Világszerte nagy az érdeklődés egy új magyar világszabadalom iránt. A találmány dr. Balogh Attila idegsebész (fenti képünkön) ötletéből született, sikeres megvalósításához pedig a dr. Kutor László egyetemi docens által kifejlesztett gömbszkenner és a Máthé János fejlesztőmérnök által kidolgozott képmegjelenítő szoftver járult hozzá. A találmány lényege, hogy egy adott tárgyról készített fotók ezreiből szoftveres úton olyan valósághű, háromdimenziós képet állítanak elő, amely nemcsak forgatható, minden perspektívából szemlélhető, hanem amellyel az adott tárgy belsejébe is behatolhatunk. Ez utóbbi adja a negyedik dimenziót.
Az eljárást legelőször az ember anatómiájának feltárásához alkalmazták, hiszen az orvosképzésben a bonctermi gyakorlat és az anatómiai ismeretek elsajátítása az egyik legfontosabb, s mégis legnehezebben kivitelezhető feladat. „A 4D Anatomy program segítségével egy emberi szervet a számítógép virtuális terében minden oldalról megnézhetünk, sőt, az egyes rétegeket lefejtve kvázi boncolhatunk. A program előnye, hogy az eredeti állapot bármikor reprodukálható, nem úgy, mint a kadáveren, hiszen ott amit az ember egyszer elboncolt, azt nem lehet visszaragasztani” – mondta lapunknak Balogh Attila. „A technológia a Google Earthhöz hasonlítható, amely műholdak segítségével készített képek feldolgozásán alapul. E program segítségével azonban nem juthatunk be a föld mélyébe, míg anatómiai programunk azt is elérhetővé teszi, hogy az emberi test belső részeibe, például az agy belsejébe is bepillanthassunk” – fogalmazott a Heteknek dr. Kutor László.
Az emberi fej és nyakrész anatómiai atlasza már elkészült, és 350 dollárért forgalmazzák. Az egész emberi test anatómiai feltérképezése az elkövetkezendő két évre kitűzött feladat.
Találmánytörténet
Történt, hogy dr. Balogh Attila mint frissen végzett idegsebész egy ösztöndíjat elnyerve az arizoniai Phoenix Egyetemen kutatott, s ott kezdték foglalkoztatni az úgynevezett interaktív képrekonstrukciós technikák. Az amerikai egyetem idegsebészeténél használt Zeiss gyártmányú robotmikroszkópot teljesen új célra használta fel: kamerát szerelt az eszköz optikájára, és úgy programozta be, hogy az optika a fókuszpontja körül egy gömbfelszínrészlet mentén tudjon elmozdulni, és közben fényképeket készíthessen egy adott pontról sok szögből. Megfelelő programmal azután ezek a képek összeilleszthetővé váltak. A közel egymillió dolláros Zeiss robotmikroszkóp azonban csak igen lassan, nehézkesen mozgott, s egy szervpreparátum egyetlen rétegének lefényképezése öt-hat óráig is eltartott. Így a rendszer itthoni adaptációja során szükségessé vált egy gyorsabb, olcsóbb és jobban vezérelhető szerkezet elkészítése. Ezt végül egy régi ismerőssel, az Óbudai Egyetem tanárával, dr. Kutor Lászlóval közösen fejlesztették ki csaknem másfél év leforgása alatt – a projektet dr. Balogh Attila és cégtársa, Martin Castoe finanszírozta. Olyan gömbszkennert sikerült megalkotniuk, amellyel egy tárgyat egy gömbfelület mentén minden oldalról, akár egyfokonként is le tudtak fényképezni. A Zeiss robothoz képest az új szkenner immár töredékköltségen, legalább tízszer gyorsabban pásztáz. Az új szoftver prototípusának megalkotásával Máthé Jánost bízták meg, aki rengeteg kreatív ötlettel járult hozzá ahhoz, hogy egy világszínvonalú, a legnagyobb egyetemek érdeklődésére is számottartó újszerű szemléltetőeszköz születhessen.
Az eddig elkészült anatómiai atlasz forgalmazását az Egyesült Államokban indították el. Nagy az érdeklődés a Los Angeles-i California Egyetem (UCLA), a John Hopkins, a Harvard és a Stanford Egyetem részéről, az atlasz akár az alaptanterv részévé is válhat. Az amerikai siker várhatóan a világ többi részén sem marad visszhang nélkül.
2011. 08. 12. (XV/32)
