nemzet is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy olyan, mára mindennapossá váló használati eszközöket fejlesztettek ki Izraelben, mint a pendrive vagy a Google azon funkciója, ami kereséskor megpróbálja kitalálni, hogy mire akarunk rákeresni – sorolta az igazgató.

Mára már számos nagyvállalat felismerte Izrael innovációs potenciálját, és olyan multinacionális nagyvállalatok helyezik oda kutatási és fejlesztési részlegüket, mint az eBay, a Google vagy az Apple. Ezen túl pedig fel is vásárolnak olyan pár tucat alkalmazottat foglalkoztató izraeli start-upokat, amelyek – jellegükből fakadóan – ugyan csak néhány éves múltra tekintenek vissza, mégis több százmillió dollárt érnek a nagyvállalatok szemében.

Itzik Frid, egy Haifa központú „inkubátor cég”, a Takwin Labs egyik vezetője az innovációs és technológiai gócpontoktól távol élők felzárkóztatási programját ismertette meg a közönséggel. A Takwin Labs küldetése, hogy az izraeli társadalom perifériáján élő arab népesség vállalkozásainak segítsen túllendülni a kezdeti nehézségeken. A Közel-Kelet egyetlen demokráciájában ugyanis a lakosság 20 százaléka arab, és ez az arány megegyezik az egyik legnevesebb izraeli egyetemet, a Techniont elkezdő gólyák etnikai arányával is. Ugyanakkor az Izraelben évente hatszáz elindított startup alapítói között még ennél is kevesebben vannak az arab származásúak. Itzik szerint angol nyelvoktatással, mentorálással és munkahelyteremtéssel lehet segíteni a kevésbé vállalkozó szellemű, leszakadozó területek lakosságán, mert ezek által a folyamat végén önállóan is képesek lesznek pénzt keresni.

Oren Simanian, a Tel Aviv-i Egyetemen működő, StarTau elnevezésű vállalkozássegítő központ alapítója, a vállalkozásra való képesség fontosságát hangsúlyozta előadásában. Szerinte nem kell mindenkinek vállalkozónak lennie, de mindenkinek el kell sajátítania azt a képességet, hogy vállalkozóvá válhasson. Így aztán szabadon dönthet minden fiatal, hogy alkalmazottként szeretne elhelyezkedni, vagy inkább saját céget alapítana. Az egyik legfontosabb készség pedig, ami ehhez kell – mondta –, hogy el tudjuk adni magunkat, és ezt kell megtanítani a vállalkozó kedvű ifjúságnak is.

Magyar résztvevőknek is alkalmuk nyílt arra, hogy képet mutassanak a magyarországi vállalkozói kultúra állapotáról. A hazai startup világ egyik fontos centruma a Design Terminal, ahol évente mintegy 150 céget „gondoznak”. Az intézmény főigazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely a magyarországi ökoszisztéma előnyeit és hátrányait vázolta fel, valamint arról értekezett, hogy miért szerethető és miért kedvező hely hazánk a vállalkozások szempontjából. A jól képzett és megfizethető munkaerő, az EU közelsége, a sok tranzitútvonal mind olyan tényező, ami a befektetők és tőkések számára vonzóvá teszi Magyarországot. Ugyanakkor negatívumként említette a bonyolult szabályozási és adózási rendszert, valamint hogy hazánkban kevés az „üzleti angyal” (angel investor), vagyis az olyan tőkével rendelkező vállalkozó, aki magánszemélyként fektet be egy-egy innovatív ötletbe.

A rendezvény több előadásán is elhangzott, hogy milyen gondolkozásmódbeli különbség tapasztalható a sikeres és a sikertelen vállalkozók között. A sikeres vállalkozók úgy tekintenek a bukásra, mint a sikerre vezető út mérföldkövére; míg a sikertelenek úgy, mint a vállalkozói karrierjük végére. A példaképek pedig nagyon fontosak a vállalkozói kultúrában – emelte ki Böszörményi-Nagy –, és szerencsére több magyar startup is világsikereket tudott elérni. A Prezi, a Ustream, a LogMeIn, az NNG mára több millió felhasználóval rendelkeznek, és több száz alkalmazottat foglalkoztatnak.

A főigazgató hangsúlyozta, hogy ezek a sikeres vállalkozások „vissza is adnak a társadalomnak”. Az imént felsorolt „négy nagy” által futtatott Bridge Budapest elnevezésű kezdeményezés például tehetséges magyar fiataloknak nyújt ösztöndíjakat ahhoz, hogy mélyebben bepillanthassanak a négy cég valamelyikének a működésébe – Budapesten, San Franciscóban vagy éppen Izraelben.

Olvasson tovább: