A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
„Egyre szélesebb körben elfogadott a magyar unortodox gazdaságpolitika az Európai Unióban" - jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivő, alapozva ezt arra, hogy néhány napja Franciaországban bevezettek egy a „magyarországinál kétszer nagyobb mértékű pénzügyi tranzakciós illetéket". A Hetek által megkérdezett szakértők azonban így sem találják megalapozottnak a hazai koncepciót.
A francia „másolatról" egyébként hamar ki is derült, hogy - filozófiáját és célját tekintve - nincs túl sok köze a magyar változathoz. Mint ahogy azt - többek között - Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is kifejtette az ATV Egyenes beszéd című műsorában: a francia tranzakciós adó nem ugyanaz, mint a magyar, ahol minden tranzakcióra kivetették a közterhet, míg a franciák a rövid távú spekulációs befektetéseket adóztatják meg.
A hasonló és egyben megtévesztő elnevezések kihasználása nem új keletű gyakorlat hazánkban - mondta lapunknak Zara László adótanácsadó. Több kormány is élt már azzal a gyakorlattal, hogy találnak egy hasonló elnevezésű adónemet, majd kis csúsztatásokkal beemelik a magyar adórendszerbe, és rámondják, hogy ez ugyanaz.
Tehát ma is vannak hasonlóan elnevezett adók Európában - tette hozzá Zara -, mint például a tranzakciós adó vagy az energiaadó, de egyik sem azonosítható a magyar kormány által vizionált különadókkal.
„Igen, volt már példa a 20. században arra, hogy a lakossági pénzügyi tranzakciókat megadóztatták. Például a kilencvenes évek Dél-Amerikájában" - ismertette a Heteknek az adónem történeti áttekintését Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke. Peruban például 2 százalékos volt ez az adó, de idővel lecsökkentették 0,1, majd 0,05 százalékra. Ennek lényege volt a betétek, az ATM-tranzakciók és a bankkártyás forgalom megadóztatása. Logikáját tekintve tehát teljesen ellentétes a klasszikus Tobin-adóval, amely eredetileg a tőkeforgalom szabályozását célozta - tette hozzá.
A magyar változat gyakorlatilag a teljes lakossági pénzforgalmat, legyen az sárga csekkes befizetés vagy egy beszedési megbízás, 0,1 százalékos illetékkel sújtja, amely a művelet teljesítésének napján keletkezik. Tehát például 1000 forint átutalása vagy csekken való befizetése után további 1 forint illetéket kell megfizetni. Az illeték maximuma 6000 forint, tehát 6 millió forint feletti pénzmozgásnál már nem keletkezik további illetékfizetési kötelezettség. Egyedül a hitelnyújtás került ki a kötelezettség alól, viszont - tervek szerint - kiterjesztenék a terhet a pénzváltókra és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi műveleteire is. Ez utóbbi nem kis felháborodást váltott ki szakmai berkekben. Az MNB vezetősége rögtön nyilatkozatot tett: nem tervezik az illeték továbbhárítását a kereskedelmi bankokra, mert az 2,5 százalékpontos alapkamat-csökkentést jelentene.
Az ügy kapcsán többször emlegették, hogy maga az Európai Unió (EU) is gondolkodik egy tranzakciós adó bevezetésén. Ám az EU elképzelése egyértelműen a francia megoldáshoz hasonlítható, és nem a magyar verzióhoz - mondta kérdésünkre Zara László adótanácsadó. Az MNB-re való kiterjesztéssel kapcsolatban a szakértő a Heteknek kifejtette: „Afelől, hogy meg fogják-e vétózni az MNB adókörbe vonását, kétségeim vannak. A magyar ügyek most egy kicsit háttérbe szorultak, hiszen sokkal több fejfájást okoznak most a spanyolok vagy éppen a románok az unió vezetésének." Az EU vezetői várhatóan majd a novemberi G20-találkozón foglalkoznak újra a közösségi tranzakciós adó kérdésével.
Instant válságkezelés délen
Az említett dél-, illetve latin-amerikai jelenség oka a kilencvenes évek válsághulláma. (Például 1995-ben a mexikói úgynevezett Tequila-válság, 1998-ban a brazil válság, valamint 1998 és 2003 közötti az argentin válság, amelyet a hasonlóságai miatt a görögök kapcsán viszonylag gyakran emlegettek.) Ez az adótípus tipikusan akut válságkezelő technika volt - mondta Belyó. Míg a 2000-es évek elején 15 államban is volt ilyen adónem, 2010 után már csak 1-2 országban volt jelen. Kolumbiában például 1998 óta létezik ilyen, pénzügyi tranzakciókra kivetett adó. Mértéke 0,4 százalék, de különféle mentességek is tartoznak hozzá.
Ami Európát illeti, a KSH volt vezetője felidézte, hogy a nyolcvanas években Svédországban próbálkoztak ilyen adónem bevezetésével, a vállalkozások számára. Rövid időn belül azonban meg kellett szüntetni ezt az adónemet, mert a cégek sorra csődbe mentek miatta.
Egy ilyen - jellemzően a lakosságot sújtó - tranzakciós adó rövid távon jelentős bevételt képez a központi költségvetésnek, de közép- és hosszú távon (3-5 év távlatában) már hátrányokkal jár. Ilyen például, hogy a lakosság jellemzően elviszi a pénzét az adott országból, a vállalkozások pedig kiskapukat keresnek. Belyó Pál szakmai tapasztalatai szerint ilyenkor jellemzően negyedére csökkennek a pénzügyi tranzakciók, jelentősen nő a készpénzállomány, és harmadával nő maga a készpénzforgalom is. Az egyik releváns mutatószám, a betétállomány/GDP pedig jellemzően esésnek indul.
De vajon indokolt-e ilyen drasztikus módszereket alkalmazni a 2010-es években hazánkban? „Magyarország állapota semmiképpen sem hasonlítható a kilencvenes évek Dél-Amerikájához. Jelenleg nincs szükség ilyen adónemre. Esetleg egy klasszikus Tobin-adó megfontolandó lenne. Nem mellesleg az EU is inkább ezt az irányt támogatja" - fejtette ki álláspontját Belyó Pál.
A múzeumi világ a nyugalom szigete a kultúrharcos széljárások közepette – állítja a lapunknak adott nagyinterjúban Baán László. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója tavaly ősz óta miniszteri...
A világ legkorábbi múzeumát egy brit régész, Leonard Woolley fedezte fel 1925-ben. Az épület Ur városában, a mai Irak területén található, és az Újbabiloni Birodalom utolsó királyának – bizonyos...
A miniszterelnök által meghirdetett családtámogatás nemzetközi visszhangjáról, a demográfiai növekedést célzó kormányzati intézkedésekről, valamint a hazai abortuszhelyzetről beszélt a Heteknek az...
Elsősorban a gigantikus demográfiai fordulatról szólt Orbán Viktor idei évértékelője. De vajon mik voltak a kormányfő év eleji beszédeinek közös motívumai az elmúlt húsz évben?
Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek...
Jeruzsálem három monoteista világvallás szent városa – ezt a szlogent gyakran idézik politikusok és a nemzetközi média egyaránt. A zsidó és keresztény kötődéshez nem fér kétség, de az iszlám...
Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!