Kereső toggle

Csődök kora

Csúcson a cégek felszámolása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Drámai módon emelkedik a csődbe jutott cégek száma. Lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban ennek oka csak részben keresendő a válságban. A legnagyobb problémát a következmények nélküliség okozza.

Az első félévben 30 százalékkal több cég ellen indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A csődhullám az idén 7390 céget érintett, de koránt sincs vége a drámának - mondta megkeresésünkre Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. „A felszámoláshullám még emelkedőben van, amit jól mutat, hogy amíg az első félévben 22 százalékos volt a növekedés 2008 első negyedévéhez képest, addig a második negyedévben a növekedés már 39 százalékos. Ennél is nyugtalanítóbb, hogy a válság kezdete óta csaknem 40 százalékkal magasabb a felszámolás alá kerülő társaságok árbevétele, vagyis egyre nagyobb cégek mennek tönkre. „Ez azt jelenti, hogy messze nem beszélhetünk még a válság végéről, mert minél nagyobb cég megy tönkre, annál több kifizetetlen beszállítót és más hitelezőt hagy maga után."

Nemcsak az a probléma tehát, hogy a szaporodó cégbezárások miatt egyre többen kerülnek az utcára, hanem az, hogy nagyobb cégek is bedőlnek, és magukkal ránthatják a beszállítóikat, ami újabb cégeket és az alkalmazottaikat érinti. Így egyre nagyobb űrt és kifizetetlen számlát hagynak maguk után. Így még inkább nő a körbetartozás, ami miatt a közeljövőben újabb csődhullámra kell számítani - vetítette előre Csorbai Hajnalka.

Hatalmas összegek vonulnak ki a gazdaságból - tette hozzá. Amíg tavaly egymilliárd forint „esett" ki a GDP-ből a felszámolások miatt, addig az idén az első félévben ennek közel a háromszorosa.

A válság szükségszerű velejárója a piac szűkülése, ami alapjaiban nehezíti meg a cégek működését. Ehhez azonban hozzájárul még az a tipikus magyar gazdasági „kultúra", amely szerint gyakorlatilag következmények nélkül csődbe lehet vinni egy céget - szögezte le a szakember. Nyugat-Európában, amikor láthatóvá válik a cégvezetők számára, hogy ellehetetlenült a cég működtetése, felszámolással megszüntetik. Ezzel szemben nálunk az utolsó pillanatig vállalnak munkákat, tartozásokat gyűjtenek, majd hirtelen nagy összeget maguk mögött hagyva felszámoltatják magukat. A válság miatt Németországban 5 százalék feletti mértékben esik vissza a gazdaság, és jelentőssé vált a cégek felszámolási aránya, de közel sem olyan mértékű, mint nálunk.

Sajnálatos, hogy törvényi úton nem lehet megfogni a jelenséget. Igaz, hogy a csődtörvényben van egy olyan lehetőség, hogy egy felszámolt cégben két évig vezető tisztséget betöltőket öt évig eltiltsák a gazdaságtól, ez azonban nem automatikus, peres úton lehet csak elérni. Annak azonban, aki pórul járt, és nem kapta meg a pénzét, a legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy ilyen eljárást kezdeményezzen. A törvény tehát nem működik - szögezte le a szakember. Sok európai országban ez automatikus következmény, ami kellő visszatartó erő a vállalkozás vitelében. E korrekt mentalitás a válság idején duplán kamatozik.

Csorbai Hajnalka szerint az elmúlt időszakban kifejezetten hátrányos intézkedések születtek. Egyrészről pozitív, hogy egy nap alatt létre lehet hozni egy céget, de ezt kijátsszák azok, akik csődbe visznek egy céget, másnap pedig újat alapítanak, és nem foglalkoznak a kifizetetlen számlákkal, ott folytatják, ahol abbahagyták. Szükséges lenne tehát a nyugat-európai modellt átvenni, amivel lényegesen javulhatna a morál.

Fő problémának számít, hogy a kereskedelmi láncok, a nagyobb vállalkozások 90-180 napos fizetési határidőre fizetnek. De ha a beszállítók ennyi idő után sem kapják meg a pénzüket, nem sok mindent tehetnek, egy ideig hívogatják őket, de ha azt látják, hogy felszámolás alá került a cég, biztosak lehetnek abban, hogy hiába szállították le az árut, nem kapják meg a pénzüket. Ez pedig azt vonja maga után, hogy ők sem fizetik ki a beszállítóikat, vagy ha igen, akkora veszteséget könyvelnek el, hogy nem tudnak tovább működni, és bezárják a céget.

Csorbai Hajnalka szerint a válság idején különösen fontos az elővigyázatosság. A vállalatvezetők felelőssége, hogy alaposan megvizsgálják a partnereiket. Online úton percek alatt le lehet ellenőrizni egy céget, a vezetőiket, hogy milyen más társaságokban működtek korábban, milyen tulajdonosváltások zajlanak az adott vállalkozásban. Ha ugyanis egy vállalkozó már csődbe vitt egy céget, érdemes mérlegelni, hogy ajánlatos-e üzletet kötni vele. Alapvetően fontos az elővigyázatosság, mivel jellemző, hogy csődbe viszik a cégüket, majd másnap újat alapítanak. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a körültekintést - mondta a szakember. A szerződéskötés előtt ellenőrizni kell az adott társaságot. Sajnálatos módon európai viszonylatban mi vagyunk a legkockázatosabb ország a fizetési morált illetően. Nálunk minden 36. céget felszámolnak, ami nem jellemző az EU-ban.

Mint ahogy az sem, hogy 560 ezer cég és ugyanennyi egyéni vállalkozó működik az országban. Mondhatjuk azt is, hogy egymillió cégvezető országa vagyunk - tette hozzá Csorbai Hajnalka.

Az elővigyázatosság mellett az életképes cégeknek előremenekülés lehet még az összeolvadás, ami mind szakmailag, mind anyagi szempontból stabilitást hozhat - mondta a szakember, aki szerint ami most zajlik, az egyfajta sokkterápia. Annyi előny mindenképpen származhat belőle, hogy megtisztul a gazdaság. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyek túlélik ezt az időszakot, megerősödve folytathatják, sőt Nyugat-Európára jellemző gazdasági kultúrát vehetnek magukra a partnereikkel kapcsolatban - mondta a szakember. Ebben az időben különösen fontossá válik az öngondoskodás. Azok a cégek, amelyek az államtól várják a segítséget, a megoldást, elsőként válnak vesztesekké.

Olvasson tovább: