Fotó: Somorjai László
Eddig csupán az energiaárak drasztikus emelkedése sokkolta a fogyasztói
társadalmat, az idén azonban újabb „rém” is felütheti a fejét: az élelmiszerárak
megugrása. 2007-ben a búza és a kukorica világpiaci ára rekordmagasságokat ért
el. Más gabonafélék, sőt a húsok ára is stabilan emelkedett, ami egy közel
harmincéves stagnáló élelmiszerártendencia végét jelzi. A fő ok az Economist
gazdasági lap elemző cikke szerint Kína és India lakosságának
életszínvonal-emelkedése, valamint az USA bioetanol-programja. Fejlett
agráriummal rendelkező gazdaságok, így hazánk is, nyerhetnek rajta.
Észre sem vettük, hogy évtizedekig milyen olcsó élelmiszerárakkal kényeztetett
el minket a világpiac. Az IMF élelmiszerár-indexe 2005-ben alacsonyabb volt,
mint 1974-ben, ami azt jelenti, hogy az inflációt leszámítva, az
alapélelmiszerek reálértéke az elmúlt harminc évben háromnegyedével csökkent a
világpiacon. Fontos megjegyezni, hogy ez a megállapítás az alapélelmiszerekre
vonatkozik, mivel az élelmiszeripar számos új terméket fejlesztett, és a
hozzáadott értékkel alaposan megnövelte a kiskereskedések polcain található kész
élelmiszerek árát. Összességében ma a fejlett országokban jóval kevesebbet
költenek élelmiszerre, mint negyven évvel ezelőtt. Egy átlag amerikai a hatvanas
években a fizetése negyedét költötte élelmiszerre, 2005-ben ugyanez a kiadás a
fizetésének kevesebb, mint hetedrészét tette ki. A londoni Nemzetközi
Gabonatanács jelentése szerint 2007-ben az 1,66 milliárd tonnás gabonatermés
rekordnak számít, és 89 millió tonnával meghaladja az előző évit. Ez a hatalmas
mennyiség sem volt elegendő ahhoz, hogy az árak ne emelkedjenek. Ez a tény arra
figyelmeztet, hogy valami gyökeres változás zajlik a világ élelmiszerpiacain.
Kína és India
2008. 01. 04. (XII/1)
