Kereső toggle

Nőtt a munkahelyi diszkrimináció

Kisgyermekes szülőként a legnehezebb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nők és a középkorú munkavállalók eddig sem rózsás helyzetét a gazdasági válság különösképpen nehezíti – derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavalyi eseteiből. A foglalkoztatás terén nőtt a diszkrimináció, s a munkaadók előítéletes hozzáállásán az sem javított, hogy az úgynevezett védett csoportok alkalmazásának régóta kedvezőbbek az adójogi feltételei. Mi több, a hátrányos megkülönböztetés a közszférában mára éppúgy jellemzővé vált, mint a versenyszférában.

Az Európai Unióban a nők átlagosan 17 százalékkal kevesebb bért kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, a bérszakadék-listán Magyarország a középmezőnybe tartozik. Az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elvének megsértése 2009-ben lett kiemelkedő probléma az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) ügyei között. Az alacsonyabb bérezés természetszerűleg összekapcsolódik az „üvegplafon-jelenséggel” is. Ez azt jelenti, hogy a nők fizetése nemcsak kevesebb, mint a férfiaké, hanem arra is kisebb az esélyük, hogy vezetői munkakörbe kerüljenek. Ez annál jellemzőbb, minél iskolázottabb rétegekről van szó, miközben a diplomások többségét a nők alkotják – mondja Gregor Katalin, az EBH jogtanácsosa. 
2006-ban a nemi alapú megkülönböztetések között szerepelt egy olyan eset, amikor egy gyermekét egyedül nevelő apa kifogásolta azt, hogy ünnepek idején a hölgy kollegákat rendre elengedték korábban a munkahelyükről, a férfiakat viszont nem. A munkáltató egy országos közigazgatási szerv volt, amely a felettes minisztérium rendelete alapján cselekedett, s a bíróságon a magyarországi tradíciókkal is érvelt. Az EBH a férfi javára döntött az ügyben, s a rendelet betiltására szólított fel. Gregor Katalin az eset kapcsán elismeri: Magyarországon mai napig él egy hallgatólagos egyetértés arra vonatkozóan, hogy a munkáltatók a nők tradicionális családi szerepét a munkaidőnél veszik figyelembe, „cserébe” a bérezésnél a férfiaknak kedveznek. A bérezési probléma előtérbe kerülésének oka az lehet a jogtanácsos szerint, hogy mind az állami, mind a versenyszférában mindenkire vonatkozó elvárássá vált az azonos munkaidő és teljesítmény, miközben a nemek közti differenciált bérezés továbbra is megmaradt. 
A családi állapotra legfeljebb úgy vannak tekintettel a munkaadók, hogy lehetőleg egyáltalán nem foglalkoztatnak kisgyermekes anyukákat – fűzi tovább Gregor Katalin. Vagy ha mégis, akkor igyekeznek megszabadulni tőlük, lehetőleg közös megegyezéssel, vagy úgy, hogy teljesen ellehetetlenítik a helyzetüket: egy gyesről a munkahelyére visszatérő anyukának például nem tudtak feladatot adni, de haza sem engedték – napi 8 órát kellett a munkahelyén tétlenül üldögélnie, ha már nem lehetett kirúgni. Egy másik, a munkahelyére egy év gyed után visszatérő nőnek a szülési szabadság alatt visszavonták a vezetői megbízását, s jóval a korábbi fizetése és pozíciója alatt helyezték át egy másik munkakörbe úgy, hogy a helyére állandó időre kineveztek egy férfit. Másokat a próbaidős alkalmazás során tesznek ki az utcára, mikor kiderül, hogy gyermeket várnak.

Megoldások

„A család és a munka összeegyeztetésének fô akadálya a foglalkoztatás rugalmatlansága, és a 3 évesnél fiatalabb gyermekek ellátását végzô intézmények hiánya, illetve rugalmatlansága” – áll a Népesedési Kerekasztal friss nyilatkozatában. E szerint az elsô feladat a kellô számú és színvonalú gyermekintézmény megteremtése lenne. Továbbá a kisgyermekes szülôk munkába állását, valamint a foglalkoztatás bôvítését és kifehérítését is szolgálná egy olyan utalvány bevezetése, amely gyermekgondozási és háztartási szolgáltatások igénybevételére lenne felhasználható. Az utalványt a munkáltatók juttatásként adnák dolgozóiknak, és az önkormányzatok is beépíthetnék a rászoruló családok támogatási rendszerébe. Végül frontáttörést jelentene, ha a közszféra gyakrabban élne a részidôs és egyéb rugalmas foglalkoztatási lehetôségekkel. Ösztönzésül a járulékkedvezményt biztosító Start részmunkaidô-kártyát vezetnék be a szakemberek.

Hiába minden adó- és járulékkönnyítés, Start kártya ide vagy oda, a munkaadók szemléletmódján mindez nem sokat javít. Gregor Katalin szerint a nőknél minden eddiginél nagyobb akadályt képez az álláskeresésben vagy -megtartásban a gyermekes státusz. Ez azért is aggasztó, mivel azokban az országokban, ahol a nők foglalkoztatottsága magas – például a franciáknál, svédeknél –, ott a születésszám is magas.
Állandó munkaviszony esetén mindenfajta szabadság után még 30 nap védelmi idő jár a magyar kismamáknak, míg próbaidős foglalkoztatás esetén indoklás nélkül utcára tehetők. A diszkrimináció bizonyítása nehéz. Beigazolódó panasz esetén a munkaadó elmarasztalása, szégyenlistára tevése, esetleg 1-2 milliós pénzbírság kiszabása várható, bár célravezetőbb lenne a felek megegyezése. Az EBH-hoz tavaly 1153 kérelem érkezett, 356 esetben született határozat, ebből 37 elmarasztalással, 23 egyezséggel, 9 pénzbírsággal zárult.
A foglalkoztatás terén elkövetett diszkriminációs esetek között ma vezető helyen áll az anyaság miatti, valamint a nem és az életkor szerinti megkülönböztetés – sorolja a jogtanácsos. Ami a legaggasztóbb: a kismamákkal és egyéb csoportokkal szembeni diszkrimináció a közszférában mondhatni erősebbé vált, mint a versenyszférában. Egy állásra jelentkező, elutasított nőnél például utólag derült ki, hogy a jelentkezők között egyedül ő nem tudta kire bízni a gyermekeit, ha netán lebetegednének.
Különösen megugrott tavaly az életkor szerinti diszkriminációs ügyek aránya is: a tapasztalat az, hogy 50 év felett, különösen nőként nehéz ma elhelyezkedni. A gazdasági válság a fokozódó jogsértéseket megmagyarázza ugyan, de a legkevésbé sem teszi indokolttá – teszi hozzá Gregor Katalin.

Bérszakadék

A teljes foglalkoztatottsági arány Magyarországon: 49%: nők: 44%, férfiak: 56%
Egyes férfibérek a nőkollegák bérének százalékában:
Könyvelők: 148%
Általános ápolók: 98%
(Számos szakterületről – például bank, média – nincsenek adatok.) (Forrás: KSH 2009.)

Olvasson tovább: