Fotó: Somorjai László
A brüsszeli bürokratákat nem hatják meg a magyar kormány PR- szövegei,
szigorúan a számok alapján ítélnek. Magyarország 2007. november 30-án nyújtotta
be konvergenciaprogramjának ötéves időszakra vonatkozó új, aktualizált
változatát. (A konvergencia latin eredetű szó, a matematikai analízis régi,
központi fogalma, tulajdonképpeni jelentése összetartás). A maastrichti
szerződés döntései szerint a közös pénz övezetéhez csak azon tagállamok
csatlakozhatnak, amelyek gazdasága teljesíti a gazdaság stabilitásához szabott
feltételeket. A legfontosabb kritériumok között szerepel, hogy egy adott évben a
költségvetési deficit a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a GDP 60
százalékát nem haladhatja meg. A hazai deficitet 9,6 százalékról tavaly 5,7
százalékra sikerült lecsökkenteni. Az államadósság pedig a GDP 66 százalékán
áll. Az aktualizált magyar konvergenciaprogramban meghatározott költségvetési
irányvonal nagyjából összhangban van azzal a céllal, hogy az ország 2009-ig
tartósan megszüntesse a túlzott hiányt. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a
kormány teljes mértékben és hatékonyan hajtsa végre a tervezett költségvetési
intézkedéseket és strukturális reformokat.
Az alacsonyabb hiánycélokat az előzőleg tervezettnél magasabb kiadások
leronthatják, a vártnál jobb bevételek mellett is, amelyekkel 2008 után nem
lehet számolni. A kevésbé jó hír az, hogy a költségvetési célok elérését
2009-től növekvő kockázatok fenyegetik, amelyek elsősorban a kiadások lehetséges
túllépésével kapcsolódnak össze, amennyiben a széles körű reformprogramot nem
hajtják végre teljes mértékben – figyelmeztet az unió. Ahhoz, hogy a kiigazítás
tartós legyen, a költségvetési irányítás erősítésére és a strukturális reformok
befejezésére van szükség.
Az Európai Tanácsnak a következő teendőkre kell felkérnie Magyarországot.
Először is, hogy szigorúan hajtsa végre a 2008-as költségvetést, és a terveknek
megfelelően minden esetlegesen szükséges további lépést tegyen meg a túlzott
hiány megszüntetésére 2009-ig. Továbbá a vártnál nagyobb bevételeket fordítsa a
hiány további csökkentésére, ez felgyorsítaná az adósságcsökkentés ütemét, és
lehetővé tenné, hogy a GDP 60 százalékát jelentő küszöbérték elérése minél előbb
bekövetkezzen. Fontos, hogy a közigazgatás, az egészségügy és az oktatási
rendszer területén bejelentett, további karcsúsítási intézkedések elfogadásával
és gyors végrehajtásával tartósan szorítsa vissza a kiadásokat. Mivel a lakosság
elöregedése egyre nagyobb terheket jelent, és nehezíti az államadósság
lefaragását, ezért az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében
folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
az EU elvárja, hogy az aktív keresők aránya emelkedjen. Így tehát nincs más
hátra, mint a reformok továbbvitele, ami lehet, hogy a miniszterelnöki ígérettel
szemben továbbra is fájni fog, de enélkül az ország pénzügyi stabilitása csak
álom marad.
2008. 02. 01. (XII/5)
