Kereső toggle

Hozzánk is szökhet a német tőke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A legsürgetbbnek a Magyarországról kialakult rossz kép árnyalását látja honfitársai körében a német kereskedelmi kamara vezetje, és erre legalkalmasabbnak a nyilvános vitát tartja, hogy külföld felé is deklaráljuk: az ország vezetése valóban a kitŐzött gazdasági célokért küzd.

Bod Péter Ákos Magyarország „gazdasági rádiuszáról” és a válság hatására az EU-n belüli tőkeáramlásokról értekezett. Gazdaság, turisztika, tudomány és fejlesztések. Ezek voltak a fő témái annak a háromnapos rendezvénynek, amelyet Veszprémben tartottak Bakony-Balaton Német-Magyar Konferencia címmel.
Az utóbbi években németországi befektetők és vállalatok 17 milliárd euró tőkét hoztak Magyarországra – derült ki Gabriel A. Brennauer kamarai ügyvezető beszámolójából. Ennek döntő többségét az olyan nagyvállalatok invesztálták a magyar gazdaságba, mint a Mercedes-Benz, az Audi, a Continental vagy a Bosch. Ma hazánk területén közel négyezer német érdekeltségű vállalat működik, melyek összesen több mint háromszázezer munkahelyet biztosítanak. A legnagyobb és legerősebb európai gazdasággal rendelkező állam vállalatainak és befektetőinek Magyarországra csalogatásában az elmúlt évtizedben egyre jelentősebb szerepet játszott a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Az érdeklődés töretlen Magyarország felé, sokezres megkeresésről beszélhetünk, amelyeket a kamara igyekszik potenciális magyar partnerek felé kiközvetíteni.
Brennauer kijelentette: fontosnak tartja árnyalni a Németországban hazánkról kialakult képet a vállalkozók előtt, mert elmondása szerint a német média sok esetben túlzottan negatív a magyarországi eseményekkel kapcsolatban. „Célunk az, hogy nyilvános vitákban tisztázzuk a magyar kormány lépéseit, és megerősítsük, hogy az ország vezetése valóban a kitűzött gazdasági célokért küzd. Erre azért van szükség, hogy az ígéretek és kijelentések, amelyek szükségszerűek, összhangba kerüljenek a megvalósítás menetével.”
Magyarország a német befektetéseket tekintve Kínánál is tekintélyesebb pozícióban van, továbbá a 16. helyen áll a német kereskedelmi stratégiában, olyan országokat előzve meg, mint Brazília, Japán, Dél-Korea vagy India. Azonban a legfrissebb kutatások szerint – mutat rá a kamara vezetője – elbizonytalanodás és pesszimizmus érzékelhető a befektetők körében hazánkkal kapcsolatban. A magyar gazdaság kiszámíthatóságáról a megkérdezettek döntő többsége (87%) adott negatív választ, míg a jogbiztonság területén ez az arány valamivel kisebb (62%), de közel sem megnyugtató. A produktivitást tekintve fele-fele arányban oszlanak meg a pozitív-negatív vélemények. Ebből pedig a környező, hasonló adottságokkal rendelkező országok profitálhatnak. A német vállalkozók 71 százaléka most is itt fektetne be, Brennauer ezért bizakodó.
Dr. Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke előadásában kiemelte, hogy Magyarország külkereskedelmi kapcsolatainak 70 százalékát az eurózóna országai jelentik, ezért is érinti érzékenyen hazánkat a zóna válsága. A pénzügyi szakember szerint tudatában kell lennünk annak, hogy Magyarország „gazdasági rádiusza” nagyjából ezer kilométer, ezzel kell gazdálkodnia. A professzor rámutatott: nem az euróval van a baj, inkább az EU országai között tapasztalható tőkeáramlásokkal. „Ha szemügyre vesszük az európai helyzetet, akkor azt látjuk, hogy szökik a tőke Olaszországból, Görögországból, Portugáliából, de nem menekül el Európából. Ugyanaz a tőke átmegy egy kicsivel északabbra, Luxemburgba, Németországba és Hollandiába. Úgy vélem, hogy amikor bankunióról beszélnek a politikusok, akkor megtalálták azt a megoldást, amivel a legnyilvánvalóbban lehetne stabilizálni a helyzetet anélkül, hogy a nemzeti szuverenitás kényes kérdését érinteniük kellene. E szerint a befektetők félelméből fakadó tőkeáramlást konszolidálni lehet azzal, hogy azonos erősségű bankfelügyeletet és betétvédelmet eszközölnek ki a tagállamokban.” Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak különösen oda kell figyelnie a külső gazdasági megítélésére, és ha a kilencvenes években tapasztalt növekedést újra produkálni akarja, szükséges az állam fenntartásának költségeit csökkenteni, a munkaerőpiacot mobilizálni, erősíteni, az alacsony foglalkoztatottságot megszüntetni, és megfelelő szellemi tőkét (nyelvtudás, szakértelem) kovácsolni. „Periférián levő országként muszáj külön utakat keresnünk, hiszen az adottságokban levő különbségek miatt a legtöbb esetben nem alkalmazhatóak nálunk a centrumországok gazdasági szisztémái. Azonban rendkívül fontos, hogy a külön út kapcsolódjon meghatározott gazdasági irányvonalhoz, és ne legyen a közgazdaságtan összefüggéseitől elrugaszkodott.”
Horkay Nándor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a magyar állam céljaként a 2014–2020-as periódusban a minél nagyobb szintű önellátásra való törekvést jelölte meg, elsősorban az élelmiszerek tekintetében. Magyarország számára hat irányvonalat lát, amelyek kiaknázása kulcskérdés. E hat lehetőség: a természeti erőforrások, a termálvizek és a talaj által kínált lehetőségek, valamint a szellemi tőke kihasználása, a nyitás Kelet felé (Németország segítségével, mivel az exporttermékeinket onnan szállítják Keletre), az újraiparosítás (pl. cukorgyárak felépítése), az importot kiváltó gazdaságpolitika gyengítése és a kulturális diverzitás kapcsolatteremtésben való felhasználása. Hangsúlyozta továbbá, hogy mindezek sikeres megvalósításához a népesség növekedése elengedhetetlen. Ehhez pedig, véleménye szerint, a társadalom munkához és családhoz való viszonyának gyökeres megváltoztatása és morális szinten való megújulása elengedhetetlen. Horkay véleménye szerint mindezek előmozdításában Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország.

Olvasson tovább: