Kereső toggle

Devizahitelesek sikolya

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csodavárás után csalódottság lett úrrá a bajba jutott devizaadósokon, miután az új kormány visszakozni látszik a megmentésüktől. Legjobb esetben is a bankadó alkujaként jöhet szóba a téma. Lapunknak nyilatkozó szakértő tapasztalata szerint a fizetésképtelenség már a kétkeresős középosztálybeli családokat is elérte.

„Folyamatosan romlik a helyzet - mondta megkeresésünkre Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára. - Egyre több családnál jelent napi gondot annak eldöntése, hogy a rezsit vagy a hitelt fizessék, együtt ugyanis nem megy. Jelenleg 200-250 ezerre tehető azon családok száma, akik már két-három hónapja csak részben vagy egyáltalán nem tudnak fizetni. Számukra segítség lehet ugyan az év végéig hirdetett kilakoltatási moratórium, de ez messze nem a megoldás" - szögezte le. Pedig sürgősen meg kell találni a kivezető utat, mert a kialakult helyzet hosszú távon is komoly szociológiai problémát halmoz fel a társadalomban. Egyre több gyermeknek kell ugyanis olyan családban felnőnie, ahol napi anyagi gondok vannak, csőd, illetve széthullás szélén táncol a közösség. A kilakoltatás önmagában véve is drámai élethelyzet, nem beszélve arról, hogy a végrehajtónak törvényi kötelezettsége az eseményhez kihívnia a gyámügyeseket, akik - mivel nem biztosított a lakhatás - elveszik a szülőktől a gyermekeket.

A legutóbbi, nyilvánosságra került kilakoltatás során tucatnyi civil igyekezett segíteni a bajba jutott családon. A kilakoltatás ugyan megtörtént, de a ház hátsó kijáratán keresztül kimentették a gyerekeket a gyámügyesek elől.

A gazdasági válság kirobbanása, a devizahitelek elszaladása számos családi drámát idézett már elő eddig is. Kórházi adatokból kimutatható az öngyilkossági kísérletek megszaporodása. A hitelshop.com tudósítása szerint egyre inkább bevett dologgá válik, hogy lakáshitel felvételekor öngyilkosság esetére is kötnek biztosítást az ügyfelek. Eddig ez a tétel kizáró oknak számított, a biztosítók nem fizettek, de mára már szinte valamennyi biztosító beleveszi ezt az eshetőséget is életbiztosítási csomagjába.

Lénárd Mariann csapatának az a tapasztalata, hogy a bajba jutott családok sokszor leblokkolnak, passzívvá válnak. Pedig a nehézségek fellépésekor még lehet orvosolni a helyzetet. Egyesületük egyik újabb szolgáltatása, hogy egyensúlyba hozzák a családi költségvetést. Pénzügyi kultúrát, pénzbeosztást, takarékoskodást „tanítanak" a családoknak. Így sokszor kiderül, hogy néhány tízezer forintot is meg lehet spórolni a kiadásokon, sőt kis mértékben takarékoskodásra is nyílik lehetőség. Jellemzően azonban külső helyről, elsősorban az államtól várnak segítséget. „Az elmúlt időszakban határozottan a csodavárás jellemezte az embereket" - mondta a főtitkár asszony. Legtöbben most csalódottak, mert bíztak az új kormányban, elhitték, hogy megmenti őket, de egyre inkább úgy tűnik, nem jön „fentről" a segítség.

„Országos szinten egyre kiterjedtebb a baj. Ma már nem csak a pénzügyi szolgáltatók »áldozatainál« jelent gondot a fizetés, hanem a bankok ügyfeleinél, középosztálybeli, kétkeresős családoknál is. Sőt, azoknál is, akiknek korábban átütemezték a hitelüket. Egyre több család kerül adósságcsapdába, ahol sem a rezsit, sem a törlesztőrészleteket nem tudják kigazdálkodni. Lassacskán a bankok is felismerik, hogy kezd kezelhetetlenné válni a helyzet. Ha pedig tömegesen dőlnek be a hitelek, az az egész szektor működését is veszélyeztetheti. Alapvetően a bankoknak egyáltalán nem érdeke az árverezés, a kilakoltatás. Azt tapasztaljuk, hogy a bankok már kezdik felismerni ezt a veszélyt. Szívesebben fogadják a közreműködésünket, mint korábban, jobban együttműködnek velünk, akik az ügyfeleik érdekeit képviseljük, és inkább megpróbálunk egy működőképes konstrukciót kidolgozni és megmenteni a szerződést. Fontos lenne minél előbb bevezetni a magáncsőd intézményét is, hogy minél több család vagyona menthető legyen" - tette hozzá.

„Sorra nyitjuk a vidéki irodáinkat, mivel azokban a régiókban is gondok vannak, ahol eddig ez nem volt jellemző. Ugrásszerűen megnőtt a fizetésképtelenség határára került családok száma Nyugat-Dunántúlon, Somogy megye településein, mivel a gyárbezárások, a csődök miatt ezen a vidéken is megugrott a munkanélküliség. A tradicionálisan alacsony jövedelmű és magas munkanélküliségű régiókban egyenletesen növekszik a bajba kerültek száma" - mondta a főtitkár asszony.

Most pedig az árvíz következményei jelentenek majd újabb kihívást. Szívhasogató, amikor a borsodi emberek helyzetét halljuk. Alig vonult le a víz a településekről, még azt sem tudták, mit hagyott meg a víz, de máris keresték őket a bankok a törlesztőrészlettel kapcsolatban. Így van ez akkor is, ha időközben használhatatlanná vált a házuk. Egyáltalán nem látunk toleranciát a bankok részéről. És ráadásul megjelentek a régióban a gyorskölcsönt propagáló ügynökök is. Elvileg kötelező biztosítást kötni hitel esetén, de kérdés, hogy milyen összeget fizetnek ki a biztosítók az árvízkárosultaknak, és mennyire érvényesíthető a devizakockázat.

„Azt, hogy mi a végleges, megnyugtató megoldás a devizahitelesek számára, nem tudom megmondani - árulta el Lénárd Mariann. - Álláspontunk szerint a bankoknak változtatniuk kell a magatartásukon. Rugalmasabbnak, segítőkészebbnek kellene lenniük, olyan átütemezésekre kellene nyitottnak lenniük, melyek segítségével olyan törlesztőrészletek születhetnének, amelyeket már képesek lennének fizeteni a családok.
A cél az, hogy ne legyen szükség a szerződések felmondására."

Lénárd Mariann tapasztalata szerint a banki magatartáskódex nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Úgy véli, törvényerőre kellene emelni ahhoz, hogy komolyan vegyék a bankok. Példaként említette, hogy az előző kormány a válságra nézve kérte a bankokat, hogy folyósítsanak áthidaló kölcsönt a munkájukat elvesztő ügyfeleknek. Ez annyira nem működik, hogy sok banknál még nyomtatvány sincs az ilyen esetre.

A főtitkár asszony úgy tapasztalja, hogy nem vezettek eredményre az eddigi elképzelések: sem a forintra való átváltás, sem a futamidő nem bizonyult hatékony megoldásnak a devizahitelesek ügyében. „Ugyanakkor nem gondolom - tette hozzá -, hogy az államnak kellene megmentenie a bajba jutott devizahiteleseket.  Nem lenne ugyanis igazságos a forint hitelesekkel szemben, akik bevállalták a magasabb részleteket, és azt rendesen fizetik is. De más oldalról is visszás lenne ez a lépés. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy sok devizahiteles visszaél

a kilakoltatás leállításával, »hátradőltek«, nem fizetnek, mert úgy gondolják, velük úgysem lehet mit csinálni."

„Szerintünk legalább egyharmad részt a bankoknak is vállalniuk kell a felelősségből, a kockázatból. Nem tartjuk fairnek, hogy teljes egészében a lakosságra terhelik a költségeket. Természetesen az adósoknak is vállalniuk kell a következményeket, hiszen ők döntöttek úgy, hogy felveszik a devizahitelt, annak ellenére, hogy senki nem hívta fel a figyelmet egy ilyen szintű kockázatra" - fogalmazott Lénárd Mariann. A szakember szerint fontos, hogy működőképes legyen az a kormány által beharangozott, bedőlt ingatlanokat kezelendő intézmény, amely lehetőséget nyújtana a végképp fizetésképtelenné váltaknak. Így nem veszítenék el a fejük fölül a lakásukat, mivel bérlőként továbbra is ott lakhatnának.

Sajnos a külpiaci folyamatok sem segítenek a devizahiteleseken. Az emlékezetes Kósa-beszéd nyomán újra rekordmélységbe zuhant a forint a svájci frankhoz képest, egészen 206 forintos szintre. Bár a miniszterelnök a 29 pontos beszédével hamar „helyre tette" kollegája állításait, látható, hogy a frank változatlanul 205 forint körül mozog. Természetesen nemcsak belpolitikai okok húzódnak meg a háttérben, külső tényezők is jelentősen befolyásolják a már-már kulcsdevizává alakult svájci frank árfolyamát.

A frank soha nem látott erősödésbe fogott az elmúlt időszakban: eddig még soha nem volt olyan erős az euróval szemben, mint a napokban. Az elemzők nem kecsegtetnek sok jóval. Úgy vélik, a svájciak pénze a következő időszakban is erős lesz, nem kizárt, hogy 200 forint feletti szinten stabilizálódik. Az sem zárható ki, hogy tovább romlik a helyzet, és 208 felett, akár 220 forintot is kell adnunk egy frankért.

A rendkívüli helyzet hátterében az áll, hogy a svájci jegybank hosszas küzdelem után „feladta" a frank erősödése elleni harcot . E lépés után szinte minden nap történelmi rekordszintjére erősödik a frank az euróhoz képest. Miután a jegybank elengedte a frank „kezét", az árfolyamot már csak a piaci folyamatok szabályozzák. Az euró és általában véve az EU növekedési kilátásainak megítélése meglehetősen negatív az elmúlt időszakban, egyre több pénzügyi befektető keres frankalapú befektetési lehetőséget, ami együtt természetesen tovább erősíti az alpesi ország valutáját. De a svájci gazdaság egyre figyelemre méltóbb állapota is okot ad a frank további felértékelődésére.

Matolcsy főszerepben

A nemzetgazdasági miniszter a fôszereplôje a 200 milliárdos bankadó „megszerzésének” történetében. Bár a pénzügyi szektor övön aluli ütésnek tartja az év közepén bejelentett gigantikus tételt, a problémás deviza-adósok számukra is csak gondot jelentenek. Ez a több százezres réteg lehet az alku a Matolcsy György vezette tárgyalódelegáció kezében, hiszen a bankadó bevállalása ellentételezéseként kikerülhetnek a rossz adósok a bankok portfóliójából. Ezekben a napokban zajlanak az egyeztetések a Bankszövetséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal és a pénzügyi szektor más szereplôivel. Az elképzelések között szerepel az árfolyamvédelmi program, a devizahitelek forintra való átváltásának mikéntje, illetve a fizetésképtelen családok lakhatásának rendezése is.

Olvasson tovább: