Kereső toggle

Mégsem lesz Kína a világ ura?

Kettős szorításban a vörös sárkány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Kína az egy főre jutó GDP alapján 100. helyen áll a világranglistán, mégis
jelenleg a világ leggazdagabb államát hitelezi” – konstatálta egy elismert kínai
közgazdász. Miközben Távol-Keleten is egyre gyakoribbak a gyárbezárások és
elbocsátások, a kormányzat továbbra is kétséges megtérülésű
értékpapír-befektetésekkel próbálja indirekt módon életben tartani legnagyobb
exportpiacát, Amerikát.

Egyelőre csak elvi szinten áll meg az a hipotézis, hogy a pénzügyi válság
általánosan kedvez a relatíve olcsó kínai áruk keresletének. Összesen 2,7 millió
munkavállaló kerülhet ugyanis utcára, miután 9 ezer kínai exportcég
felszámolását tervezik december végéig. Ezt fékezendő, Kína töretlenül amerikai
kötvényekbe fekteti „exportdollárjait”. Ugyanis ha az amerikai állam pénzhiánya
miatt a lakosság is kevesebbet vásárol – mondjuk kínai termékekből –, akkor ez
közvetett módon gyárbezárásokhoz vezet a Távol-Keleten.

Manapság a legtöbb befektető próbál eltávolodni az amerikai államkötvényektől,
hiszen a dollár rövid távon erősen túlértékelt, az állampapírok pedig 30 éves
futamidőre is csak igen gyér, 3-4 százalékos hozamot ígérnek. (Ez irreálisan azt
feltételezi, hogy Amerikában a következő 30 évben nem várnak jelentős
inflációt!) A kínai állami, gazdasági tanácsadók szerint viszont jenki kötvényt
venni „a legjobb, amit az ország tehet”, és hogy minél előbb vásárolnak be,
annál jobb. „Szeptembertől vizsgálva a trendeket még igaz is lehet ez a tanács:
ősz óta ugyanis a dollár erősödött, az állampapírhozamok pedig estek” –
magyarázta a Heteknek Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség kereskedője.
Tehát, ha anno valaki gyenge árfolyamon vett magas hozamra államkötvényt, az
most tényleg nyert.

Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Kína legutóbb 43,6 milliárd
dollár értékben vásárolt kötvényt, és így már közel 585 milliárdnyi amerikai
állampapír tulajdonosa, lekörözve ezzel a régi csúcstartó Japánt is. Holmi kínai
papíreladási hullámtól pedig egyelőre nem kell tartani – közölte Misik –, hiszen
egyrészt valószínűleg nem találnának rá vevőt, másrészt egy ilyen tömeges
tranzakció gyengítené a dollár árfolyamát, vagyis Kína többszörösen „maga alatt
vágná a fát” ezzel a lépésével.

A „keleti birodalom” pénzügyi helyzete azonban nemcsak e tekintetben
ellentmondásos. Miközben gazdasági befolyása egyre inkább Amerikáéval vetekszik,
egyre nagyobb függésbe kerül exportpiacaitól – köztük is leginkább az
Államoktól.

2007-ben az USA még a világ ipari termelésének 20 százalékát adta, Kína pedig
csak alig 13-at. Jövőre azonban a „vörös óriás” hozzájárulása 17 százalék lesz,
míg a jenkiké csak 16 százalék. Az Amerikai Iparcégek Szövetsége (NAM) szerint
elkerülhetetlen a váltás a rangsor élén. A hazai Világgazdasági Kutatóintézet
tudományos segédkutató munkatársa azonban már ennél árnyaltabb állásponton van.
Monori Gábor szerint megvan az esély arra, hogy Kína világgazdasági hatalma
meghaladja majd az amerikaiakét, feltéve, ha ez egyáltalán az érdekében fog
állni a jövőben. Ugyanakkor Kína jelenleg még nem kész erre a feladatra. Ha ez a
helycsere mégis bekövetkezik, akkor is legalább 15-25 éves távlatban kell
gondolkodni – hangsúlyozta a gyakran idézett kutató.

Tehát miközben sok jel arra mutat, hogy Kína átveszi az USA vezető gazdasági
szerepét, komoly dollárfüggőségével is állandóan számolnia kell, hiszen
bevételei nagy részét dollárban kapja és tartja. Ez kiküszöbölhető lenne, ha
Kína fokozatosan a belső piacai felé fordulna – tette hozzá Misik Sándor –, de
ezt akadályozza a hazai vásárlóerő gyengesége. Így ők is inkább az amerikai
fogyasztók „mesterséges lélegeztetését” választották. „Ez a stratégia viszont
csak akkor működik, ha az amerikai bankok is visszaállnak a normális működésre,
azaz újra aktívan hitelezik a piaci szereplőket” – fejtette ki a devizapiaci
kereskedő. A kör azonban ördögi: ugyanis, amíg nem áll helyre az amerikai
reálgazdaságba vetett bizalom, addig a bankok nem fognak hitelezni, viszont
ahhoz, hogy a reálszféra bizonyítani tudjon, még több hitel kellene. A kínai
Világgazdasági és Politikai Intézet becslése szerint 1 trillió dollárra lenne
szüksége jelenleg az amerikai pénzügyi rendszernek. Enélkül pedig vajmi keveset
ér a „kínai kötvényakció”. A gazdasági szakemberek szerint talán már jövő nyárra
ki is derülhet, hogy helyreáll-e az USA gazdasága vagy sem.

Az érem másik oldalát tekintve viszont, nem elhanyagolható árfolyam-spekulációs
tényező, hogy ma Kína rendelkezik a világ egyik legnagyobb valutatartalékával,
mintegy 1300 milliárd dollár értékben, amelynek többsége amerikai
értékpapí-rokban nyugszik. E fölött még Washington sem hunyhat szemet: a két
legnagyobb jelzáloghitel-intézet; a Fannie Mae és a Freddie Mac megmentése sem
volt éppen közömbös a kínaiak számára, akik mintegy 15 milliárd dollár értékben
rendelkeznek jelzálogpapírokkal.

Olvasson tovább: