Kereső toggle

Történelmi fordulat előtt áll a világ

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nicolas Sarkozy francia elnök a globális pénzügyi reform mellett tört
lándzsát Brüsszelben. A pénzügyi krízis gazdasági hatásai egyelőre
felmérhetetlenek, még senki nem tudja, hogy a világgazdaságban milyen mértékű
válságról lehet beszélni, de a növekedési prognózisok borúlátóak. Washingtonban
történelmi lehet a „G20” csúcs.

Nem lehet a ’40-es években lefektetett pénzügyi alapelvekkel működtetni a
világot 2008-ban – állapították meg az EU kormány- és államfői Brüsszelben az
EU-csúcson. Nicolas Sarkozy mindenre kiterjedő, szigorú nemzetközi ellenőrzési
mechanizmusokat tart szükségesnek a hasonló válságok elkerülésére. Sarkozy
szerint nem kell bűnbakot keresni, de nyilvánvaló, hogy a válság az USA-ból
indult ki, ami azt jelzi, hogy eljárt az idő a második világháború után
létrejött amerikai vezetésű nemzetközi pénzügyi rendszer fölött. Az unió vezetői
nagyjából egyetértenek a globális pénzügyi reform szükségét illetően, de többen
óvnak a piac túlszabályozásától. A svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt
szerint a túlszabályozás még a jelenlegieknél is nagyobb károkat okozhat. A
héten az EU-vezetők egy része a „G20+1” csúcs keretében próbálja az USA-t
meggyőzni a pénzügyi reformtervekről, illetve egy globális ellenőrző-rendszer
kiépítéséről. José Manuel Barroso EU-bizottsági elnök szerint a G20 csúcs nem
fog kudarcot vallani, sőt „történelmi jelentőségű lesz”.

Az 1929. október 29-ei tőzsdekrach idején zajlottak utoljára a mostanihoz
fogható események, bár a jelenlegi helyzet sokban különbözik. Az akkori pénzügyi
válságban nem voltak bankmentő csomagok, és a Halloween átkának tartott „fekete
kedd” után, amikor a New York-i tőzsde összeomlott, elkerülhetetlenül
következett be az egész világgazdaságot érintő válság, az úgynevezett „nagy
depresszió” időszaka. A nagy gazdasági világválság Európára gyakorolt hatásai
komoly szerepet játszottak abban, hogy Németországban a reménytelenül magas
munkanélküliséget és inflációt orvosolni képesnek tartott fasiszta pártvezér,
Adolf Hitler került hatalomra.

Alan Greenspan, az amerikai központi bank szerepét ellátó Fed volt elnöke
szerint olyan pénzügyi válság, mint a mostani, százévente csak egy van. Az, hogy
most mégsem beszélhetünk nagy gazdasági világválságról, csupán az eltelt
hetvenkilenc év tapasztalatainak és a viszonylag gyors globális összefogásnak
köszönhető. Ennek jegyében születtek meg a bankmentő csomagok is. Mégis voltak
és lesznek is áldozatai a krízisnek, mint például az 1850-ben alapított amerikai
Lehman Brothers pénzintézet, amely az 1929-es válságot túlélte, a mostaninak
azonban az első nagy áldozata volt, mivel túl gyorsan, még a mentőcsomagok
elterjedése előtt dőlt be. A károk a gyors állami beavatkozások miatt jelentősen
lecsökkentek. De vajon milyen negatív hatásai lesznek a mostani pénzügyi
válságnak a reálgazdaságban?

Az első számú közellenség a válság nyomán terjedő munkanélküliség, ami
folyamatosan növeli az állami kiadásokat, hiszen a szociális segélyek iránti
igény megugrik. Alig lesz a gazdaságnak olyan ágazata, amit ne érintene a válság
szele által keltett munkaerő-leépítés vagy csődhullám. A munkanélküli segélyben
részesülő amerikaiak száma huszonöt éves rekordot döntött, és eléri a 3,85
milliót. Európában is hasonló tendenciák mutatkoznak. A Lehman Brothers például
26 200 főnek adott munkát 2008-ban. A három nagy amerikai autógyártó, a General
Motors (GM), a Chrysler és a Ford jövőre könnyen bezárhatja kapuit, sőt a GM-nél
elkerülhetetlen a csőd, ha nem kap hathatós állami segítséget a Washingtonban
segélyért kilincselő amerikai autólobbi. Európában különösen Németországban és
Franciaországban aggasztó a magas munkanélküliség, de Nagy-Britanniában is
kampányt terveznek az idegen-gyűlölet ellen, nehogy a britek haragja a
bevándorló munkavállalók ellen forduljon, akiket esetleg munkahelyük
elvesztéséért okolhatnak. Világméretekben tízmilliók szegényedhetnek el, ezért
szakértők a bűnözési hullám felerősödésétől tartanak.

Az Európai Bizottság által közzétett előrejelzés szerint 2008-ban 1,4 százalékra
csökken a gazdasági növekedés az EU-ban. Ennél is rosszabb a 2009-es prognózis,
miszerint jövőre egészen minimális, mindössze 0,2 százalékos lehet a bővülés. A
legfejlettebb tagállamokat tömörítő eurózónában jövőre hajmeresztően alacsony,
0,1 százalékos növekedést várnak csupán.

Olvasson tovább: