Kereső toggle

Munkamentesség

Akár 14 százalékos is lehet a munkanélküliség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahogy előre várható volt, a válság második szakaszában a folyamatosan zsugorodó gazdaságban egyre többen veszítik el az állásukat. Már most tizenhárom éves csúcson van a munkanélküliség.

Tavasszal 543 ezer honfitársunk volt regisztrált álláskereső az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) nyilvántartása szerint. Számuk januárról februárra 6,7 százalékkal emelkedett. Egyetlen év alatt 88 ezerrel nőtt a munkanélküliség, a romló tendencia - 2,2 százalékpont egy év alatt - a válság rovására írható. Mindezek miatt a 3,767 millió dolgozó mellett 9,9 százalékosra ugrott a munkanélküliségi ráta. Utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 1996-ban volt hasonló rossz arány.

Sovány vigasz, de nem nálunk a legrosszabb a helyzet. Sőt, a mintaországnak tartott Szlovákiában jóval magasabb a ráta, elérte a 11 százalékot, tehát hároméves csúcson van. Ami azt mutatja, hogy a reformok eredményeit jó részben - ha átmenetileg is, de - elmosta a válság, miközben augusztusban még csak 7,4 százalékon állt a mutató. Nem meglepő ez a nagy arányú elbocsátás, ha tudjuk, hogy a szlovák gazdaság az első negyedévben 5,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Ha lehet, Lengyelországban még szomorúbb a helyzet: ott 11,2 százalékos a munkanélküliek aránya, ami szám szerint azt jelenti, hogy 1,8 millió lengyel állástalan.

De egész Európában gondot jelent a munkahelyek elvesztése. A válság egy évében 4 millióan veszítették el állásaikat, a 27 országban jelenleg 20 millióan munkanélküliek. A legfejlettebb 15 uniós országban is 8,5 százalékra emelkedett az állásvesztettek aránya, de a 27 országot tekintve is 8 százalék felett áll a mutató.

Németországban 8,2 százalékos a munkanélküliség, ami azt mutatja, hogy 3,5 millió embernek nincsen munkahelye. Egy év leforgása alatt 175 ezren veszítették el a munkájukat. Talán Spanyolországban a legreménytelenebb a helyzet, ahol 20 százalék körüli a munkanélküliségi ráta. De a stabilabb északi országoknál is kedvezőtlen a tendencia. A finneknél a tavalyi 6,2 százalékról most 8,8 százalékra ugrott a ráta.

Bár a válság végét még látni nem lehet, a szakemberek egyelőre további elbocsátásokra számítanak, legjobb esetben mérséklődhet a növekedés üteme. Németország számunkra kulcstényező. Ha ott beindul a gazdaság, átfutással ugyan, de nálunk is elindulhat az „élet". A németeknél az elmúlt hét hónapban folyamatosan emelkedett az elbocsátottak száma, viszont jó hír lehet, hogy az emelkedés üteme lassul. A csoportos létszámleépítések tekintetében Magyarországon is tapasztalható pozitív elmozdulás. De területi átrendeződés is megfigyelhető: amíg a válság első körben az egyik fejlettebb régióban, Közép-Dunántúlon „szedte áldozatait", ott most stabilizálódni látszik a helyzet, ám a sűrűje áttevődött Kelet-Magyarországra. Ez azonban semmiképpen nem jelenti a válság végének közeledtét, sőt a szakemberek elhúzódó, akár több évig is tartó kilábalásra számítanak. Ez várható az USA-ban is. Annak ellenére, hogy akár az idén, a második félévben már növekedésnek indulhat a gazdaság, a munkanélküliség még egy darabig tovább emelkedik. A szakemberek 10 százalék fölé teszik a munkanélküliségi rátát, a Fed is a napokban emelte 10 százalékra az eddigi 8 százalékos várakozását. Az USA-ban jelenleg 6,7 millió embernek nincsen munkája, ami 1967 óta a legmagasabb szám. Volt olyan hét, amikor 400 ezer ember került az utcára. Németországban hasonló tendencia várható. A várakozások szerint 2010-ben elindulhat a gazdaság növekedése, ám a munkanélküliek száma tovább emelkedik, akár 1 millióval is növekedhet a mostanihoz képest.

Nálunk sem jobb a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy 11 százalék fölé is emelkedhet a munkanélküliek száma, azaz az idén és jövőre mintegy 180 ezren veszítik el állásukat.

Bajnai Gordon nem rejtette véka alá, hogy akár 600 ezerre is nőhet az állástalanok száma az év végére. Elemzők sem rejtik el negatív várakozásaikat. Adler Judit, a GKI kutatója 14 százalékos munkanélküliségi rátát sem tart kizártnak.

A munkaügyi kirendeltségekben óriási a tömeg, gyakran fél napot is várni kell, mire sorra kerül az ember. A hangulat pedig az adott szituációban nem mondható emelkedettnek: gyakran ingerültek, türelmetlenek az emberek, ami érthető a kilátástalanság miatt. Buch Irén, az ÁFSZ Statisztikai és Elemző Főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy azok számára, akik most veszítik el a munkahelyüket, hasznos lehet, ha ebben az időszakban új szakmát tanulnak, illetve a szakmájukat frissítik. Éppen ez az időszak mutatja meg, hogy milyen nehézséget okoz, ha egy lábon áll valaki. Elengedhetetlen az angolnyelv-tudás, illetve felhasználó szintű informatikai ismeretek. Példaként említette, hogy egy eddig szőnyegkészítésből élő ember átképezte magát hegesztőnek, és azonnal megoldódtak a gondjai. Változatlanul slágerszakmának számít a lakatos, a hegesztő, ács-állványozó szakmunkás, diplomások közül pedig a mérnökök, az informatikusok. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes türelemmel lenni akkor is, amikor a válság mélyülése miatt hosszabb időt vesz igénybe az új munkahely megtalálása.

Fóbia uniószerte

Érdekes dolog derült ki az Union Biztosító felméréséből. Kiderült, hogy a magyar lakosság a daganatos megbetegedések után a munkanélküliségtől tart a legjobban. Más felmérések szerint Európa fejlett országaiban a lakosság fele retteg az elbocsátásoktól, a hajléktalanságtól.

Olvasson tovább: