Kereső toggle

Táp, pénz - Százmilliárdos lyuk a tb-nél

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Drámaian megugrott a tb-kassza hiánya, miközben a válságtól érintettek közül egyre többen táppénzre vetetik magukat. Nem meglepő, ha egyre jobb biznisznek bizonyul a táppénzcsalók kiszűrése.

Az első félévben kétszer akkora lett a tb-alapok hiánya, mint tavaly egész évben. Eredetileg 9 milliárdos deficitet tervezett a kormány, amit később 157 milliárdra módosított, ám júniusig már 134 milliárd jött össze. Eközben kétséges, hogy az augusztustól bevezetett szigorítások mennyiben képesek enyhíteni a krízisen.

A kassza „elszaladása" részben a válság rovására írható, hiszen akár 100 ezer ember is elveszítheti az állását egy év alatt. Kiesik a járulékuk, miközben egyre  jobban növekednek a kassza kiadásai.

Éppen a lyukak tömögetésére szolgálna az augusztustól életbe lépett rendelkezés, miszerint - járulékfizetés mellett - 10 százalékkal kisebb összegű táppénz jár csak. Ez mintegy hárommilliárdos pluszbevételt hoz az állam kasszájának. Szintén változás, hogy 9533 forintban maximalizálják az egy napra járó táppénz összegét, passzív táppénz esetén pedig ez nem lehet magasabb napi 3575 forintnál.

A kormány azonban nem kimondottan a válsággal összefüggésben indokolta a járulék csökkentését, hanem - mint a szóvivő fogalmazott - a táppénzcsalók visszaszorítása érdekében. A betegszabadságon levők száma viszont évről évre csökken, sőt az elmúlt 14 év alatt a felére csökkent a táppénzes napok száma. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb adatai szerint 2007 januárjához képest 2009 első hónapjában 14 ezerrel kevesebben mentek betegállományba. A csökkenés oka elsősorban az - mondta megkeresésünkre Takács Tibor, a Pannon-Work igazgatóságának elnöke -, hogy a válság miatt a korábbinál is jobban féltik az emberek az állásukat. Inkább betegen is hajlandók dolgozni, mintsem hogy betegszabadsággal veszélyeztessék a pozíciójukat.

Noha a táppénzes napok száma csökken, a háziorvosok tapasztalatai szerint az utóbbi hónapokban drasztikusan nőtt az úgynevezett passzív táppénzesek aránya. 2007-ben még csak 84 ezren, 2008-ban már 87 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. A passzív táppénzt elsősorban azok veszik igénybe, akiknek már felmondtak, de ezt követően három napon belül jelentkeznek az orvosuknál, és kiírják őket. A passzív táppénz 30 napig jár, amihez nem kell hozzájárulnia az elbocsátó cégnek.

A válság másik jellegzetessége, hogy egyre több munkaadó küldi el az alkalmazottját betegállományba ahelyett, hogy elbocsátaná. Az első 15 napot ugyan a vállalkozásnak kell fizetnie, de ezt követően mentesül a bérfizetéstől. Miközben a cég spórol, az alkalmazott ideig-óráig elkerülheti a leépítést.

Mindeközben egyre népszerűbbé válik a táppénzcsalók kiszűrése. Több cég is arra szakosodott, hogy    leszorítsák a megbízói cégeknél a betegállományba vonulók számát. Egy közepes cég ezzel több millió forintot is megtakaríthat havonta. Eredendően az OEP kompetenciájába tartozik a betegszabadságon levők ellenőrzése, ám erre kapacitás híján ritkán kerül sor, azonban néhány magáncég bizonyos összeg fejében felvállalja ezt a népszerűtlen szerepet.

Az alapvetően munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Pannon-Work kidolgozott egy beteglátogatási rendszert, amelynek elsősorban nem az ellenőrzés  a célja, hanem a folyamatos kapcsolattartás a dolgozókkal - fejtette ki Takács Tibor. Ezen belül vállalják azt is, hogy elviszik a betegek táppénzes papírjait, így hamarabb juthatnak a pénzükhöz, nem kell fáradozniuk.

A módszer jól bevált. A szolgáltatást igénybe vevő cégek alkalmazottai körében jócskán az országos átlag alá csökkent a táppénzesek aránya. „Egyre több olyan cégtől kapunk megbízást, amelyek azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a táppénzre vonulók száma - mondta Takács Tibor. - Komplett tanácsadást nyújtunk, hogy milyen lépéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy csökkenjenek az ebből fakadó költségek. Ennek része a beteglátogatás is. Ezt megelőzően azonban a munkaadónak tájékoztatást kell adnia a dolgozójának arról, milyen következményekkel jár, ha jogosulatlanul vesz igénybe valaki táppénzt. Ez ok lehet a felmondásra, és amennyiben bebizonyíthatóan jogosulatlanul vette igénybe a táppénzt, az OEP visszakövetelheti az összeget" - hangsúlyozta.

Felkeresik a betegszabadságon levőt. Ha az úgynevezett sétálóidőn kívül nem tartózkodik otthon, igazolnia kell, hol és miért volt távol. Ha otthon van, megkérdezik, mikorra várható a javulás, de a betegségéről nem kérdezhetnek semmit. „Ez nem ellenőrzés, hanem látogatás - tette hozzá -, de mégis van eredménye. A dolgozó ugyanis érzékeli, hogy a munkahelye figyel rá, sőt ellenőrzi őt. Mivel kapott előzetes tájékoztatást arról, hogy a jogosulatlan táppénz felmondási ok lehet, tudja, mivel játszik. Sokan ezt nem vállalják fel, mert az állásuk fontosabb."

Takács Tibor szerint egyre kevesebben élnek vissza a táppénzzel. Eleinte még előfordult olyan eset, hogy hátul a kertben kapálva vagy a kocsmában italozva találtak rá a „betegre", vagy emlékezetes ügy volt, amikor a táppénzes a szomszéd településen rendszeresen diszkót tartott. Hasonló esetekben javaslatot tesznek a munkáltatónak, hogy érdemes kérni a felülvizsgáló főorvos szolgálatait. Az elnök tapasztalata szerint pusztán azzal, hogy érzik a dolgozók, hogy a munkáltatójuk rajtuk tartja a szemét, a felére leszorítható a visszaélők aránya.

Változások augusztustól

– A táppénz a jövedelem 70 százalékáról 60 százalékra csökken legalább kétéves biztosítás esetén,
– a munkáltató által fizetett távolléti díj 80 helyett 70 százalék lett,
– a méltányossági  alapon adható táppénz maximum 30 napra adható az eddigi 45 nap helyett,
– maximalizálták a táppénz összegét: naponta bruttó 9533 forint lehet,
– az úgynevezett passzív táppénz összege nem lehet több napi 3575 forintnál.

Olvasson tovább: