Kereső toggle

Ami a csövön kifér

Benzinár: mit tehet a kormány?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar politikában az energiaárak kérdése jóval több, mint egy szakpolitikai ügy. A 2002-es „Nem lesz gázáremelés!" vita óta szimbólummá vált, és azóta is állandó konfliktusforrás a kormány és az ellenzék között. Az utóbbi hetekben újra kiéleződött ez a kérdés, hiszen az üzemanyag ára hétről hétre nő(tt). Az újra induló vita egyrészt kikezdheti a Fidesz hitelességét, másrészt jelentős társadalmi hatásai vannak - fogalmaz a Heteknek írt szakmapolitikai elemzésében a Policy Agenda Intézet.

A korábbi kormányzati időszak alatt az az idő tájt ellenzékben lévő Fidesz azért támadta az akkori kabinetet, mert szerintük a kormánynak van eszközrendszere megakadályozni az üzemanyag árának növekedését, úgy, hogy csökkenti a jövedéki adó mértékét. Most, amikor tartósan 360 forint fölé emelkedett a 95-ös ólmozatlan benzin literenkénti ára, a jelenlegi ellenzék, emlékezvén a Fidesz korábbi kommunikációjára, természetesen szembesíti ezzel a kormányt. Persze, a válasz most is ugyanaz, mint pár évvel ezelőtt: a költségvetés jelenlegi helyzetében erre nincs mód.

Ki a felelős a benzinár növekedéséért?

Ahogy korábban említettük, erősen társadalompolitikai hatása van a benzinár emelkedésének. Hiszen a családok jövedelmi helyzetében komolyan érezteti hatását, amelyért sokan a kormányt fogják felelőssé tenni. De vajon felelős-e az aktuális kormány, és ha igen, miben?

Nézzük meg, hogy miből is tevődik össze a benzin ára: a kereskedelmi árrést is tartalmazó alapárhoz adódik a jövedéki adó (120 forint/liter a 95-ös ólmozatlan benzin esetében), valamint az általános forgalmi adó. A kormány két tételt direktben, egyet pedig indirekt  módon tud alakítani, ha van költségvetési mozgástere.

Az állami költségvetés jelenlegi helyzete azonban nem teszi lehetővé az említett adónemek csökkentését, mivel a keletkező bevételkiesés a hiánycél tarthatóságát is megkérdőjelezné. Mindez pedig visszahatna az üzemanyag alapárára is, a deficit emelkedésével együttjáró várható forintárfolyam-változás miatt. Az olaj ára a világpiacon dollárban van meghatározva, ezért azt forintra a végső forgalmazás során át kell konvertálni. Azaz, ha nem is nő az olaj világpiaci ára, a forint-dollár árfolyam alakulása miatt könnyen drágulhat az alapár. A hazai fizetőeszköz drágulása két fő tényezőtől függ. Egyrészt a külső gazdasági környezettől, amit az euró gyengülése miatt most is érzékelhetünk. A másik ok pedig a belső gazdasági helyzet, mikor is a kormány nehezen kiszámítható gazdaságpolitikájának okán a nemzetközi pénzpiaci és befektetői hangulat romlása magával húzza a hazai fizetőeszköz értékét is.

Megvizsgáltuk, hogy 2010 januárjához képest mi a helyzet most a kérdésben. Míg egy évvel ezelőtti árfolyam szerint 1 dollárért kb. 0,73 eurót lehetett kapni, addig ez most 0,66 euró. Azaz a dollár veszített az euróhoz képesti árfolyamértékből. Ugyanez a dollár/forint esetében már jóval több borúlátásra ad okot. Míg egy éve 1 dollárért 180 forintot adtak, addig ez most 210 forint fölé emelkedett. Ebből következően a belső gazdasági problémák megjelenése látható a dollárhoz viszonyított árfolyamban. A belső gazdasági problémák alatt azt értjük, hogy mennyire látszik finanszírozhatónak az a jóléti politika, amit a kormányzat folytat. Ha a költségvetési hiány növelése miatt további külső forrásokhoz kell nyúlnia az államnak, akkor egyre kevésbé lehet számítani gazdasági fellendülésre.

Azaz a kormány akkor tud gazdaságpolitikailag legitim maradni, ha továbbra is tartja azt a makropályát (szigorúan alacsonyan tartja a hiányt), amit az előző kabinetek felvállaltak, és amit végül az Orbán-kormány is elfogadott. Ennek pedig az az ára, hogy költségvetési bevételekről felelőtlenül nem lehet lemondani. Ezen okok miatt sem a jövedéki adó terén, sem az áfakulcs megváltoztatásában nincsen kormányzati mozgástér. Ez persze a lakosság szempontjából nehezen elfogadható érvrendszer, már csak azért is, mert a Fidesz ellenzékben éppen ezt a logikai sort nem volt hajlandó elfogadni.

Mit érez ebből a lakosság?

Annak érdekében, hogy ne csak makroszámokat vizsgáljunk, megnéztük, hogy  mindez mit jelent egy átlag háztartásra nézve. A példa kedvéért egy kétkeresős, átlagjövedelmű (bruttó 200 696 forint), egy kiskorú gyermeket nevelő családot néztünk meg, ahol a havi benzinfelhasználás 90 liter (ez egy 1400 köbcentiméteres autó esetén körülbelül 1000 kilométer havi futást jelent). Az üzemanyagra fordított családi kiadás 2010 januárjában mintegy 28 500 forintot tett ki, egy évvel később 32 700 forintot, ez 15 százalékos emelkedést jelent.

Megnéztük azt is, hogy ez hogyan viszonyul a jövedelmekhez. Az új kormányzati gazdaságpolitika egyik alapvetése az, hogy az egykulcsos adó növeli az embereknél maradó jövedelmet, amely újabb kiadásokat generálhat. Az előző példában szereplő háztartás esetében az összes jövedelem 10 százalékát vitte el a gépjármű üzemeltetése. Ugyanez az érték 2011 januárjában már 11 százalék. Azaz a háztartás „költségvetésén" belül annak ellenére többet visz el az autó működtetése, hogy az egykulcsos adó miatt e családban valóban minimálisan nőtt a jövedelem. Tehát ez alapján nem fedi a valóságot, hogy az egykulcsos adó növeli a szabadon elkölthető forrásokat, mivel azt látjuk, hogy ez éppen hogy fedezi, vagy inkább picit csökkenti az üzemanyag drágulásából adódó terheket.

Azt is figyelembe kell venni, hogy mivel az általános forgalmi adó nem fix mértékű a benzin árában, hanem annak 25 százaléka, ezért, ha emelkedik az üzemanyagár, akkor növekszik az állam áfabevétele is. Az általunk felvázolt példában ez már érzékelhető mértékű is, mivel az átlagjövedelemmel rendelkező család 850 forinttal többet fizet havonta áfában, mint egy évvel ezelőtt.

Van-e kiút a kormány számára?

Valószínűsíthető, hogy nehéz lesz a mostani negatív pénzpiaci hangulati spirált megtörnie a kormánynak. Ennek oka, hogy nem látszanak azok a strukturális reformok, amelyek középtávon is fenntarthatóvá teszik az ország költségvetését. Amennyiben a február végére ígért átalakítások nem elégítik ki a felfokozott piaci várakozásokat, akkor tovább fokozódhat a magyar gazdaság megítélésének romlása, ami pedig a dollár-forint árfolyamban biztosan meg fog jelenni. Vagyis, nem lehet azzal számolni, hogy jelentősen csökkenne az üzemanyag ára a közeljövőben, sőt inkább a további emelkedés várható, pesszimista várakozások szerint akár négyszáz forint fölé is kúszhat az üzemanyagok ára.

Amennyiben a jövedéki adó vagy az áfa mérséklésének eszközét választaná a kormány, akkor annak költségvetési hatásai miatt egyre inkább erősödne a nemzetközi pénzpiacok negatív megítélése, ez pedig szintén a forint gyengülését okozná.

Összességében tehát a kormány várhatóan kénytelen lesz elszenvedni a benzinár növekedéséből származó elégedetlenséget. És persze tovább ronthatja a témában a megítélésüket az a tény, hogy a korábbi ellenzéki álláspontjukat szembe fordíthatják velük. (Policy Agenda)

Olvasson tovább: