Kereső toggle

Nekünk Mohács kell?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ami máshol megszokott, az nálunk meglepő. Nálunk meglepő, ha a politikai és
a gazdasági elit egy asztalnál ülve az ország égető problémáinak megoldásán
fáradozik (lásd a napokban megtartott gazdasági csúcsot). Úgy tűnik, esetünkben
egy, az USA-ból kiinduló, mára az egész bolygót elérő gazdasági válság kínos
fenyegetése – egyfajta „modern Mohács” – kellett ehhez a csodához.

A napokban tartott gazdasági csúcson a kormánypárton kívül valamennyi
parlamenti párt, szakmai kamarák, illetve szakszervezetek képviselői részt
vettek. A sorok között olvasva ez azt üzenheti, hogy most tényleg gondban
vagyunk.

Bajnai Gordon gazdasági miniszter felszólalásában kifejtette: a világválság
következtében a hazai nagyvállalkozások ezrei, kisvállalkozások százezrei
kerülhetnek csődközeli helyzetbe, akár százezer munkahely is megszűnhet. Amíg
az elmúlt tizennyolc évben hullámzó gazdasági fejlődést tapasztaltunk –
fogalmazott –, ma fordulóponthoz érkeztünk. Vagy egy újabb felzárkózási
szakasz következik, vagy tartós leszakadás vár ránk. Ez utóbbi abban az esetben,
ha most rossz válaszokat adunk a kihívásokra – hangsúlyozta Bajnai. Felhívta a
figyelmet: annak ellenére, hogy a válság első, pénzügyi kockázatát sikerült
elhárítani, a következő, második szakasz akár egy-két évig is eltarthat.

A csúcstalálkozón konszenzus alakult ki a jelenlévők között több kulcsterületen:
az uniós források átcsoportosításáról a vállalkozások támogatása érdekében, a
járulékok csökkentéséről, illetve az euró mihamarabbi, 2012-es bevezetéséről.

A kormány a legújabb, múlt heti válságkezelő csomagjában jelentős összegű uniós
forrásokat tervez kihelyezni. Összesen 1380 milliárd forintot kíván a válság
hatásainak enyhítésére, főként a gazdaság, a hazai vállalkozások és munkahelyek
megtartására fordítani.

Mivel a válság kiindulópontja pénzpiaci jellegű, a jövőben a gazdaságot, a
vállalkozásokat leginkább fenyegető tényező a pénzszűke lehet. A bankok által
nyújtott hitelek úgy működnek, mint a testben a szív: folyamatosan pumpálják a
működéshez szükséges erőt. Mivel a válság kapcsán ezt a területet érte sérülés,
várhatóan leginkább a likviditás biztosítása lesz a probléma. Másik, hasonló
nagyságrendű probléma a gazdaság növekedésének a lelassulása, melyet főként a
fogyasztás drasztikus visszaesése generál. A vállalkozások ebben az esetben
tehát nem képesek megfelelő mértékben finanszírozni a termelésüket, és a
lakosság részéről sincs akkora kereslet az áruik iránt. Emiatt egyre kevesebbet
termelnek, ami viszont egyre több dolgozó elbocsátását vonja maga után. Az így
növekvő munkanélküliség pedig tovább apasztja a keresletet, ami még inkább
szűkíti a vállalatok piacát. Az így kialakuló ördögi kör miatt egyre mélyebbre
juthat a válság.

A Bajnai-csomag

Az úgynevezett Bajnai-csomag legfontosabb elemei éppen ezekre a fennálló
veszélyforrásokra igyekeznek választ adni. A hitelszűkét közvetve 1120 milliárd
forint hiteltámogatási csomaggal kívánják ellensúlyozni. A már bejelentett és
működő 90 milliárdos mikrohitel- és a 680 milliárdos hitelgarancia-program
mellett a kis-és közepes vállalkozások számára egy 50 milliárd forintos
hitelkonstrukciót dolgoznak ki. Emellett egy 300 milliárdos kamattámogatást is
előkészítenek.

A kisebb hazai vállalkozások még „békeidőben” is nehezen jutottak hitelhez, a
válság kirobbanása óta pedig még kisebbre zsugorodott az esélyük. Ha kapnak is
hitelt, lényegesen drágábban juthatnak hozzá. Ma már 13-15 százalékos kamat
ellenében vehető csak fel hitel, aminek a kigazdálkodása szinte művészi
teljesítménnyel ér fel. Számos vállalkozás pedig eleve esélytelenül kopogtat a
bankok ajtaján. Sőt, a már hitellel rendelkező cégek lejáró hiteleit sem igen
újítják meg a bankok. Az említett 1120 milliárdos hiteltámogatási program éppen
ezért részben a bankoknak juttatandó pénzforrás, melyet maximalizált kamattal
kell továbbadniuk a vállalkozásoknak. A csomag része az állam garanciavállalása,
mellyel javulhat a vállalkozások hitelképessége, illetve a kamattámogatás, amely
segítségével több százalékkal csökkenhet a kamatteher.

A kormány a piacok, illetve a kereslet fokozott szűkülésére is igyekszik választ
adni. Egyrészről maga generál keresletet azzal, hogy több száz milliárdos
fejlesztéseket, beruházásokat indít, ezzel egyes szektorokban működő cégek
számára megélhetést biztosít. Másrészről a beszűkült európai piacok helyett új
térségekben keres piacokat. A kibontakozóban levő válság eddig csak kevésbé
érintette a keleti régiókat. Az arab országok és a Távol-Kelet, elsősorban
India, Kína gazdaságai, bár némileg csökkennek, mégis képesek lesznek jelentősen
növekedni a következő években is. Az életképes exportáló vállalatoknak ezeken a
piacokon több keresnivalójuk lehet. Az MFB ezt segítendő mintegy 260 milliárd
forintos konstrukción dolgozik.

A gazdaság élénkítését prioritásként kezeli a kormány. A következő két évben
további ezermilliárd forintot különít el a vállalkozások támogatására. Ennek
ára, hogy a már betervezett uniós források némileg megváltoznak. Arról nem szól
a fáma, hogy ezt mely területek szenvedik meg, mindenesetre az Új Magyarország
Fejlesztési Terven belül 500 milliárd forint jut erre a célra, 400 milliárd
pedig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból. Ezenkívül jövőre 50
milliárdos kockázatitőke-program indul.

A munkahelyek megtartása is kiemelten fontos hasonló recessziós helyzetben.
Világméretekben több millió munkahely megszűnésére számítanak a szakemberek,
nálunk – negatív forgatókönyv esetében – a munkanélküliség akár százezres
nagyságrendű lehet. Ennek megakadályozása érdekében jövő év elején térségi
válságkezelő alapot indít a kormány.

Január 1-jétől járulékkedvezményt vezetnek be 5–50 fős vállalkozások számára,
ezeknek 10, illetve 6 százalékkal kevesebb munkaadói járulékot kell fizetniük.
Ahogy Veres János pénzügyminiszter a csúcstalálkozón elmondta, jövőre
adócsökkentés nem kivitelezhető, viszont adóátrendezésen gondolkodik a kormány,
főként a munkabérekre rakódó terhek csökkentését szem előtt tartva. A miniszter
szerint adócsökkentés leghamarabb 2010-től képzelhető el.

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere egyetért a kormánnyal.
Mint fogalmazott: „jók a kormány céljai és a tervezett intézkedések irányai is,
de politikai fordulat nélkül gazdaságit sem tudunk végrehajtani” – utalva ezzel
a miniszterelnök távozásának szükségességére. A politikus szerint Magyarországon
már 2006 második fele óta válság van, mivel 2002 óta 10-15 olyan
gazdaságpolitikai hibát követett el a szocialista kormány, amely miatt
súlyosabban érint bennünket a világgazdasági válság a legtöbb országnál.

Pártjavaslatok

Fidesz: Hétpontos gazdaságélénkítõ programmal állt elõ a párt, melynek
elemei: piac-, jövedelem- és beruházásbõvítés, egyes vállalati szektorok
feltõkésítése. A gazdaság élénkítése érdekében az uniós források
átcsoportosítása közvetlen gazdaságfejlesztésre; illetve adó- és
járulékcsökkentése. A párt fontosnak tartja még az energiatakarékossági,
mezõgazdasági és élelmiszerprogramot, hasonlóképpen az építõipari cégeket
segítõ csomagokat, illetve a bürokrácia csökkentését elõtérbe helyezõ
intézkedéseket.



MDF: Herényi Károly, az MDF frakcióvezetõje szerint az ország iránti
bizalom teljes helyreállítására van szükség, amely leginkább az euró
bevezetésének felgyorsításától függ. Ezért minél hamarabb be kellene lépnünk az
euró elõszobájának számító ERM II árfolyamrendszerbe, ami középárfolyamon
stabilizálná a forintot. A párt januártól adócsökkentést vezetne be: 2
százalékkal megemelnék az áfát, de a személyi jövedelemadó alsó sávhatárt 1,7
millióról 2,2 millió forintra emelnék.



SZDSZ: Ötpontos programon belül a legfontosabb, hogy a lehetõ
legkorábban, 2012. január 1-jén be kell vezetni az eurót, hogy ezzel
megszûnjön egy jelentõs kockázati elem. Ehhez a jövõ év végén be kell lépnünk
az ERM II árfolyamrendszerbe. A költségvetésnek, a gazdaság- és a
kamatpolitikának ezt a célt kell szolgálnia. Egyes állami feladatok elhagyásából
és átszervezésébõl évente 150-200 milliárd forintot lehetne megspórolni, ez
több, mint a közszféra teljes 13. havi bére.

Olvasson tovább: