Kereső toggle

Amerika fuldokol az adósságban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten megkezdődött az amerikai vállalatok második negyedéves jelentéssorozata, és kijöttek a legfrissebb munkaerő-piaci jelentések is. Az amerikai gazdaság lassulására utaló jelek nem akarnak szűnni. Mivel még mindig az USA a világ legerősebb gazdasága, esetleges fizetésképtelensége nem tekinthető kizárólagosan belügynek.

A korábbi biztató foglalkoztatottsági adatok ellenére a legújabb statisztikák szerint idén júniusban 9,2 százalékra emelkedett az amerikai munkanélküliek aránya. Jelenleg 22 millió ember van az USA-ban, aki munkanélküli vagy alulfoglalkoztatott. A munkanélküliként töltött időszak átlagos hossza immár 40 hétre nőtt. Ez különösen aggasztó, hiszen a legtöbben a csökkenő munkanélküliségtől, a növekvő foglalkoztatottságtól és az ezek által megugró fogyasztástól várják a gazdasági fellendülést. Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint júniusban a munkáltatók körülbelül 18 ezer új munkahelyet hoztak létre, míg májusban ez az adat még 25 ezer volt. Különösen az építészet, a pénzügy és az alkalmi munkák területén csökkent a dolgozók száma.

A The New York Timesnak nyilatkozó elemzők szerint a megfelelő gazdasági fejlődéshez havonta 150 ezer új munkahelyre lenne szükség - azonnal. A fosters.com számításai szerint a magánszektorban 13 millió új állásra lenne szükség a következő 3 év során, ami 36 hónapon keresztül havi 360 ezer új munkalehetőséget jelent.

Szomorú tapasztalat, hogy az 55 év feletti állástalanok már gyakran vissza sem tudnak jutni a foglalkoztatottak közé. Sajnos a fiatalok helyzete sem könnyebb:

a 2011-ben végzett főiskolai, egyetemi hallgatók diákhitel-tartozása az eddigi legmagasabb, és pont ők találják szembe magukat a legsúlyosabb foglalkoztatási problémákkal is. Többségük a diploma kézhezvétele után hazaköltözik, és önkéntes munkákat vállal. A munkába állóknak pedig csak kevesebb mint fele talál olyan állást, amelyhez valóban diploma szükséges - többségük alulfoglalkoztatott. Érdekes viszont, hogy a munkanélküliség ilyen növekedése sem gyakorolt jelentősebb hatást az értéktőzsde alakulására, sőt a legtöbb cég esetében nőttek a profitok. Ez erősítheti azon kétségeket, amelyek szerint a vállalatok számára fontosabb a profit és az új eszközökbe, technikába való befektetés, mint az újabb munkaerő alkalmazása.

Mindez ismételten felveti az amerikai jegybank (Fed) újabb beavatkozásának szükségét. A Fed választhatja az eddig már kétszer alkalmazott nagyszabású kötvényvásárlást - amely újabb készpénzpumpát jelentene az amerikai gazdaság számára -, illetve a kamatemelések módszerét is, ami általában elősegíti a külföldi tőkebeáramlást. Egy szó, mint száz: pénzre van szüksége az amerikai gépezetnek a továbbéléshez. És nem is kevésre.

A jelenlegi kongresszusi viták is gyakorlatilag ettől hangosak. A republikánusok Barack Obamát és a demokratákat okolják a magas munkanélküliség miatt. (Habár egyes vélemények szerint idén a honatyák a munkaidejük felét jelentéktelen kérdésekre pazarolták, és nem foglalkoztak sem a munkahelyteremtéssel, sem a deficitcsökkentéssel.)

Miután 2010 ősze óta a Kongresszusban republikánus többség van, Barack Obama elnök javaslatai gyakran találnak zárt fülekre. Így van ez a közadósság emelésének kérdésében is: míg 2009 januárjában még „csak" 10,6 ezer milliárd dollár volt az amerikai közadósságplafon, most az éppen 14,3 ezres határ további növeléséről folyik a vita. Vagyis annak engedélyezéséről, hogy az amerikai állam még több pénzt költhessen ahhoz képest, amennyit megtermel. Az amerikai kormány jelenlegi adóssága 14,3 ezer milliárd dollár, és ez majdnem eléri az éves GDP-jük értékét (14,66 ezer milliárd). Tapasztalatok szerint, ha az államadósság meghaladja az adott ország GDP-jének 90 százalékát, az már önmagában 1 százalékos visszaesést jelent a növekedésben, illetve minden egyes ilyen százalék 1-1 millió állás megszűnését vonja maga után.

Legutóbb Obama - átlépve saját árnyékát - olyan programot terjesztett a Kongresszus elé, mely 4000 milliárd dollárral megkurtítaná az időseket támogató Medicare, valamint a szegényeket segítő Medicaid programok büdzséjét. Ez korábban elképzelhetetlen lett volna a demokraták számára. A republikánusok egyelőre nem díjazták ezt az áldozatot; ők egy 2000 milliárd dolláros egyensúlyjavítással is beérnék, csak ne legyen ennek része az adóemelés. A republikánusok ugyanis hallani sem akarnak a kormány által javasolt adóemelésekről, amelyek csökkentenék az államháztartás éves hiányát. Az ő javaslatuk szerint inkább a szélessávú mobiladat-átvitel frekvenciatartományának értékesítéséből befolyó pénzekkel kellene betömni a lyukakat. Ezzel szemben viszont a piac biztosan nem örülne egy ilyen visszakozásnak. A költségvetés kisebb mértékű karcsúsítása nem hordoz jó üzenetet a világgazdaság számára.

Miközben a frissen végzett amerikai diákok fele nem tud elhelyezkedni, egyes pénzemberek még mindig irreális jövedelmeket vágnak zsebre. Az adóemelést pártoló The Sydney Morning Herald (SMH) szerint az USA méltó viselője lehetne a „Legesztelenebb Adózási Kiskapu Birtokosa" címnek. Elemzésük szerint ebből a kiskapuból pont azok profitálnak, akiknek nem kellene. Példának hoznak egy New York-i pénzügyi vezetőt, aki tavaly szinte hihetetlen összeget  4,9 milliárd dollárt kereshetett. (Természetesen a hivatkozott pénzügyi mogul nem volt hajlandó kommentálni ezt a feltételezést.) A cikk írója szerint ez az összeg megfelel 184 ezer átlagos amerikai éves jövedelmének. Mindez úgy történhetett - folytatja az újságíró -, hogy ezen pénzügyi vezetők köre általában 20 százalékos kedvezményt kap, aminek köszönhetően olyan kategóriába sorolódnak, hogy az általános 35 százalékos jövedelemadó helyett csak 15 százalékot kell fizetniük. Az SMH szerint a republikánusok jelen esetben a „nemzetgazdaság megrontói"-nak szerepében tetszelegnek.

Egy biztos: a Kongresszusnak augusztus 2-áig meg kell egyeznie a kormánnyal, különben az Obama-adminisztráció előveheti féltve őrzött vészforgatókönyveit.

 

Olvasson tovább: