Nekünk Mohács kell?

A napokban tartott gazdasági csúcson a kormánypárton kívül valamennyi parlamenti párt, szakmai kamarák, illetve szakszervezetek képviselői részt vettek. A sorok között olvasva ez azt üzenheti, hogy most tényleg gondban vagyunk.
Bajnai Gordon gazdasági miniszter felszólalásában kifejtette: a világválság következtében a hazai nagyvállalkozások ezrei, kisvállalkozások százezrei kerülhetnek csődközeli helyzetbe, akár százezer munkahely is meg­szűn­het. Amíg az elmúlt tizennyolc évben hullámzó gazdasági fejlődést tapasztaltunk – fogalmazott –, ma for­­duló­­ponthoz érkeztünk. Vagy egy újabb felzárkózási szakasz következik, vagy tartós leszakadás vár ránk. Ez utóbbi abban az esetben, ha most rossz válaszokat adunk a kihívásokra – hangsúlyozta Bajnai. Felhívta a figyelmet: annak ellenére, hogy a válság első, pénzügyi kockázatát sikerült elhárítani, a következő, második szakasz akár egy-két évig is eltarthat.
A csúcstalálkozón konszenzus alakult ki a jelenlévők között több kulcsterületen: az uniós források átcsoportosításáról a vállalkozások támogatása érdekében, a járulékok csökkentéséről, illetve az euró mihamarabbi, 2012-es bevezetéséről.
A kormány a legújabb, múlt heti válságkezelő csomagjában jelentős összegű uniós forrásokat tervez kihelyezni. Összesen 1380 milliárd forintot kíván a válság hatásainak enyhítésére, főként a gazdaság, a hazai vállalkozások és munkahelyek megtartására fordítani.
Mivel a válság kiindulópontja pénzpiaci jellegű, a jövőben a gazdaságot, a vállalkozásokat leginkább fenyegető tényező a pénzszűke lehet. A bankok által nyújtott hitelek úgy működnek, mint a testben a szív: folyamatosan pumpálják a működéshez szükséges erőt. Mivel a válság kapcsán ezt a területet érte sérülés, várhatóan leginkább a likviditás biztosítása lesz a probléma. Másik, hasonló nagyságrendű probléma a gazdaság növekedésének a lelassulása, melyet főként a fogyasztás drasztikus visszaesése generál. A vállalkozások ebben az esetben tehát nem képesek megfelelő mértékben finanszírozni a termelésüket, és a lakosság részéről sincs akkora kereslet az áruik iránt. Emiatt egyre kevesebbet termelnek, ami viszont egyre több dolgozó elbocsátását vonja maga után. Az így növekvő munkanélküliség pedig tovább apasztja a keresletet, ami még inkább szűkíti a vállalatok piacát. Az így kialakuló ördögi kör miatt egyre mélyebbre juthat a válság.

A Bajnai-csomag

Az úgynevezett Bajnai-csomag legfontosabb elemei éppen ezekre a fennálló veszélyforrásokra igyekeznek választ adni. A hitelszűkét közvetve 1120 milliárd forint hiteltámogatási csomaggal kívánják ellensúlyozni. A már bejelentett és működő 90 milliárdos mikrohitel- és a 680 milliárdos hitelgarancia-program mellett a kis-és közepes vállalkozások számára egy 50 milliárd forintos hitelkonstrukciót dolgoznak ki. Emellett egy 300 milliárdos kamattámogatást is előkészítenek.
A kisebb hazai vállalkozások még „békeidőben” is nehezen jutottak hitelhez, a válság kirobbanása óta pedig még kisebbre zsugorodott az esélyük. Ha kapnak is hitelt, lényegesen drágábban juthatnak hozzá. Ma már 13-15 százalékos kamat ellenében vehe­tő csak fel hitel, aminek a kigazdálkodása szinte művészi teljesítménnyel ér fel. Számos vállalkozás pedig eleve esélytelenül kopogtat a bankok ajtaján. Sőt, a már hitellel rendelkező cégek lejáró hiteleit sem igen újítják meg a bankok. Az említett 1120 milliárdos hiteltámogatási program éppen ezért részben a bankoknak juttatandó pénzforrás, melyet maximalizált kamattal kell továbbadniuk a vállalkozásoknak. A csomag része az állam garanciavállalása, mellyel javulhat a vállalkozások hitelképessége, illetve a kamattámogatás, amely segítségével több százalékkal csökkenhet a kamatteher.
A kormány a piacok, illetve a kereslet fokozott szűkülésére is igyekszik választ adni. Egyrészről maga generál keresletet azzal, hogy több száz milliárdos fejlesztéseket, beruházásokat indít, ezzel egyes szektorokban mű­kö­dő cégek számára megélhetést biztosít. Másrészről a beszűkült európai piacok helyett új térségekben keres piacokat. A kibontakozóban levő válság eddig csak kevésbé érintette a keleti régiókat. Az arab országok és a Távol-Kelet, elsősorban India, Kína gazdaságai, bár némileg csökkennek, mégis képesek lesznek jelentősen növekedni a következő években is. Az életképes exportáló vállalatoknak ezeken a piacokon több keresnivalójuk lehet. Az MFB ezt segítendő mintegy 260 milliárd forintos konstrukción dolgozik.
A gazdaság élénkítését prioritásként kezeli a kormány. A következő két évben további ezermilliárd forintot különít el a vállalkozások támogatására. Ennek ára, hogy a már betervezett uniós források némileg megváltoznak. Arról nem szól a fáma, hogy ezt mely területek szenvedik meg, mindenesetre az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül 500 milliárd forint jut erre a célra, 400 milliárd pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Ezenkívül jövőre 50 milliárdos kockázatitőke-program indul.
A munkahelyek megtartása is kiemelten fontos hasonló recessziós helyzetben. Világméretekben több millió munkahely megszűnésére számítanak a szakemberek, nálunk – negatív forgatókönyv esetében – a munkanélküliség akár százezres nagyságrendű lehet. Ennek megakadályozása érdekében jövő év elején térségi válságkezelő alapot indít a kormány.
Január 1-jétől járulékkedvezményt vezetnek be 5–50 fős vállalkozások számára, ezeknek 10, illetve 6 százalékkal kevesebb munkaadói járulékot kell fizetniük. Ahogy Veres János pénzügyminiszter a csúcstalálkozón elmondta, jövőre adócsökkentés nem kivitelezhető, viszont adóátrendezésen gondolkodik a kormány, főként a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szem előtt tartva. A miniszter szerint adócsökkentés leghamarabb 2010-től képzelhető el.
Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egyetért a kormánnyal. Mint fogalmazott: „jók a kormány céljai és a tervezett intézkedések irányai is, de politikai fordulat nélkül gazdaságit sem tudunk végrehajtani” – utalva ezzel a miniszterelnök távozásának szükségességére. A politikus szerint Magyarországon már 2006 második fele óta válság van, mivel 2002 óta 10-15 olyan gazdaságpolitikai hibát követett el a szocialista kormány, amely miatt súlyosabban érint bennünket a világgazdasági válság a legtöbb országnál.