Kereső toggle

Gyengélkedő forint

Nem kizárt a valutaválság sem

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyilkos iramban gyengült az elmúlt héten a forint, vészesen megközelítve a 320-as árfolyamot. Lapunknak nyilatkozó szakértők egybehangzó véleménye szerint a drámai gyengülést éppenséggel mi magunk, jobban mondva politikusaink idézték elő.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által is kritikusnak nyilvánított 320 forint/euró árfolyamszintet végül is nem érte el a forint, ám ma már tudjuk, ez nem is olyan lehetetlen történet. Az árfolyam „gyengélkedése” mellett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) indexe is támadás alá került, ötéves mélypontra esett vissza. Mindez azt mutatja, hogy a külföldi befektetők az előző hónapok gyakorlatát folytatva, újra – immár nagyobb lendülettel – a magyar pénzpiacról való kivonulás mellett döntenek, megszabadulva részvényeiktől, államkötvényeiktől.

Annak ellenére, hogy az előző időszakban is folyamatosan gyengült a forint, az elmúlt héten fordulat állt be, eltért a régiónk devizáival való együttmozgástól – fogalmazott a Hetek megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője. Vagy lényegesebben jobban gyengült, mint a zloty vagy a cseh korona, vagy amíg a többiek erősödtek, a forint gyengült. Látható – fogalmazott az elemző –, ezekben a napokban a befektetők megkülönböztettek minket a régió országaitól. Sajnálatos, hogy a forint akkor is gyengül, ha egy kalap alá vesznek minket a térségünk országaival, és akkor is, ha differenciáltan kezelnek minket. Persze semmi sem véletlen – tette hozzá –, mivel a magyar gazdaság „halmozottan hátrányos”. Egyfajta állatorvosi ló, mivel minden „betegséggel” rendelkezik, ami érhet egy gazdaságot, sőt némely kór már előrehaladott állapotban is van.

De Török Zoltán szerint a világválság terhe mellett a magyar kormány is kivette a részét a forint gyengüléséből. Elegendő volt az, hogy a miniszterelnök egy előkészítetlen, nem egyeztetett javaslattal állt elő Brüsszelben, amit szinte az egész közösség egyhangúan elutasított. „Javaslatának az volt az olvasata – mondta Török –, hogy »a magyarok már tavaly is kaptak pénzt, most pedig újra kalapoznak«. Ezt követően néhány nappal a környező országok kifejezték: nem vállalnak velünk közösséget. Erre csak hab volt a tortán, amikor a kormány több tagja szintén sikertelenül szerepelt Londonban, amikor befektetők előtt igyekeztek elmagyarázni, mi mindent tesznek a válság hatásainak enyhítése érdekében, azonban nem sikerült meggyőzni őket – emlékeztetett az elemző. – Ezek mind hatással voltak a forint árfolyamára.”

Hasonlóképpen értékeli a folyamatokat Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője is. „Más volt a múlt hét” – mondta megkeresésünkre. Az elmúlt időszak egyértelművé tette, hogy a befektetők nagyon sebezhetőnek látják Magyarországot és a magyar forintot.

Az elemző szerint az alapvető probléma az, hogy rendkívül kedvezőtlen a nemzetközi környezet: letargia, félelem, bizonytalanság uralja a világot, így a befektetők kimondottan kockázatkerülőkké váltak. Nem szűnik az aggodalom az USA-ban sem a növekedési kilátásokat illetően. És ezen nem segítettek az eddig bejelentett csomagok sem, amit jól mutat az is, hogy folyamatosan esnek a részvényindexek. Ezek után egyáltalán nem csoda, ha nem hajlandók kockázatot vállalni a magyar fizetőeszközzel, illetve a térségbeli gazdaságokkal kapcsolatban.

Nyeste Orsolya szerint a feszültség akkor enyhülhet, ha napvilágot látnának olyan makrogazdasági adatok, bizalmi indexek, amelyek pozitív kilátásokról, gazdaságélénkülésről tennének tanúbizonyságot.

Nem hat pozitívan a folyamatokra, hogy még mindig nem tudni, milyen válságkezelő intézkedéseket óhajt meglépni a kormány. A február elején bejelentett program egyértelműen nem elegendő. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy az azóta publikált, a kormányénál jóval radikálisabb a Reform Szövetség csomagja – ez sem biztos, hogy elegendő lenne. A megoldás pedig várat magára, miközben gyorsvonat sebességgel változnak (romlanak) a viszonyok. Hallgatás övezi a kormány szándékát. A miniszterelnök minapi nyilatkozata – miszerint az általa egyébként dermesztő hatásúnak titulált Reformszövetség javaslatainál is komolyabb lépésekre lenne szükség – arra enged következtetni, hogy még a válságkezelés alapkoncepciójáról sem döntött a kormány.

A jegybank közbelép

A forintot a szakadék széléről az eddig Csipkerózsika-álmát alvó jegybank felébredése húzta vissza, amikor hétvégi túlórázást is vállalva összeült a Monetáris Tanács, és közleményében kifejezte, nem nézi jó szemmel a forint további gyengülését, és ennek érdekében kész beavatkozni a folyamatokba. A verbális intervenciónak köszönhetően megállt a forint zuhanása. A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint a befektetők most kivárnak, a jegybank pedig teszteli a piacot.

„Talán sikerült megakadályozni a további gyors leértékelődést – mondta Nyeste Orsolya. Ijesztő volt a múlt heti gyengülés” – tette hozzá.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért várt eddig a jegybank. Miért várta meg a maga által is kritikusnak tartott 320 forint/eurós szintet?

Török Zoltán szerint korábban is megszólalhatott volna a jegybank. „Igaz – tette hozzá –, hogy amíg a régióban is a forinthoz hasonló mértékben gyengültek a devizák, addig nem volt bizonyítható, hogy egy Magyarország elleni spekulációról van szó, illetve az, hogy pusztán hazánk sajátságos helyzete generálja a gyengülést. A folyamatos gyengülés ellenére egyébként a környező jegybankok sem tettek semmit, az MNB pedig nyilvánvalóan egyedül nem veheti fel a versenyt a globális pénzpiacokkal. Így tehát nem tehetünk komoly szemrehányást a jegybanknak” – szögezte le az elemző.

„Hozzá kell tenni azt is, hogy igencsak korlátozott a jegybank mozgástere. Az MNB a kormányzati politika foglya – tette hozzá Török Zoltán –, így aztán kevés dologra van ráhatása.” Az elemző szerint elsősorban nem a központi bank, hanem az elmúlt évek hibás kormányzati politikája miatt tartunk itt, ahol tartunk. Úgy véli, olyan válságkezelésre lenne szükség, amely révén csökkenhet az adó, beindulhatna a gazdasági növekedés. Mint fogalmazott: ehhez sokkterápiát kellene alkalmazni, enélkül viszont megmarad az ország kiszolgáltatott, halmozottan hátrányos helyzete.

Nyeste Orsolya szerint sincs könnyű helyzetben az MNB. Azt nem tudjuk, hogy eddig beavatkozott-e a forint védelmében, hiszen ez mindig titkos művelet, de annyi biztos, hogy nem engedheti meg, hogy interveniálásra „égesse el” az IMF-től kapott hitelt. A kiadott nyilatkozata viszont jól mutatja, hogy ez a szint már neki is „fejfájást okoz”, és nem engedi meg a kritikus szint áttörését.

Kopogtat a valutaválság?

De vajon mire elegendő a jegybanki beavatkozás? A jelen világgazdasági környezetben megfordíthatjuk-e a tendenciákat, és visszaerősödhet-e a forint a megszokott 260–280-as sávba? Lapunknak nyilatkozó elemzők nem kecsegtetnek sok reménnyel. Nyeste Orsolya biztos abban, hogy a közeljövőben nem erősödik vissza a forint a tavaly nyári szintre. „Ennek egyrészt az az oka – fejtette ki –, hogy megváltozott a devizahitelezés szerepe. Mivel a külföldi pénznemben felvett hitel felvételekor a devizát forintra váltották át, nagy volt a valutánk iránti kereslet, és ez erősen tartotta az árfolyamot. Ennek a gyakorlatnak egy ideje vége szakadt, így önmagában már ez is gyengítheti a forintot. Az elemző prognózisa szerint tartósan gyenge marad a forint. A következő félévben 280–300 között stabilizálódhat az árfolyam, az év végére 270-es szintre erősödhet. Ennek feltétele természetesen az, hogy javuljon a kormány hitelessége – tette hozzá. Fontos tehát, milyen hatékony intézkedéseket foganatosít a kormány, illetve az, hogy reális alapon jelöli-e ki az eurócsatlakozás dátumát.”

Török Zoltán szerint is gyenge, 300 körüli árfolyamra kell berendezkednünk, hiszen csupán annyi biztos, hogy ideig-óráig képes gátat szabni az ilyen nagy arányú gyengülésnek az MNB. „Meglehetősen kiszámíthatatlanok a folyamatok – szögezte le. – Elvileg belátható időn belül pozitív tartományba is fordulhat a nemzetközi hangulat, így ebben az esetben elegendőek lehetnek a jegybanki tartalékok. De az is lehetséges forgatókönyv – tette hozzá –, hogy egy esetleges drasztikus jegybanki beavatkozás ellenére is tovább gyengül a forint. Ebben az esetben nem kizárt még a valutaválság sem.”

Olvasson tovább: