Kereső toggle

Brutáladó

Bankok nemzetközi lobbicsatája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Bár Európa számos országában bevezetés előtt áll a bankadó, a magyarországi messze aránytalan nagyságú” – summázta az Economist brit gazdasági lap a bankadó körül kialakult már-már hidegháborús hangulatot.

Bár már a múlt héten meg kellett volna születnie a bankadóról szóló megállapodásnak, ezzel szemben totálisan zátonyra futott, miután a hat legnagyobb hazai bank anyavállalata megvonta „leányaiktól" a tárgyalás jogát. A határozott lépésnek nyilvánvaló célja az időhúzás, mivel a héten Budapesten tárgyal az IMF delegációja, a bankok egy csoportja pedig - anyabankjaikkal a háttérben - nemzetközi összefogással lobbizik. Szó szerint lebeszéltetnék az IMF-fel a kormányt a bankadó bevezetéséről, még olyan áron is, hogy hajlandó legyen a kőbe vésett 3,8 százalékos hiánynál nagyobbat elfogadni. A Der Standard cikkében jelezte, hogy nem hivatalos információk szerint az IMF hajlik egy ehhez hasonló köztes megoldásra. A probléma elsősorban az adó nagyságából fakad. Amíg a kormány a bankok mérlegfőösszegére vetítve 0,45 százalékos adót vár el, Ausztriában ez 0,07, Svédországban 0,036, az USA-ban is csupán 0,15 százalék. A lap szerint a magyar bankadó kérdése azért is kardinális, mert a térségben más országok is követhetik a példát.

A hangulat már-már a hidegháború idejét idézi. A hazai bankok minden lobbierejüket bevetik, a Magyar Bankszövetség mellett az Európai Bankszövetség is levélben kérte a kormányt, hogy változtassa meg az álláspontját, felhívva a figyelmet az adó bevezetésének káros következményeire a gazdaság növekedését, a hitelkihelyezés visszaesését illetően. Eddig minden szó „lepergett" a kormányról. Sőt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón kifejtette, mindenképpen bevezetik a 200 milliárdos elvonást. Igaz, hogy ez brutális elvonás a pénzügyi szektortól, de mivel nélkülözhetetlen a 3,8 százalékos államháztartási hiány tartásához, szüksége van erre az országnak - érvelt. A miniszter annak ellenére is kitart az elképzelés mellet, hogy tudja, nem kizárt, hogy emiatt egyes bankoknak pótlólagosan új tőkét kell bevonniuk a működésük biztosítása érdekében. Tehát burkoltan elismerte, hogy egyes pénzintézeteket veszteségessé tesz az intézkedés.

A kormány hajthatatlanságát mutatja, hogy a bankok ágálása ellenére pénteken benyújtotta a parlamentbe a bankadóról szóló törvényt. Sőt, ha lehet, még rá is tett egy lapáttal. Amíg a tárgyalásokon 0,38 százalékos elvonásról volt szó a bankok mérlegfőösszegére vetítve, addig a benyújtott törvénytervezetben már 0,45 százalék szerepel!

A javaslat szerint a pénzügyi szervezeteknek az idén két egyenlő részletben kell adózniuk: szeptember 10-ig az eddigi szabályok szerint, ettől kezdve viszont a most születendő „brutáladó"-nak megfelelően. A biztosítóknál a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka, az egyéb pénzügyi szervezeteknél vagy a kamateredmény, vagy a nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjedhet.

Szintén a beterjesztésben szerepel az úgynevezett „rossz banknak", azaz a Nemzeti Eszközkezelő Társaságnak a létrehozása, mely bizonyos keretek között átvenné a bedőlt devizahitelesek ingatlanjait, illetve átváltaná forint alapúra a hiteleiket. A tervek szerint 30-35 milliárd állami, illetve banki forrásból indulhatna el, melyhez IMF-, illetve uniós forrásokat is társítana a kormány. A cégként működő társaság január 1-jétől indulna, a koncepcióját augusztus végéig kidolgozzák - mondta Matolcsy György a Reutersnek adott interjúban.

Hozzátette, a piaci alapon működő társasághoz az adósok és a bankok két esetben fordulhatnának: egyrészt, ha a devizahiteleket forinthitelre szeretnék váltani, illetve akkor, ha az adós tulajdonjogát bérleti joggá alakítaná át. Egyelőre nem világos néhány elengedhetetlen részlet: milyen árfolyamon, milyen kondíciókkal váltanák át a devizahiteleket, egyszóval mennyiben érné meg az egyébként fizetési gondokkal küzdő ügyfeleknek az, ha a jelenlegi gyenge forintárfolyamon váltanák át a devizaadósságot, mivel így lényegesebben magasabb lenne a tőketartozásuk, amit több százalékponttal magasabb kamattal kellene törleszteniük. E két összetevő alapján ugyanis garantált, hogy a törlesztőrészlet is magasabb lenne a mostaninál.

A bankadót ellenzők szerint károsan hatna a hitelezésre, ami negatív hatással lenne a recesszióból éppen csak éledező gazdasági növekedésre, kevesebb adó folyna be, nem csökkenne a munkanélküliségi ráta stb. Összességében tehát többet veszítene az állam, mintha elengedné a deficitet.

Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint a bankadó 60-70 százalékos adóterhet jelentene a szektornak, ami nem tartható fenn tartósan egy szektorban; időlegesen segíthet az államkasszán, de később hatványozottan visszaüt.

Más vélemények szerint a hazai bankok „megérdemlik" ezt a sarcot. Európai szinten a Magyarországon működő pénzintézetek a legnyereségesebbek. Még a válság idején is több százmilliárdos (tavaly 300 milliárd) nyereséget halmoztak fel, mely jórészt a hatalmas devizahitel-állományukból fakad. Amíg anyabankjaik az ügyfelek érdekeit jobban szem előtt tartva szolidabb kamatokat és díjakat számoltak fel, addig a hazai bankok minden költségüket, kockázatukat a meglevő adósokra hárították. A válság kitörését követő időben közel a duplájára emelték fel a svájcifrank-hitelek kamatát, amit először júniusban mérsékeltek 0,1-0,2 százalék erejéig csupán. (Hetek-összeállítás)

Ki mennyit fizet?

Mivel az OTP Bank több mint 20 százalékos részesedésével uralja a hazai bankszektort, vélhetően ő fizeti majd a legtöbb bankadót. Tavalyi mérlegfőösszege 6566 milliárdot tett ki, csoportszinten akár 40-45 milliárd forintot is be kell majd fizetnie. Sorrendben a K&H, az MKB és az Erste következik, legalábbis a méglegfőösszeget illetően: valamennyien 2700 és 3000 milliárd között „teljesítenek”, így várhatóan 10-11 milliárddal adóznak. Ennél jóval kisebb léptékű mérlegfőösszeggel rendelkezik a Budapest Bank és az FHB, melyek 910, illetve 825 milliárddal bírnak, így várhatóan 3 milliárd körül fizetnek majd. A kormány a Banki Magatartási Kódexen belül kívánja szabályozni a bankok tevékenységét a tekintetben, hogy ne hárítsák át az ügyfelekre a bankadó terheit.

Olvasson tovább: