Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke és Gyurcsány Ferenc
Fotó: Somorjai László
A programhoz több ütemben lehet majd csatlakozni. Elsőként az Állami
Autópálya-kezelő Zrt., illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által
összeállított ingatlanportfolióból álló társaság lép be a tőzsdére, és
vásárolható részvényeinek maximum 50 százaléka. Az értékesítés második
szakaszában több cég, többek között a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta Zrt. ,
a Magyar Villamos Művek Zrt., a vízi közművek és ingatlanok kerülnek majd a
tőzsdére, és nyílik lehetőség részvényeik megvásárlására.
Veres János pénzügyminiszter tájékoztatása szerint 250 ezer forintos
részvényvásárlásig többféle kedvezmény vehető igénybe magánszemélyek számára.
Ennek értelmében mentesül az árfolyamnyereség- és kamatadó alól az, aki öt évig
birtokolja a részvényeket. Az ötéves időtartammal az a célja a kormányzatnak,
hogy lehetőleg tartósan maradjanak tulajdonosok. További kedvezmény a
kamatmentes részlet-, illetve halasztott fizetési lehetőség azzal a kikötéssel,
hogy ebben az esetben a kifizetendő osztalékot a törlesztésre kell fordítani.
Veres János hangsúlyozta, amennyiben öt év alatt meggondolja magát a befektető,
és nem kívánja megtartani a részvényeit, a vásárlást követő másfél éven belül az
állam visszafizetési garanciát vállal a vételi árfolyamon.
A kormány vélhetően a megtakarítási kedv erősítését kívánja elérni a programmal.
Az adatok szerint ugyanis uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony a
megtakarítási hajlandóságunk. A lakosság megtakarítása alig éri el a GDP 2
százalékát, ennek nagy része is bankbetétekben, illetve készpénzben van.
Részvénybefektetések aránya alig haladja meg az 1 százalékot.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora úgy véli, 50-100 milliárd
forintos ingatlan is bekerülhet az ÚTP portfoliójába. (A teljes állami cégek
vagyona megközelíti az 1700 milliárd forintot, az ingatlan vagyon pedig 40
milliárdra tehető.)
Mészáros – aki a program szakmai kidolgozója is egyben – elmondta, a program
lendületet adhat a magyar tőzsdei kereskedésnek. Véleményével egyetért
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke is. Mint
fogalmazott, sikeres tőkepiac nélkül nincsen sikeres ország. Az elnök elmondta,
a Matáv 1997-es tőzsdére vitele óta várnak erre a pillanatra. Meggyőződése
szerint, ha nincsen megfelelő részvénykínálat az országban, külföldön vásárolnak
a hazai befektetők. Hangsúlyozta, az elmúlt öt évben közel 3 ezer milliárd
forintos árfolyamnyereséget realizáltak azok, akik részvényeket vásároltak a
BÉT-en, de a részvényeknek csak a 4 százalékát birtokolták hazai befektetők. A
hatalmas nyereséget tehát külföldiek arathatták le. Alapvető érdek tehát az –
fejtette ki –, hogy legyen elegendő kínálat, befektetési lehetőség a tőzsdén,
hogy a hazai megtakarítások itthon kamatozzanak, itthon tarthassuk a nyereséget.
Hozzátette: a rendszerváltás óta a legsikeresebbnek azok az egykori állami
vállalatok számítanak, amelyek jó ideje a tőzsdén vannak, úgymint a Mol, a
Richter vagy az OTP.
Az elképzelésnek – ahogy mindig, most is – számos ellenzője, bírálója akad. Az
ellenzéki pártok szerint a miniszterelnök csupán saját üzleti szempontjait,
érdekeit helyezi előtérbe. A népszavazás körüli időszakban bedobott program
ötlete valójában figyelemelterelés. A legfőbb kritika mégis főként amiatt éri a
programot, hogy csupán egy viszonylag szűk, amúgy is jó egzisztenciával
rendelkező réteg képes élni a lehetőséggel. Ahogy a rendszerváltás időszakában
is csak egy adott kör tudott győztesen kijönni a privatizációból, a többség
vesztese lett az átalakulásnak, úgy most is a többség távolról nézi majd a
lehetőséget, mivel nem rendelkezik több évig nélkülözhető megtakarítással.
2008. 05. 16. (XII/20)
