Kereső toggle

Bombabiztos generáció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A társadalmi bomba ketyeg, mivel lassan nyugdíjkorba ér a nagy létszámú Ratkó-nemzedék, az 1952–1957 között születettek. Ők már az elmúlt 25 év, a tömeges munkanélküliség, adóelkerülés és fekete foglalkoztatás érintettjei, akiknek a nyugdíjellátása igen bizonytalan lábakon áll. Az ország mindössze 58 százalékos foglalkoztatottsága ellenére egyelőre nyoma sincs egy fenntartható nyugdíjstratégiának.

A nyugdíjjogosultság alapját kizárólag a bejelentett fizetés, pontosabban a befizetett járulékok képezik. Annak, aki a fél életét feketén dolgozta végig, és nincs legalább 15 év hivatalos munkaviszonya, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, nem jár számára semmilyen nyugdíjellátás. 15 évért is legfeljebb a nyugdíjminimum jár, ami még mindig havi 28 500 forint. A KSH 2012-ben 7,7 millió aktív korút tartott nyilván, ebből 4,4 millió adóbevallót, akik közül mintegy 3,7 millió adózott.

Minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót, nyugdíjjárulékot. Ez a másik óriási probléma az aktív korú népesség folyamatos fogyása mellett – toldja meg a fenti adatokat az Aegon Biztosító friss közleménye, amely arra is kitér, hogy a vállalkozók jelentős hányada minimálbéres, és becslések szerint akár 800 ezer egyéni kényszervállalkozó is lehet hazánkban. Ők vagy befizetik maguk után a nyugdíjjárulékot, vagy nem. A majdani nyugdíj szempontjából még súlyosabb helyzetben vannak a feketemunkások, akik a munkaerőpiacon 10-17 százalékos arányban vannak jelen. Pataky Péter, az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) elnöke (képünkön fent) a Hetek kérdésére utalt arra is, hogy a képet tovább bonyolítja az átmenetileg külföldön munkát vállalók helyzete, vagy az itthon nem teljes munkaidős foglalkoztatottak arányának növekedése. Ez utóbbi tendenciát erősíti a minimálbér emelkedése is, hiszen ez bérköltség-növekedéssel is jár, és ennek folytán egyre többeket alkalmaznak 4 vagy 6 órás minimálbérért.

Az Aegon kalkulációja szerint egy 50 éves férfi, aki 20 éves kora óta dolgozik bejelentett minimálbérért, az eddigiek alapján körülbelül 50 ezer forintra számíthat nyugdíjas korában. Az Aegon szerint az időskori évek elképzelhetetlenek öngondoskodás nélkül, amit szerintük megkönnyít az adójóváírás idei kiterjesztése az élet- és nyugdíjbiztosításokra is.

A tavalyi nyugdíjtörvény legfontosabb változtatása, hogy a nyugdíj-jogosultság feltételeként szentesítette a nyugdíjkorhatár betöltését: teljesen eltörölte a korkedvezményes nyugdíjat, míg a rokkantnyugdíj rendszerét már korábban átalakították. „A cél az lenne, hogy a járulékbefizetések minél inkább fedezzék a nyugdíjkifizetéseket, de ez a befizetők számának csökkenése miatt régóta nem megvalósítható. Viszont a korengedményes nyugdíj eltörlésével a szolidaritás egy fontos elemét kivették a nyugdíjtörvényből, ahelyett, hogy rendezték volna ezt a kérdést. A váltott műszakban dolgozók várható élettartama például 10 évvel alacsonyabb az átlagosnál” – mondja az MSZOSZ-elnök, aki szerint ebből a szempontból másodlagos, hogy a nők 40 év szolgálati idő után továbbra is nyugdíjba mehetnek. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy a társadalombiztosítás fogalmát teljesen kivették az Alaptörvényből, megszüntetve az ezzel kapcsolatos állami garanciát is. Ennek híján a nyugdíjrendszer legfőbb biztosítékai a parlamenti választások maradnak, tekintve, hogy a 2 milliós nyugdíjas korosztály egyre növekvő szavazótábort alkot.

A nyugdíj értéke 40 év jogviszony esetén nagyjából az átlagjövedelem kétharmadát teszi ki. Ha ennél kevesebb a befizetett járulék, akkor a nyugdíj ennek arányában csökken. Részmunkaidőben, ha a minimálbér arányos részével jelentenek be valakit, akkor az arányosan kevesebb szolgálati időnek fog számítani. A minimálbér felére bejelentett 4 órás munkaviszony a szolgálati idő felének számít, tehát a minimálisan kötelező 15 év szolgálati időhöz így 30 év munkaviszony kell. A nappali felsőfokú tanulmányok már nem számítanak bele a szolgálati időbe. (Ez csak akkor számítana, ha valaki 1998. január 1-je előtt végezte el felsőfokú tanulmányait.)

Különösen nagy probléma, hogy mostanság lép nyugdíjas korba a Ratkó-gyerekek nagy generációja, azaz az 1952 és 1957 között születettek. Ezen az se segít sokat, hogy időben széthúzták a folyamatot, mivel évjáratonként félévvel növekszik a nyugdíjkorhatár, így az 1957-es születésűek és az utánuk jövők már csak 65 évesen lépnek majd nyugdíjkorba. „Nemcsak a korosztály nagy létszáma okoz gondot, hanem az is, hogy ők már a rendszerváltás utáni adóelkerülő, fekete és szürkezónás korszak érintettjei, akik ha 15 év szolgálati időt valahogy tudnak is bizonyítani, a szükséges járulékfizetést már kevésbé, így adott esetben legfeljebb a nyugdíjminimumra számíthatnak” – figyelmeztet Pataky.

Az MSZOSZ elnöke szerint a mai nyugdíjrendszer az öngondoskodás intézménye nélkül összeomlik: a hagyományos, szolidaritásalapú felosztó-kirovó rendszer mellett a tőkefedezeti rendszer a másik pillére. Pataky ez alatt főként az önkéntes nyugdíjpénztári ágat érti, ami tulajdonképpen a bér egy további részének a félretevését jelenti, munkáltatói befizetések révén. „Ez jól működne, ha nem fojtanák meg, de az elmúlt időszakban a kormányok ezt az ágat fejőstehénnek nézik. Először a kedvezményeket vonták meg, majd megjelentek az adóterhek. Ha ezt a munkaadó ma béren kívüli juttatásként fizeti, akkor ezen nagyobb teher van, mint a béren” – állítja Pataky Péter, aki szerint hosszú távú nemzetstratégiai kérdésről lévén szó, egy közmegegyezésen alapuló, kiszámítható és fenntartható nyugdíjrendszert kellene megalkotni. Ilyen kerekasztal ma nincsen, miként átfogó nyugdíjstratégia sincs a láthatáron.

Olvasson tovább: