Kereső toggle

Budapest erősségei

Hot Spots: a világ legvonzóbb városai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Budapest sajnos lemaradni látszik a régiós fővárosok között „élhetőségben", ma már Prága és Varsó is jobb helynek számít. A nemzetközi összehasonlításban New York, London és Szingapúr számít a legmenőbb városnak.

Napjaink meghatározó jelentőségű folyamata az urbanizáció. A Föld hétmilliárdot meghaladó népességének már több mint fele városi környezetben él, nagy részük abban a 400 nagyvárosban, amelyek lakossága meghaladja az egymillió főt. Az urbanizációs folyamat távolról sem ért véget: az ENSZ becslése szerint minden egyes nap további kétszázezer ember költözik városokba a jobb életkörülmények, munkalehetőség és a társadalmi érvényesülés reményében.

Nem meglepő, hogy a globális üzleti élet szereplői egyre inkább városokban, és nem országokban gondolkodnak döntéseik meghozatalánál, így a világ nagyvárosai között egyre erősebb verseny bontakozik ki a befektetések és a képzett munkaerő vonzása és megtartása érdekében.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) a Citicorp megbízásából készített, a közelmúltban Hot Spots címen közzétett tanulmánya szerint egy város versenyképességét távolról sem csak a méret és a gazdasági erő határozza meg. Legalább ennyire fontosak azok a nehezebben számszerűsíthető tényezők, amelyek élhetővé tesznek egy várost, mint például az oktatás színvonala, a kulturális élet, a fejlett tömegközlekedés vagy a jó levegő.

A tanulmány 120 nagyváros, köztük Budapest vonzerejét vizsgálja az EIU által kidolgozott, nyolc különböző szempontot figyelembe vevő Globális Versenyképességi Index alapján. A szempontok kidolgozása során figyelembe vették többek között a városok gazdasági és pénzügyi erejét, emberi erőforrásait (ideértve az oktatás és az egészségi ellátás színvonalát), a közigazgatás színvonalát, a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra fejlettségét, a környezet szennyezettségét és a város által a szabadidő tartalmas eltöltésére kínált lehetőségeket.

A kutatás eredménye szerint az évek óta húzódó pénzügyi válság és az alacsony gazdasági növekedés ellenére a föld legversenyképesebb városai még mindig többségében Észak-Amerikában és Nyugat-Európában találhatóak: a lista élén New York és London áll, és az első 30 legvonzóbb városból 24 ebben a két régióban található. Bár a hihetetlen mértékben növekedő nagy ázsiai városok már lényegesen nagyobb gazdasági erőt képviselnek európai és amerikai társaiknál, a nyugati kultúra hagyományos értékei, a személyes szabadságjogok, az élénk szellemi és kulturális élet, az oktatás magas színvonala és természetesen az elmúlt évszázadok alatt fokozatosan kiépített magas színvonalú épített környezet továbbra is Amerikát és Európát teszi a legvonzóbb célponttá a befektetések, a képzett munkaerő és a szabadidős utazók számára.

A nyugati világ nagyvárosainak vonz-erejére azonban komoly fenyegetést jelent a szerény gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség. Ahogy az EIU kiemeli, bármilyen magas is egyes, elsősorban nyugat-európai városokban az élet minősége, ha nincs vagy nagyon korlátozott a munkalehetőség, akkor a tehetségek előbb-utóbb elhagyják a várost, ami hosszabb távon szinte biztosan gazdasági hanyatlást eredményez.

A tanulmány másik érdekes következtetése az, hogy a globális gazdasági növekedés jövőbeni motorjai a közepes méretű, kettő-öt milliós lakosságú városok lesznek, miközben a jelenleg még a befektetők kedvenceinek számító, összesen 23, tízmilliót meghaladó lakosságú megavárosok többségét a versenyképességi rangsor hátsó részében találjuk. A szinte korlátlanul elérhető olcsó munkaerő az elsősorban Ázsiában található megavárosokat az ipari termelés központjaivá emelte, de a hatalmas gazdasági potenciál ellenére a környezetszennyezés és a túlzsúfoltság miatt ezek a városok fokozatosan élhetetlenné válnak, mielőtt a szociális-kulturális területen felzárkózhatnának nyugati társaikhoz.

Budapest aligha lehet büszke a versenyképességi rangsorban elért 55. helyére, különösen annak ismeretében, hogy a kutatásban részt vevő 32 európai város közül mindössze a 23. lett.  Budapest erősségei közé tartozik a környezet jó állapota (a környezeti katasztrófák bekövetkeztének valószínűsége Budapesten a legalacsonyabb a vizsgált városok között), a politikai szabadság, a fejlett tömegközlekedés, a magas színvonalú kulturális élet, oktatás, illetve egészségügyi ellátás.  A régiós fővárosok közül Prága és Varsó is vonzóbb a magyar fővárosnál, nem beszélve Bécsről.

Budapest tőke- és munkaerővonzó képességének megerősítése érdekében a fővárosnak komoly teendői vannak olyan alapvetően fontos területeken, mint a közbiztonság és a törvényesség erősítése, a kormányzás hatékonysága (gondoljunk csak a főváros és a kerületek közötti megosztottságra), vagy a felsőoktatás színvonalának emelése. Elgondolkodtató, hogy a tanulmány Budapest kifejezett gyengeségének említi a vállalkozó szellem és a kockázatvállalási hajlandóság hiányát.

A tehetség is számít

„Meggyőződésem, hogy a tehetség sokkal hatásosabban és tartósabban vonzza a tőkét, mint a tőke a tehetséget" - írta az EIU tanulmánya kapcsán Michael Bloomberg, New York főpolgármestere a Financial Times vélemény rovatában megjelent cikkében. A világ legversenyképesebb városának első embere szerint egy város csak akkor lehet tartósan sikeres, ha magához tudja vonzani a tehetségeket és a szellemi tőkét. „A kreatív emberek olyan helyen szeretnek élni, amely védelmezi a személyes szabadságjogaikat, értékeli a különbözőséget és támogatja az élénk kulturális életet. A tehetséges fiatal diplomások nemcsak a jó állások miatt özönlenek Brooklynba, hanem azért, mert ott akarnak lenni, ahol a világ legizgalmasabb dolgai történnek - mondta Bloomberg. - Lehet, hogy a közgazdászok másképp látják, de az igazság egyszerűen az, hogy az emberek szeretnek menő helyeken élni. És ha olyan közösséget találnak, amely emellett szép parkokat, biztonságos utcákat és fejlett közlekedést is kínál, akkor a lábukkal fognak szavazni."

Olvasson tovább: