Minden napra egy adó

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

A tranzakciós adó és a telefonadó nyomában érkezik a biztosítási adó

Bár a Fidesz a 2010-es választási kampánya során koncepciózusan hallgatott a konkrét gazdaságpolitikai célkitűzéseiről, azt nyilvánvalóvá tették, hogy az adórendszer egyszerűsítése és a terhek csökkentése a céljuk. Csökkentésből azóta keveset tapasztalt az ország, új adónemekből viszont annál többet.

Balog Ádám adóügyi helyettes államtitkár még idén februárban is úgy nyilatkozott az Origónak, hogy „Nem kell mindig adóemelésben gondolkodni". Múlt héten azonban újabb adótípusokat kellett törvénybe iktatni, hogy a költségvetés lyukait be lehessen tömni. 2010 óta a kormány több gazdaságpolitikusa is kifejtette; olyan adórendszert akarnak kiépíteni, amelyben a munkát terhelő adók csökkennek, miközben a fogyasztást terhelő adók szerepe megnő. Angyal József okleveles adószakértő meglátása szerint azonban a kormány koncepciója hibás: egyrészt az alaptörvénnyel ellentétes, mert azokat is terheli, akiknek nincs már teherviselő képessége.

A telefonadó például ugyanúgy terheli a nyugdíjasokat, a hajléktalanokat, a diákokat is, mint a kereső réteget. Másrészt az Európai Unió jogrendjével is szembemegy: az egységes belső piaccal, a versenysemlegességgel ellentétes. Egy újabb forgalmi típusú adó bevezetéséhez az EU-n belül egyhangú döntés kell. A „telekom - adó" bevezetése például akkor lehet szabályos, ha azt a telekommunikációs szektorba forgatják vissza - magyarázta el a Hetek kérdésére. Az elmúlt két év legnagyobb változása a személyi jövedelemadó (szja) egykulcsossá tétele volt. A szakemberek azonban egybehangzóan elhibázottnak tartják a lépést.

Angyal József szerint rosszkor, rossz időben vezették be az egykulcsos rendszert. Egy gazdasági fellendülési szakaszban be lehetett volna vezetni, mert akkor szélesebb adóalapra kisebb adóteher jutott volna. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke is ugyanezen az állásponton van. Lapunknak elmondta, hogy nem ellenzi az egykulcsos szja-t, de így és most nem volt jó a bevezetése. Ha akkor vezetik be, amikor a gazdaság lendületben van, akkor a GDP 4-5 százalékát kitevő költségvetési lyukat egy növekvő gazdaság két-három év alatt kipótolta volna. Most azonban a gazdaság stagnál. Ráadásul csak a társadalom kisebbsége nyert az adócsökkentéssel. Angyal véleménye szerint „azóta kell a lyukakat tömögetni, és ezért kell az újabb adókat bevezetni". Az szja-változás miatt kieső 500 milliárdnyi adóbevétel mellé pedig újabb 100 milliárdos lyukat ütött a társasági adó 10 százalékra való csökkentése is.

A sok adó Vértes szerint kétségkívül visszafogja a növekedést. Bár éppen most nem az adó, hanem a jogbiztonság és a kiszámíthatóság a fő akadály a gazdasági növekedés előtt. Emiatt kevés a beruházás: kivárnak a cégek, a lakosság, és a külföldi beruházások is szerényebbek. A kiút az, ha visszanyerjük a piac, a hazai kis- és nagytőke, a vállalatok és a lakosság bizalmát. A probléma nyitja, hogy ma senki sem hisz a gazdaságpolitikának: gyenge a forint, magasak a kamatok, emiatt drága az államadósságot finanszírozni. Ilyen helyzetben egy hiteles programra, egy végiggondolt reformra lenne szükség az önkormányzatok, az egészségügy, a közlekedés és a nyugdíj területén is. Hogy hol lehet az újabb adók kivetésének tűréshatára? Angyal József szerint már a határon vagyunk. „Ennyiféle adóval azt érték el, hogy az emberek nem látják át, mennyit adóznak. Úgy látom, hogy már a szakemberek sem feltétlenül..."

Egyébként az egykulcsos adó miatt azok az emberek már boldognak mondhatják magukat, akiknek a következő két évben is azonos marad a nettó fizetésük. Közben a reálbérük 20-30 százalékos csökkenést is elszenved az infláció miatt. A közeljövőben az IMF-tárgyalások is átrajzolhatják némileg az adónemek térképét. Angyal szerint a tranzakciós adó és az egykulcsos személyi jövedelemadó az, amivel kapcsolatban a küldöttség kifogást emelhet, illetve az alacsony keresetűek jövedelemromlását is szóvá tehetik. „Úgy gondolom, a tranzakciós adó nem fogja megállni a helyét. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a kormány arra számít: bevezetik az adót, és ha az EU meg is vétózza, legfeljebb később viszszavonják." Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is a tranzakciós adót, illetve „elődjét", a bankadót sejti a tárgyalódelegáció kérdéslistáján. Terveik szerint ez az adó 2013-tól az EU-ban érvényesített szokásos szintre megy le.

Vértes Andrást azonban leginkább a gazdaság strukturális problémái aggasztják: a gond az, hogy a szomszédos, növekedési pályán előre haladó országokkal szemben a magyar gazdaság lecsúszik. Az elfogadható lenne, hogyha idén meghúzzuk a nadrágszíjat, akkor két év múlva jobb lesz a helyzet. De mi egy perspektíva nélküli pályán vagyunk. Bár nőnek az adóterhek, de lassul a gazdaság, csökkennek a jövedelmek, kevesebb a beruházás. Ez egy záruló kör, amiből nincs megállás. Ez a lemaradás modellje - fejtette ki a Heteknek.

Újonnan bevezetett adók

2010-ben
- bankadó
- kereskedelmi láncok különadója (hipermarketadó)
- távközlési- és telekommunikációs különadó (telekomadó)
- a végkielégítések 98%-os különadója
2011-ben
- népegészségügyi termékadó (chipsadó)
- a gyógyszergyártó cégek különadója
- aromás szeszesitalok jövedéki adója (kommersz szeszek büntetőadója)
- játékgépadó
2012-ben
- baleseti adó
- ingatlanspekulációs adó
- online szerencsejáték-adó
- pornóadó
- élelmiszerlánc-felügyeleti díj - katasztrófavédelmi hozzájárulás
- pénzügyi tranzakciós adó (sárgacsekk-adó)
- távközlési szolgáltatási adó (telefonadó)
- egységes biztosítási adó
- energiaellátók jövedelemadójának fenntartása és körének kibővítése
Jelentős adóemelések, tehernövekedések 2010 óta
- áfaemelés
- az szja-ból igénybe vehető adójóváírás megszűnt
- jövedékiadó-emelés (szesz, dohány, üzemanyag)
- EVA megemelése 37%-ra
- játékadó
- a cafeteria adóterhei növekedtek, a kedvezményes elemek köre csökkent
- a cégautóadó emelése
- a regisztrációs adó emelése
- a gyógyszerár-támogatás csökkent

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit