Sokakat ért kellemetlen meglepetés, amikor megérkezett a januári fizetés. Megszűnt ugyanis az egykulcsos adórendszer miatt a munkavállalók által igénybe vehető adójóváírás. Ez akár tízezer forintos veszteséget is jelenthet a nettó bérekben. A Policy Agenda elemzőintézet szerint az adózók 70-80 százaléka jár rosszabbul, hacsak nem kapja meg az „elvárt béremelést". Ezt azonban a munkaadók többsége képtelen lesz teljesíteni.
Havi bruttó 210 és 220 ezer forint kereset az a határ, amely alatt rosszabbul, de felette jobban járnak a dolgozók - mondta lapunknak a Policy Agenda szakembere arra a kérdésre, hogy mit jelent Magyarországnak az egykulcsos adórendszer. A nettó béreket tovább apasztja az egészségbiztosítási járulék 1 százalékos emelése is.
Becslésük szerint a lineáris adózás, vagyis az egykulcsos adórendszer 500 milliárd forintos lyukat ütött a központi büdzsén. Tetézte ezt a kormány által elvárt béremelés és a cserébe nyújtott kompenzáció, mely további 170-180 milliárdos tehertételt jelent a költségvetésnek. „Mindenképpen elkerülhetetlen lesz az adórendszernek az átgondolt, a foglalkoztatottság bővítéséhez, a fiskális gondjaink megoldásához illeszkedő és a gazdasági növekedést elősegítő átdolgozása, reform szintű átalakítása" - tette hozzá az elemző. A nagy lépés tehát, melyet a kormány az egykulcsos adórendszer kialakításával megvalósított, nem a piacok által várva várt strukturális átalakítás volt.
Azért, hogy a nettó bérek csökkenése ne indítsa meg a fogyasztás lavinaszerű esését és a vele járó elégedetlenséget, a kormány rendeletbe iktatta a munkáltatóktól elvárt béremelést. Amennyiben a foglalkoztató úgy növeli meg a dolgozói bruttó bérét, hogy a tavalyi nettó bér az adóemelés ellenére is járjon, kompenzációként kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból.
A kalkulációk szerint a kompenzáció igénybe vételének hatására a munkáltatói terhek átlagosan „csak" 5 százalékkal nőnek. Kérdés, hogy a felajánlás elegendő pénzügyi segítséget jelent-e a munkaadóknak ahhoz, hogy kigazdálkodják a nagyobb adóterhet.
Tulajdonképpen a törvényalkotó azon az áron érte el a nettó bérek szinten tartását, hogy a megnövekedett adóterhek nagyobb részét a munkáltatóra hárította, cserébe pedig némi kompenzációt ajánlott fel számukra. Az adóemelések terhe tehát úgy lett levéve a munkavállalók válláról, hogy azt elosztották a központi költségvetés és a munkáltatók között, nagyobb részt hagyva az utóbbiaknak.
Azt látjuk, hogy mindenki számol, kalkulál, hogy tudják-e teljesíteni a béremelést, esetleg csak néhány hónap múlva, visszamenőleg emelik a béreket - mondta a Hetek kérdésére Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete elnöke. A Policy Agenda előzetes felmérései azt mutatják, hogy a nagyvállalatok körében 70 százalék nem emel majd béreket. A kis- és középvállalkozásoknak pedig 80 százaléka nem tud majd eleget tenni annak, hogy változatlan szinten tartsa a jövedelmeket.
A béremelés nem kötelező, csupán elvárt - emeli ki Zara László -, ugyanakkor ha az alkalmazottak minimum kétharmadának nem emelik a bérét, akkor közbeszerzési eljáráson nem indulhat a cég. Munkaügyi ellenőrzés tárja fel, hogy a cég nem tett eleget az elvárt béremelésnek, de ez bírságot nem von maga után, csak a következő munkaügyi ellenőrzésnél fog súlyosbító körülménynek számítani. Az Adóhivatal (NAV) elvileg meg tudja állapítani, hogy kinek a bére nem lett emelve, hiszen rendelkezésére állnak a havi jövedelemkimutatások. Sőt, akiknek a munkáltatója nem igényelt szociális hozzájárulási adókedvezményt, azoknak feltehetőleg nem emelték a bérét. Viszont valószínűleg olyan sok embert fog ez érinteni, hogy az Adóhivatalnak valószínűleg nem lesz kapacitása arra, hogy ezeket a cégeket szigorúbban ellenőrizze.
Más a helyzet a közszférában, ahol külön rendelet szabályozza az adó- és járulékváltozások ellentételezését. Rossz nyelvek szerint a világ legbonyolultabb kompenzációs szabályzatát sikerült most megalkotni. A béremelés mértékét külön-külön szabályozzák akkor, ha a közalkalmazott vagy köztisztviselő gyermekkedvezményt vesz igénybe, illetve ha a házastársa veszi igénybe. Változik a mértéke akkor, ha mindkét házastárs a közszférában helyezkedett el, illetve annak függvényében is, hogy mikor létesítette a munkaviszonyát. Bár a közszolgák jogosultságát a rendelet kimondja, a pénzügyi rendezés mégis késik. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának múlt heti közleménye az új szabály alkalmazási nehézségeinek tudta be azt, hogy több közszolga a vártnál alacsonyabb bért kapott kézhez január végén.
A bonyolultságra nem csak az állami szférában panaszkodnak. A Policy Agenda elemzője is megerősítette, hogy az adószámítás a „söralátétté" való egyszerűsítés helyett ismét bonyolultabbá válik. Egy lapunknak nyilatkozó bérszámfejtő példaként említette, hogy a szociális hozzájárulási adóból levonható kompenzáció csak egész hónapokra vehető igénybe, új belépőnél és hó közben távozó munkatársnál a törthónapra nem érvényesíthető. Az ilyen kitételek bár nem járnak számottevő pénzügyi hatással, az adminisztrációt megnehezítik, és újabb hibalehetőségeket teremtenek. Véleménye szerint a cizellált szabályozások legfőbb haszonélvezői az adóellenőrök lesznek.
A bérezési rendszer másik komoly kihatású tényezője a minimálbér jelentős, mintegy 19 százalékos emelése, 93 ezer forintra. Hasonló mértékben, 15 százalékkal nőtt a garantált bérminimum (köznapi nevén szakképzett minimálbér) is, 108 ezer forintra. A „minimálbéresek" tehát nem szenvedtek el nettó bércsökkenést az adójóváírás megszüntetése miatt, ugyanakkor a munkáltatóik terhe elkerülhetetlenül megnőtt 19, illetve 15 százalékkal. Jó hír viszont, hogy esetükben is igénybe vehető a szociális hozzájárulási adókedvezmény azoknál a munkáltatóknál, akik a béreket az elvárt mértékben megnövelték. Ahol viszonylag sok a minimálbéres, ott különösen érdemes átgondolni a kormány által felkínált kedvezmény igénybevételének lehetőségét.
Tovább árnyalja a képet, hogy külön pályázati lehetőséget teremtettek azon cégeknek, amelyeknek gondot okoz a béremelés végrehajtása 2012-ben. Ennek ugyan még nem ismertek a részletei, de már sejteni lehet, hogy feltétele lesz a köztartozás-mentesség és a létszámmegtartás is.
A többrétű támogatási rendszer ellenére a bérterhek emelése a munkanélküliség növekedését vetíti előre: elbocsátás a cégek mintegy 4-5 százalékánál valószínű, ez akár 40-50 ezer főt is jelenthet - tudtuk meg a Policy Agendá-tól. Már most látszik, hogy elhibázott lépés volt az úgynevezett egykulcsos adó bevezetése, hiszen nem tűnik fenntarthatónak. Tulajdonképpen már most feladta a kormány az egykulcsos adót; újra progresszívvá válik az adórendszer, csak nem az adótábla többkulcsossá, hanem az adóalap többsávossá tételével - vonták le az elemzőintézet munkatársai a következtetést.
Bár a költségvetés kiadási oldalát megterhelte a tavaly bevezetett gyerekkedvezmény, sőt az adminisztrációs terheket is jelentősen növelte, ezzel szemben a gyermeket nevelőknek kézzelfogható segítséget jelentett. A családi kasszát gyarapító összeg 10 ezer forint lehet gyermekenként egy és két csemete után, és 33 ezer forint gyermekenként, ha három vagy több családi pótlékra jogosult gyermek él a családban. A szabályba foglalt összeghatárok 2012-ben sem változtak. Megjegyzendő viszont, hogy a leginkább rászoruló, alacsony bérből élő családok számára a kedvezmény megszerzése már tavaly is potenciális lehetőség maradt csupán, mivel a bérüknek nem volt olyan mértékű adója, amiből levonhatták volna a nagy összegű gyerekkedvezményt. Idén az adójóváírás megszüntetése miatt nőhet a gyerekkedvezmény „kihasználtsága", ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű sokgyerekes családok még mindig hagynak maguk után felhasználatlan kedvezményt.
Kedvezőtlenül érinti ugyanakkor a háztartásokat az áfaemelés és a jövedéki adó változása. Ez utóbbi leginkább az üzemanyagárakat emeli, ami továbbgyűrűzve növeli a többi termék árát is. A magyar adórendszer jelenlegi átalakítása során a fogyasztási, forgalmi típusú adókra helyezik a hangsúlyt. Ezzel azt terhelik jobban, aki többet fogyaszt - emeli ki a Policy Agenda. Márpedig a szegények azok, akik a jövedelmük nagyobb százalékát költik fogyasztási cikkekre. Ezek a hatások tehát tovább nehezítik az alacsony jövedelműek megélhetési lehetőségeit.
Tovább nőtt a motiválóeszközként használt béren kívüli juttatások adója is. Itt 2012-ben is a „szuperbruttósított" összeg után kell adózni, viszont idéntől a legkedveltebb ösztönzőkre is kivetették a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (ehót) a 16 százalékos személyi jövedelemadón felül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 1000 forint értékű juttatást kíván adni a munkáltató, akkor az 1500 forintjába fog kerülni. Urbán Adrienn, a Complex Cafeteria tanácsadója szerint a megnövekedett adók ellenére a multicégek valószínűleg nem szüntetik meg a dolgozóiknak biztosított cafeteriarendszert. Ezzel szemben a kisebb, 10-20 fős vállalkozások közül sokan úgy döntenek, hogy nem adnak béren kívüli juttatásokat. A Policy Agenda számításai szerint nem valószínű, hogy a költségvetés számára többletbevételt hozna a megemelt adóteher, amiatt, hogy a jövőben több cég lemond erről a lehetőségről.
A Heteknek nyilatkozó Urbán Adrienn elmondta azt is, hogy az eddigi étkezési utalványokat felváltó Erzsébet-utalványt mind a munkaadók, mind a munkavállalók negatívan ítélik meg. Az újonnan bevezetett utalvánnyal eddig csak három nagyobb hazai üzletláncban (Reál, Coop, CBA) lehet fizetni, és úgy tűnik, nem is akarnak az olcsóbb üzletekkel (Lidl, Aldi, Tesco) leszerződni. Ezenkívül a maximálisan elkölthető összeg is sokkal kevesebb (5000 forint) lesz.
A másik jól ismert juttatás, az üdülési csekk idén megszűnik. Helyette a tavaly útnak indított plasztik Széchenyi-pihenőkártya (SZÉP-kártya) használatát ösztönzik, mely ellenőrizhetőbb lesz, mint papír alapú elődje. Hátránya viszont, hogy az elfogadónak megfelelő kártyaleolvasó terminállal vagy internetes fizetési felülettel kell rendelkeznie. Tovább nehezíti a juttatás elköltését, hogy az összeget különböző alszámlákhoz kell rendelni, és azon belül átcsoportosítani utólag már nem lehet. Nem is beszélve arról, hogy az elfogadóhelyek még csak most csatlakoznak a rendszerhez, és nem tudjuk, vajon a három kibocsátó bank kártyái egyformán használhatók lesznek-e mindenhol. Az idei évtől az internet-előfizetés támogatása teljesen megszűnt, míg az önkéntes nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az iskolakezdési támogatás közel 31 százalékos adókulccsal juttatható.
