Kereső toggle

Az Izland-kór ragályos?

Uniós mentőmellény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pesszimista elemzők szerint Izland után hazánk lehet a globális pénzügyi
krízis következő áldozata, de az IMF és az unió intézményei kiállnak
Magyarország mellett, ami csökkenti a csőd kockázatát. Mi történt Izlandon? És
mi történhet Magyarországon?

Brüsszelben a múlt heti uniós csúcson José Manuel Barroso, az Európai
Bizottság elnöke találkozott Geir H. Haarde izlandi kormányfővel. Barroso
nyilatkozatban is kifejezte, hogy Izland az unió legszorosabb partnereinek
egyike, és az EU kész minden szükséges segítséget megadni a kialakult
válsághelyzetben. De vajon az Amerikából elindult és Európát is megrázó pénzügyi
hurrikán miért éppen ezen a két kontinens között félúton elhelyezkedő szigeten
csapott le ilyen keményen?

A Magyarországnál kicsit nagyobb, az Észak-Atlanti-óceánon fekvő szigetországnak
alig több mint 300 ezer lakosa van, akik közül sokan a halászatból élnek. Az
izlandi gazdaság meglehetősen egyoldalú, az export 60 százaléka ebből a
tevékenységből származik. Izland az európai belső piac része, mivel tagja az
Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek is, amely az uniós
tagállamok közötti szabad mozgást biztosítja. Izland azonban nem lépett be az
Európai Unióba, mivel meg akarja őrizni halászati területeinek korlátlan
ellenőrzését és gazdasági függetlenségét. Az izlandiak úgy vélték, hogy több
hátránnyal járna az uniós tagság, mint amennyi előny származna belőle. Az eurót
ugyan szerették volna a szigetországban is bevezetni az instabil hazai
fizetőeszköz, az izlandi korona helyett, azonban erre uniós tagság nélkül nem
kaptak lehetőséget.

Az izlandi kereskedelmi bankok azonban nyakig belemerültek a nemzetközi
pénzpiacokba, hiszen a hazai 300 ezer fős lakosság képtelen volt eltartani őket.
Európában a legjobb kamatokat kínáló pénzintézetek izlandiak voltak, és rengeteg
benelux betétest szereztek maguknak. De számos kockázatos nemzetközi pénzpiaci
ügyletben is részt vettek, ami a globális pénzügyi krízis beálltával milliárdos
veszteségeket, illetve likviditáshiányt okozott. Izlandon az egy főre jutó GDP
ugyan magas, mintegy két és félszerese a magyarnak, de összességében mégis
nagyon kevés. A kicsiny izlandi állam a néhány tízezer adófizetőjével csak rövid
ideig tudta finanszírozni a központi bank által a kereskedelmi bankok hatalmas
hiányait, és a válság elején a kormány Oroszországhoz fordult pénzügyi
segítségért. A tárgyalások 4 milliárd euróról szólnak, de az oroszok elodázták a
megállapodást. Elemzők azt is találgatják, hogy milyen árat kérhet a saját
gazdasági instabilitásával is szembesülő Moszkva a segítségért. Felmerült, hogy
katonai támaszpontot (amit az izlandiak kizártak), esetleg az ENSZ-en belüli
politikai segítséget kérnek majd cserébe az oroszok. Végül úgy tűnik, hogy az
IMF fog segíteni 6 milliárd dollárral.

Az unióban nem igazán értik, hogy először is miért nem az EU-tól vagy a
washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kértek segítséget az
izlandiak. Főleg belga és luxemburgi betétesek dollármilliárdjai ragadtak
izlandi bankokban, például a Kaupthing Bankban, amely a legmagasabb európai
kamatlábakkal vonzotta magához a betéteseket, mikor még jól szaladt a szekér.
Brit önkormányzatok és rendőrkapitányságok mintegy 800 millió fontja ragadt be
izlandi pénzintézetekben, cserébe Nagy-Britannia zárolta az izlandi cégek brit
vagyonát. A belga miniszterelnök is találkozott izlandi kollégájával, és számon
kérte, hogy a betétesek mikor juthatnak pénzükhöz. Az ír kormányfő kifejezte
abbéli reményét, hogy a legnagyobb izlandi bank, a Kaupthing hamarosan újra
megnyitja luxemburgi fiókját, és elkezdi a befagyott betétek kifizetését.

Izlandi kis depresszió

Brüsszelben Barroso felajánlotta Haarde kormányfőnek az unió segítségét, aki
egyelőre ezzel nem kívánt élni – feltehetően a gazdasági függetlenségüket
féltve. Az állami tulajdonba került izlandi kereskedelmi bankok, köztük a
Kauphting és a Friedlander Bank is megszűnhet, de az országot mindenképpen ki
kell húzni a csődből. Az izlandiak közben felvásároltak minden árut a boltokból,
attól tartva, hogy az importtermékeket jó ideig nélkülözniük kell majd.
Várhatóan a bankrendszer összeomlását követi a közszféra leépítése, ami a
munkanélküliséget gerjeszti a szigetországban. Ráadásul az izlandiak a korona
hatalmas értékvesztése miatt komoly vagyonokat vesztettek. Barroso szerint
Izland már sok nehézségen ment át a múltban, és a bizottság elnöke biztos abban,
hogy az izlandi emberek megküzdenek a pénzügyi válság okozta kihívásokkal is. A
szigetlakók valóban leleményes emberek, már most abban bíznak, hogy a válság
miatti hírverés több turistát vonz majd a gejzírek és vulkánok földjére. A
főváros, Reykjavík éttermei és bárjai kiváló forgalmat bonyolítanak. Friesteinn
Gislasson bártulajdonos a Reutersnak elmondta, hogy „ha az emberek
depressziósak, akkor többet isznak. Persze itt még nem tartunk”.

Miben más Magyarország?

A Financial Times az egyik legnevesebb gazdasági lap, amely Magyarországot
is megnevezte az izlandihoz hasonló válság lehetséges áldozataként. Bokros Lajos
volt pénzügyminiszter a Nap-keltében arról beszélt, hogy a magyar kereskedelmi
bankok nincsenek veszélyben, sokkal inkább az államcsőd és a valutaválság
lehetősége fenyegeti az országot. Ám a hazai kereskedelmi bankok külföldi
tulajdonban vannak, és így számíthatnak külföldi tőkeinjekciókra. Izlandon ez
nem így volt, ezért ugyanolyan válság nem robbanhat ki.

Sajnálatos módon Magyarország egyetlen maastrichti kritériumnak sem tudott eddig
megfelelni, ami az euró bevezetését lehetővé tenné. Ezek közül is kirívóan magas
az államadósság, ami a GDP 66 százaléka körül van. A magyar kormányfő az IMF-hez
fordult, hogy megakadályozza az állami finanszírozás ellehetetlenülését. Az IMF
a magyar kérést követően garantálta a szükség esetén azonnali pénzügyi segélyt.


Az IMF megkeresése egyes vélemények szerint hiba volt magyar részről, mivel csak
felhívta a spekulánsok figyelmét az ország sebezhetőségére, ráadásul komoly
presztízsveszteséggel is járt. Így ugyanis Ukrajna, Szerbia és Izland mellé
került hazánk is a segítségért folyamodók között. Az EU pénzügyminisztereinek
tanácsa (Ecofin) kifejezte, hogy nem engedi, hogy egy tagország az izlandihoz
hasonlóan a csőd szélére sodródjon. Az Európai Központi Bank (EKB) 5 milliárd
eurós összegig kész megtámogatni a Magyar Nemzeti Bankot. Magyarország egy
pénzügyi mentőmellényt és mentőövet kapott az IMF-től és az uniótól, nehogy
belesüllyedjen a pénzügyi válság jégtáblái közé, ahová Izland már beszorult.
Ehhez természetesen nélkülözhetetlen lenne, hogy a magyar kormány a politikai és
pénzügyi elittel összefogva meghozza a megfelelő lépéseket.

Izland eladó

A pénzügyi válsággal sújtott Izlandot vicces kedvű hirdetők eladásra
kínálták az eBay internetes aukciós portálon.

A Nagy-Britanniában feladott hirdetés 99 pennyről indult, és már elérte a 10
millió fontos licitet. Ezután levették az oldalt a honlapról.

A hirdetés szerint a vásárló egy természeti szépségekben gazdag észak-európai
ország tulajdonosa lehet, ahol az izlandi lovak mellé „kissé bizonytalan
pénzügyi helyzet” társul.

Olvasson tovább: