Kereső toggle

Botrányszag Rióban

Brazília túlvállalta magát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rio de Janeiróban a 2016-os nyári olimpiai játékok előkészületei „a legrosszabbul haladnak, ahhoz képest, amit eddig láttam” – nyilatkozta nemrég a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnöke, John D. Coates. A külföldi sajtót bejáró nyilatkozat tovább erősíti a kételyt, miszerint a város nemzetközi segítség nélkül nem lesz képes felkészülni a nyári játékokra.

„Hogy őszinte legyek, aggódom – jegyezte meg Coates a riportereknek Sydneyben. – Nagyon-nagyon sok területen nem állnak készen.” A megjegyzések hasonlóak voltak az Olimpiai Bizottság elnökének áprilisi szavaihoz, amikor is a testület bejelentette, hogy külső szakembereket küld Brazíliába, hogy „megfigyeljék és felgyorsítsák” az ott folyó munkálatokat.

„Precedens nélküli, hogy a NOB külső szakértőket küldjön” – mondta a NOB elnöke, aki már hat alkalommal járt a városban, és még a közel tíz évvel ezelőtti, athéni helyzetnél is rosszabbnak minősítette a látottakat. Mindezek ellenére kizárta annak lehetőségét, hogy a nyári olimpia egy másik városban kerüljön megrendezésre. „Nincsen B-terv, az olimpiát Rióban tartjuk meg. Csupán segítséget kell biztosítanunk a rendezőknek, hogy olyan színvonalon készüljenek fel, amely a világ összes atlétája számára biztosítani tudja, hogy a legjobb formájukat hozzák majd” – tette hozzá.

Brazília egyébként két éven belül két jelentős nemzetközi sporteseménynek is otthont ad, és ezek közül szinte már a nyakukon van a közelgő, júniusi labdarúgó-világbajnokság. Sajnálatos módon egyik rendezvényt sem fogadja kitörő lelkesedés a helyi lakosság körében. Az előkészületek során eddig késésekkel, költségnövekedéssel, utcai tüntetésekkel („Fora, FIFA!”, azaz „FIFA, takarodj!”), sztrájkokkal, sőt, az építkezések során még halálesetekkel is szembe kellett nézniük a házigazdáknak.

Habár Rio az első dél-amerikai város, ahol a nyári olimpiai játékok megrendezésre kerülnek, Coates már most számos ijesztő problémát említett a helyszínnel kapcsolatosan. Például azt, hogy az Olimpiai Park második legfontosabb létesítményének, a tizenegy olimpiai versenyszámnak otthont adó Deodoro sportkomplexumnak a munkálatai még szinte el sem kezdődtek. Egy másik kritikus terület – sokak szerint –

a város vizeinek erős szennyezettsége, amely veszélyezteti a vízi sportok, a vitorlázás, kajak-kenu, az evezés és a triatlon sikerét. Rio de Janeiro szennyvizének csupán harmincöt százalékát kezelik a kormányzati előírások szerint, ami azt jelenti, hogy a város látogatóit a szennyezett csatornák – így például a Guanaraba-öböl – látványa és szaga „üdvözölheti” majd. A helyi sportminisztérium már mérlegelte annak lehetőségét is, hogy a kajak-kenu versenyszámok helyszíne esetleg a brazil Paraná területére, az Iguazú vízeséshez legyen áthelyezve. Ez a helyszín azonban az argentin határ mellett fekszik, közel 900 mérföldre Riótól.

A helyi Olimpiai Bizottság egyelőre védelmébe vette a város előkészületeinek állapotát a kritikák hadával szemben. Álláspontjuk szerint a Deodoro sportkomplexum építkezései ez év utolsó felében kezdődnek, és 2016 első félévében fejeződnek majd be. „Rio kiváló házi-gazdája lesz az olimpiai játékoknak. A város az egyeztetett határidőket és költségvetési korlátokat be fogja tartani” – írta hivatalos nyilatkozatában Philip Wilkinson, a szervező bizottság szóvivője.

A városban tapasztalható munkaügyi problémák és a szociális elégedetlenség szintén kedvezőtlen előjel. Az Olimpiai Park közelében például a sztrájkoló munkások és a biztonsági erők közötti konfliktusok során már lövöldözések is előfordultak – számoltak be erről a külföldi híradásokban április elején. A tüntetők leginkább a túlzó kiadások ellen emelték fel a szavukat, ezzel szemben pedig az alapvető szolgáltatásoknak, így például az egészségügynek és az oktatásügynek a forráshiányait hangsúlyozták. Az elmúlt hetekben a tettleges erőszak is elszaporodott a rend őrei és a nyomornegyedek lakosai között. Mindez azonban – állítják a helyi vezetők – részét képezi a város „pacifikációs” programjának, amely érinti Rio számos turisztikai folyosóját is.

Ezzel párhuzamosan pedig még a kormányzat kommunikációja is radikálisan megváltozott. A múltban a vezetők rendre azzal büszkélkedtek, hogy a város milyen mintaértékű sporteseményeknek ad majd otthont, mostanra viszont a kommunikáció középpontjába jobbára a költségek igazolása került – mondta erről a The New York Timesnak Christopher Gaffney, a brazíliai Fluminense Szövetségi Egyetem tanára, akinek kutatási területe a nemzetközi sportesemények hatásainak vizsgálata. „Úgy gondolom, hogy a politikai helyzet meglehetősen érzékeny Brazíliában, főleg amikor az emberek azt látják, hogy a pénzüket nemzetközi sportszövetségek költik el. A politikusok már nem akarnak olyan fényben feltűnni, mint akik sokat költenek ezekre az eseményekre” – tette hozzá a szakértő.

Olvasson tovább: