Kereső toggle

Hazánk lehet Európa egyik Szilícium-völgye

Jeremie és a magyarok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Portfolio.hu és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) szervezésében zajlott a közép-kelet-európai (CEE) régió gazdaságára fókuszáló konferencia a Hilton Hotelben. A rangos nemzetközi és hazai pénzügyi szakemberek elemzéseit rendkívüli érdeklődés kísérte. Itt voltak többek között a JP Morgan, a Goldman Sachs és a Credit Suisse régiós igazgatói is, de a legnagyobb figyelem a világ 30. leggazdagabb embereként nyilvántartott Soros György befektető és filantróp előadására irányult.

Nem volt meglepetés a nagy érdeklődés a Magántőke és Vállalatfinanszírozás (Portfolio.hu-HVCA CEE Private Equity and Corporate Finance Conference 2013) elnevezésű konferencia iránt, hiszen a szűkülő banki hitelezés, valamint az uniós támogatások várható csökkenésével szemben a kockázati- és magántőke-beáramlás tekintetében ellenkező folyamatok zajlanak: nagymértékben nő a befektetésre váró tőke hazánkban. A kockázati tőke „kedvenc” célpontja a kezdő innovatív vállalkozás, az úgynevezett startup cég. Egy alapkezelő nagyságrendileg 400-500 ilyen vállalkozást tesz figyelőlistára, ebből 20-at részletesen átvilágít, majd a felébe befekteti a tőkéjét. Ezen vállalkozások harmada általában megbukik, viszont a többi cégbe fektetett tőke magas hozammal kárpótolja a befektetőt. Fontos tudni a kockázati tőkéről, hogy nem örökre mondja ki a boldogító igent, hanem a haszon reményében 5-10 éven belül kiszáll a sikeres üzletből, általában egy tőkeerős stratégiai vásárlónak adva el üzleti részesedését – ezt hívják exitnek.

A konferencián felszólaló nemzetközi pénzügyi szakembereknek nincs rossz véleményük a gazdasági lehetőségeket tekintve régiónkról, de természetesen nem mi számítunk a befektetők számára legizgalmasabb piacnak. Szigethy Béla New Yorkban élő kockázatitőke-befektető szerint a világ vonzóbb részéhez tartozunk, sőt régiónk „fényesebb”, mint Európa nagy része. Ma már nem számítunk feltörekvő piacnak, de a kialakult, fejlett piacot sem értük még el. Hétköznapi hasonlattal élve nem vagyunk már vonzó kisgyerek tele lehetőségekkel, hanem éppen most léptünk ki az iskolás korszakból, és még nem tudni, hogy mi lesz belőlünk. Az amerikai és nyugat-európai befektetők nem mondtak le a CEE régióról, de most kivárnak, hogy milyen irányba indulunk el. Szeretik az egyszerű történeteket, viszont régiónk nem számít annak: sokszínűnek, egyre bonyolultabbnak látják, amelynek vannak jól és kevésbé jól teljesítő tagjai. 

Minden előadó egyetértett abban, hogy az innováció és a vállalkozói szellem jelenti az előrehaladást és a kiutat a válságból. Megítélésük szerint a kreativitás, a tudás, a tehetség nagy mennyiségben áll rendelkezésre ebben a térségben. Kiemelkedőnek tartják a műszaki mérnökképzést, egyes vélemények szerint a mérnökeink alkalmasak a legbonyolultabb funkciók betöltésére is. Ahogy azt minden befektető kiemelte, egy projekt sikere az innováción túlmenően a menedzsment képességein múlik. Véleményük szerint e tekintetben még van hova fejlődni, hiszen jól képzett szakembereink erős hiányosságokat mutatnak az üzleti kultúra elsajátítása terén. Mindemellett van egy komoly előnyük nyugati társaikkal szemben, nevezetesen, hogy túlélési képességük fejlettebb.

Dr. Oszkó Péter, az úgynevezett Jeremie Programban (lásd keretes írásunkat) részt vevő PortfoLion Zrt. Kockázati Tőkealap-kezelő elnök-vezérigazgatója az első sikeres exit történet bemutatása során kitért a JEREMIE Program értékelésére is. Méltatta az unió azon intézkedését, hogy érzékelve a vállalatfinanszírozás területén kialakult problémákat, módosított a támogatási stratégiáján, és hogy helyesen ismerte fel, hogy a támogatási formák helyett üzletszerű konstrukciót kell kialakítani. A JEREMIE programhoz 70 százalékban az unió biztosítja a forrásokat, 30 százalékban pedig magánbefektetők, jellemzően a más területekről, a gazdasági szorításból menekülő hazai tőke. Oszkó szerint egy sikeres ökoszisztéma kialakulásához nemcsak a startupok kellenek, hanem a még hiányzó, erős egyetemi intézményrendszer és a nagyvállalatok is, de esélyt lát arra, hogy hazánkat a régió Szílicium-völgyévé tegyük.

Soros György arra a kérdésre, hogy hogyan biztatná a magyar vállalkozókat, azt válaszolta, hogy együtt érez velük, mert sokkal nehezebb ma Magyarországon sikert elérni, mint az USA-ban. Véleménye szerint ennek elsősorban a finanszírozási problémák az okai. Ő maga kockázatitőke-befektetőként elmondása szerint nem volt sikeres, ugyanis a rájuk jellemző átvilágításokban, folyamatelemzésekben nem tartja magát jónak. „A kockázati tőkések sokat elemeznek. Én először befektetek, aztán vizsgálódok – mondta Soros. – Emiatt komoly apparátus »takarít« utánam.” Jobban szereti a piacnak azt a szegmensét, ahol nincs akkora bürokrácia, ahol könnyű a be- és a kiszállás az üzletből, amikor impulzívan, gyorsan kell reagálni valamire. Örül neki, hogy a gyermekei már folyamatorientáltak, de szerinte ebbe azért könnyű beleragadni. Az államigazgatásban fontosnak tartja a fékek és az egyensúlyok rendszerét, de szerinte a vállalkozásban nem szabad túlzott kontrollt gyakorolni, mert megfojtja a vállalkozói szellemet.  Nem helyes, ha a kormány az innováció egyetlen letéteményese. Mindazáltal nagyon nehéz a megfelelő egyensúly megtalálása ezen a területen.

Mint mondta, ha ma indulna a pályafutása, kételyei vannak afelől, hogy olyan sikeres tudna lenni, mint aktív idejében. Megélt egy elképesztő történelmet, szerencséje volt, jól tudta követni a játékszabályok változását, és jó érzékkel nyúlt a kockázatos befektetési lehetőségekhez is. Ma viszont szerinte nehéz követni a fejleményeket: történelmi léptékű változások zajlanak felgyorsult tempóban.

Filantróp tevékenységéről szólva elmondta, hogy ma már teljes idejében jótékonykodással foglalkozik: olyan országokat segít, ahol politikai elnyomás van. Szerinte nagy szükség van szociális típusú befektetésekre, azonban ezen a területen nehéz sikert elérni. Könnyebb szerinte pénzt csinálni, arra egyszerűbb mérőeszközök vannak. De hogyan mérjük, hogy szociálisan valami jót tettünk? Nehéz önfenntartóvá és még nehezebb nyereségessé tenni a filantrópiát. Ennek ellenére folyamatosan táplálni kell, és biztosítani a fenntartását – mondta a magát boldog embernek valló Soros György.

Magyar startup a New York-i tőzsdén

Fejes Balázs társalapítója volt a 2000-ben alapított, szoftverfejlesztéssel foglalkozó Fathom Technologynak, amely 2004-ben már 160 fejlesztőmérnökkel rendelkezett csak Budapesten. Szolgáltatásaikat a régiós tudásbázisra alapozták, a környező országokban is felkutatták a legjobb szakembereket. A konferencia nyitó előadásában Fejes Balázs elmondta, hogy nehéz volt a Fathom Technologyt felépíteni, voltak ugyan nagyon komoly ügyfeleik, de nehézséget okozott tőkéhez jutniuk. Sok tipikus hibát is elkövettek, amelyet egy kezdő cég elkövethet, de 2002-ben megjött az áttörés a cég életében, amikor is az Euroventures kockázatitőke-befektető 1 millió eurót fektetett a Fathom Technologybe. Növekedésük következő jelentős állomása az volt, amikor az EPAM Systems – amely akkor már 600 alkalmazottat foglalkoztatott az USA-ban, Oroszországban és a Belorusz Köztársaságban – egyesült velük. Ezt követően több tőkebevonásra is sor került, 2006-ban a Russia Partners II-n keresztül, míg 2008-ban a válság kitörésének évében 50 millió dolláros zártkörű részvénykibocsátást eszközöltek. Árbevételük dinamikus növekedése révén jutottak el az amerikai tőzsdére. 2012. február 8-a óta cégüket a New York-i tőzsdén jegyzik. A tőzsdére történő bevezetésüket hirdető óriásmolinón ott volt Magyarország zászlója is a New York-i tőzsde épületén. A technológiai iparágban komoly potenciál van, azonban vannak az innovációnak más területei is, ahol sikereket lehet elérni, több olyan magyar startup cég is van, amely újszerű formatervezési ötlettel keltette fel a befektetők érdeklődését, ilyen a Laokoon és a CocoDice.

A Jeremie Program

A JEREMIE Program az Európai Unió vállalkozásfejlesztési programja, amit az Európai Bizottság kezdeményezett, és az Európai Fejlesztési Bank, valamint annak kockázatitőke-társasága, az Európai Beruházási Alap finanszíroz. A program teljes neve Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, ami körülbelül annyit jelent hogy Közös Európai Források a Mikro- és Közepes Vállalkozások Számára. A Kockázatitőke-program lényege, hogy az EU magánbefektetőkkel közösen kockázatitőke-alapokat hozott létre azzal a céllal, hogy azok a hazai vállalkozások részére finanszírozást biztosítsanak tőkeemelés formájában. A források felhasználhatóak önálló finanszírozási megoldásként vagy önerőként vissza nem térítendő pályázatokhoz. Részben akár a korai (magvető és induló), főképp azonban a növekedési életszakaszában lévő KKV-k tőkehelyzetének javítása a program célja. A kedvezményezettek Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások, melyek korai, valamint növekedési fázisban vannak, székhelyük a Magyar Köztársaság területén van, a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva 5 évnél nem régebben alapították, és az éves nettó árbevételük (anyavállalataival együttesen) egyik üzleti évben sem haladta meg a 1,5 milliárd forintot. Üzleti terveik jól átgondoltak és ígéretesek, elképzeléseikben tetten érhető az egyediség, az „ötlet”, az innováció, vonzó, jól fejlődő iparágban működnek (pl. biotechnológia, informatika, telekommunikáció, zöld energia). Várhatóan teljesíteni tudják a magasabb hozamelvárásokat, nincs lehetőségük banki forrásbevonásra (pl. tőkeszegénység, a projekt jellege, kockázatai, fedezetek hiánya miatt), és készek megosztani a társaság tulajdonjogát. A rendelkezésre álló teljes forrás: 45 milliárd Ft, melyből 39 milliárdot a vidéki régiókban biztosít a Közös Alap Program. A 2013-ban párhuzamosan indult JEREMIE II Programban további 41 milliárd forint vár befektetésre, a kiírás előtt álló JEREMIE III-ban pedig további 17 milliárd. (Forrás: m27absolvo.hu)

Olvasson tovább: