Kereső toggle

A klímaváltozás hatásai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakértők szerint az elmúlt időszak szélsőségesen hideg időjárása az észak-amerikai kontinensen durván heti 3 milliárd dollár mínuszt jelentett a helyi össztermelésben. A hirtelen és tartós klímaváltozás tehát még a leggazdagabb országok esetében is komoly következményekkel jár, de – egyesek szerint – akár a világgazdasági egyenlőtlenségek is a számlájára írhatók – olvasható a The Economist legújabb elemzésében.

A témában megjelent friss írások eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági prosperitás fő gyökereit az időjárási viszonyokban kell keresni. Máris hozzá kell tennünk azonban, hogy az ilyen irányú összefüggéseket csak az elmúlt 5-10 évben kezdték el vizsgálni, míg egy igazi klímaváltozás több száz év alatt megy végbe, ráadásul nem is lineáris módon. Ennyi idő alatt pedig az emberek általában már képesek alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. De egy biztos: az időjárás meglepően széles csatornákon keresztül képes hatást gyakorolni a gazdaságra. Ezek előrejelzése azonban még a befőttesüvegbe dugott levelibékánál is megbízhatatlanabb.

A nagyobb hőség és a nagyobb szegénység közötti kapcsolat egyértelmű – állítják a kutatók –, a trópusi övezetben fekvő országok általában a szegényebbek közé tartoznak. A Harvard és a Northwestern Egyetem, valamint a Massachusetts Institute of Technology szakemberei kimutatták, hogy az átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal való növekedése az adott ország egy főre eső GDP-jének 8,5 százalékos csökkenését eredményezi. Egy másik tanulmány szerint – amely csak a szegény országokat vizsgálta – az évente tartósan 1 Celsius-fokos növekedés 1,4 százalékkal csökkenti az egy főre jutó bevételeket. (Ezek a felfedezések valószínűleg meglepték volna Montesquieu-t, aki 1748-ban még azt feltételezte, hogy a jólét előfeltétele a meleg idő.) Mindezekből azonban még nem következik, hogy 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés 8,5 százalékos teljesítménycsökkenést jelentene a világgazdaság számára. Talán a forróság és a szegénység közötti összefüggés csak valamilyen harmadik tényező (például a malária jelenléte) esetében áll fenn – vélik az elemzők. Ha meg lehetne változtatni ezt a harmadik tényezőt, azaz ki lehetne például iktatni a járványt, a hőmérséklet már nem számítana többé. Ezt példázza az is, hogy az utóbbi időben Kínától Ruandáig, több trópusi régió a világ legsikeresebb gazdaságai közé került. Néhány sikersztoritól eltekintve azonban tény, hogy a trópusi országok 0,9 százalékponttal lassabban növekedtek 1965 és 1990 között, mint a globális átlag. Továbbá 28 karibi ország nemzeti össztermelése 2,5 százalékkal esett minden plusz 1 Celsius-fokra vetítve.

A kölcsönhatás ugyan még nem teljesen világos, de a sejtés már elég erős ahhoz, hogy érdemes legyen tovább vizsgálni. Vegyük például a természeti katasztrófákat! Egy tanulmány szerint a ciklonok a világ éves GDP-jének a növekedését 1,3 százalékponttal nyomták le 1970 és 2008 között. A szegény országok pedig nagyobb mértékben szenvedtek ettől, mert sérülékenyebbek a katasztrófákat illetően. A magas hőmérséklet és a súlyosabb aszályok csökkentik a mezőgazdasági termelést. Ez leginkább a szegény és a közepes bevételű országokat sújtja, mert a mezőgazdaság általában nagyobb részt képvisel a GDP-jükben, mint máshol. (A csapadék mennyiségének csökkenése például 4 százalékkal csökkenti a brazil mezőgazdasági bevételeket.)

A változó időjárás azonban ezernyi módon képes befolyásolni a termelést. 29 és 32 Celsius-fok között például a növekvő átlaghőmérséklet még jó hatással is lehet, efölött azonban már káros. Továbbá, néhány növény esetében károsabb az éjszakai átlaghőmérséklet-növekedés, mint a nappali, és az sem mindegy, hogy a vetés milyen időjárási viszonyok között történik. Az Egyesült Államokban például már azt is kimutatták, hogy 38 Celsius-fok felett a mezőgazdasági munkások száma is drasztikusan csökken. Sőt, a call centerek, azaz telefonközpontok esetében 22 és 29 Celsius-fok között minden 1 Celsius-fokos emelkedés 1,8 százalékkal csökkentette a munka hatékonyságát. Az autógyárak tekintetében, amikor a külső hőmérséklet meghaladta a 32 Celsius-fokot, a termelés 8 százalékkal esett. A hőség valószínűleg az ellátórendszerben okoz fennakadásokat, vagy talán a légkondicionálók működése nem bizonyult megfelelőnek – találgatják a kutatás szerzői.

Végezetül megemlítik, hogy az időjárás hatással van az élettartamra is. Az Egyesült Államokban minden egyes 32 Celsius-foknál melegebb nap 0,1 százalékkal növeli az életkorra vetített éves halálozási arányt egy átlagos – 10-15 Celsius-fokos – hőmérsékletű naphoz képest. Indiában ez az arány már közel 0,8 százalék. A hőhullámok korai halálozáshoz vezetnek (különösen veszélyeztetettek az anyák és csecsemők), és mivel károsítják a terményt, így kihatással vannak a táplálkozásra is.

Olvasson tovább: