hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Játék az adókkal
Átrendeződés – ki nevet a végén?

2009. 02. 07.
Vihar előtti csend. Valami készül, de hogy pontosan mi, ma még senki sem látja. A napokban rendezett rendkívüli parlamenti ülésen mindenesetre kiderült, hogy a kormány lépésekre szánta el magát, ahogy a miniszterelnök fogalmazott: az elmúlt húsz év legradikálisabb szociális reformján dolgoznak. A második Gyurcsány-csomagon. Úgy látszik, egy világgazdasági válság kellett ahhoz, hogy a magyar kormány nekifogjon a lassan két évtizede halogatott reformok kivitelezésének. A válságnak az Európai Uniót s benne hazánkat is súlyosan érintő következményei a jelek szerint arra is rákényszeríti, rábírja a politikai elitet, hogy egy asztalhoz üljenek, és ha fogcsikorgatva is, de elkezdjenek egyezkedni. Bokros Lajos szerint a válság kapcsán létrejöhet az a kritikus tömeg, amely szükséges a reformok beindításához. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban súlyos megszorításokon dolgozik a kormány. Számos adószakértő úgy vélekedik, hogy megfelelő az az irány, amit a kormány kitűzött maga elé, ám a kilátásba helyezett 1000 milliárdos adóátrendezést, állami kiadáscsökkentést nem lehet egy év alatt megvalósítani, erre legalább három évre van szükség. Mivel szigorúan tartani kell az államháztartás mértékét, nincs lehetőség adócsökkentésre, de az egyes adónemek átvariálása révén a most kritikus helyzetbe kerülő munkahelyek védelme érdekében lehetséges csökkenteni a munkára rakódó terheket. A kormány tervei szerint a vállalkozások talpon maradása érdekében érezhetően mérsékelni kell a járulékok mértékét. Ennek ára viszont az állami kiadások szűkítése, másként fogalmazva, számos megszokott, berögződött állami juttatás megnyirbálása. Gyurcsány Ferenc szavaiból kitetszik, hogy készek ledönteni a tabukat, azaz csökkenteni vagy akár meg is szüntetni olyan szociális juttatásokat, mint például különféle kedvezményeket, a családi pótlékot vagy a szocpolt. Sőt a tervek között szerepel a vagyonaink megadóztatása is. Kiszivárogtatott információk szerint a kormány megszüntetné a lakásépítési kamattámogatást, illetve szűkítené a szocpolhoz jutás feltételeit is. Hajlik arra, hogy a családi pótlékot ne alanyi jogon ossza ki, hanem – a szülők jövedelmének megfelelően – rászorultsági alapon. Arról persze, hogy mekkora bevétel esetén nem rászorult egy család, nem hallani. Szintén az elképzelések között szerepel, hogy a családi pótlékot hozzácsapnák a jövedelemhez (azaz felbruttósítanák), és ezután kellene fizetni a személyi jövedelemadót. Ez – az ígéret szerint legalábbis – az átlagos és az ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében nem jelentene bevételkiesést, ám a magasabb keresettel rendelkezők automatikusan kevesebb családi pótlékot kapnának. Ez utóbbi „elegánsabb” módja lenne az állami kiadások szűkítésének, és nem kellene a rászorultsági kérdést feszegetni. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyest és a gyedet, illetve a nyugdíjat érintetlenül hagyják a változások. Változnának a személyi jövedelemadó paraméterei is. MSZP-s körökből származó információk szerint akár 7 százalékkal is csökkenne a mostani 18, illetve 36 százalékos kulcs, miközben 3 millió forintra emelkedne az alsó kulcshoz tartozó összeghatár.  A kormány engedett a különféle közgazdasági műhelyek álláspontjának, mely szerint csökkenteni kell a munkára rakódó terheket és emelni a fogyasztásra, illetve a vagyonra kivetett adók mértékét. Ennek jegyében emelkedne az áfakulcs. A miniszterelnök „szolidnak” titulálta az emelés mértékét, de ebbe 1-2 vagy akár 2-3 százalék is beleférhet. Ez havonta néhány ezer forintos többletet jelentene. Emiatt emelkedne az infláció, de az államkassza szempontjából nem mellékes tényező, hogy minden 1 százalékos áfaemelés 90 milliárdos pluszbevételt jelentene.  Fel kell készülni arra is, hogy adózni kell a különféle vagyonunk után. Amíg ugyanis az unióban 5-8 százalék körüli a vagyont, az ingatlant, a különféle megtakarításokat, bankbetéteket terhelő adók mértéke, addig nálunk ez csupán 2 százalék. A szak­értők ebben az adónemben látnak nagy mozgásteret. Úgy látszik, a miniszterelnök időt ad arra, hogy ráhangolódjunk a várható fejleményekre, ugyanis a vagyonadóval kapcsolatban nem árult el részleteket. Így ma még nem tudható, milyen értékek is tartoznának ezen adónem alá: ingatlanok csupán vagy esetleg műtárgyak, banki, tőzsdei megtakarítások vagy éppen életbiztosítások is. Ezek mértéke sem mindegy. Mint emlékezetes, tavaly már felmerült az ingatlanadó bevezetésének ötlete, ám az erős ellenállás miatt végül is elnapolták a témát. Akkor az ingatlan értékének 0,01 és 0,05 százalék közötti adójáról hallottunk. A magasabb kulcs esetében ez egy átlagos, 15 milliós lakás után évi 75 ezer forintos fizetnivalót jelentene. Nem mindegy az sem, hogy lesz-e értékhatár, és csak a drágább ingatlanok után kellene-e adózni, vagy egy 40 négyzetméteres panellakás is adóköteles lesz. Gyurcsány Ferenc mindenesetre annyit elárult, hogy jelenleg az önkormányzatok által beszedett 80 milliárdnyi vagyoni típusú adó mértékét nem múlja felül az új adó. Az is kérdés, hozzá mer-e nyúlni a kormány két, immár szent tehénné merevedett területhez: az egészségügyhöz, illetve az oktatáshoz. A tavaly márciusi népszavazási fiaskó után – bár a jelen helyzetben indokolható lenne, de – meglehetősen merész lépést jelentene újra fizetnivalót találni az egészségügyi szolgáltatások vagy a tandíj területén.A vállalkozások nyertesei lehetnek a készülőfélben levő adóváltozásoknak. Az elképzelés szerint – lemondva 230 milliárd forintról – a kormány eltörölné a magánszemélyekre, illetve a cégekre kivetett különadót. Megmaradna az ekho és az eva, és csökkenne a bérre rakódó járulékok mértéke. A lapunknak nyilatkozó Nyeste Orsolya szerint jó az irány, hasonló lépéseket jóval korábban meg kellett volna már lépni, hogy javuljon a vállalkozások helyzete és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás. Az Erste Bank elemzője szerint azonban minden a számoktól függ, 1-2 százalékos járulékcsökkenés ugyanis nem hozná el a kívánt pozitív változást.
Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!