A lépés egy új gazdasági modell felépítésének képezné a részét. A kivitelezés mikéntje még nem tisztázott, ugyanis részletek az új tervezettel kapcsolatosan még nem láttak napvilágot. Egyelőre Európában nincs példa hasonló rendszerre, és az érintett közműszektor szakemberei is kérdésekkel telve állnak az intézkedésterv előtt.
A tervről nem most hallunk először, júniusban a kormányfő már felvetette az ötletet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülése előtt tartott sajtótájékoztatón is. A részletek ismeretének hiányában akkor a tervet sem az E.ON, sem pedig az ELMŰ nem kívánta véleményezni. A lépéseket illetően most a kormányfő annyit elárult, hogy „bár az energiatermelést nem lehet nonprofittá tenni, de annak elosztását, kereskedelmét legalább lakossági szinten igen". Szakemberek azonban - több okból fakadóan is - szkeptikusak.
A magyarországi energiaszolgáltató cégek többsége külföldi kézben van, így rájuk a hatályos EU-energiaszabályozási jogszabályok vonatkoznak. A jelenlegi javaslat e rendelkezések fényében nehezen értelmezhető. Továbbá az energiaszolgáltató vállalatok nagy része nem állami tulajdonú, hanem magánvállalat, így céljuk egyértelműen nem a közhasznúság, hanem a profittermelés. „Nehéz elképzelni, hogy magántulajdonban lévő cégek nulla profitért dolgozzanak" - nyilatkozta az origonak Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője is, aki az első Orbán-kormány idején a Magyar Energia Hivatalt vezette.
2012. 08. 31. (XVI/35)
