A jegybank, a bankszövetség, a felügyelet, az illetékes minisztériumok,
bankok és az adatvédelmi ombudsman kéz a kézben szorgalmazza a pozitív lista
bevezetését. Hivatkozván arra, hogy keveset tudnak a bankok az ügyfelekről,
emiatt nagyobb kockázatot vállalnak a hitelkihelyezésnél, ez pedig drágítja a
kölcsönöket. Továbbá megakadályozhatná a nehéz helyzetű családok túlzott
eladósodását, sőt még élesedhetne a piaci verseny a hitelintézetek között. Az
adatvédelmi biztos viszont ellenkező véleményen van, Péterfalvi Attila szerint
kiszolgáltatottabbá válnának a hiteligénylők a pénzintézeteknek, továbbá az is
igen nehezen ellenőrizhető, hogy ki férhet a személyes adatokhoz, ki
használhatja fel azokat vagy akár kereskedhet velük. Felhívta a figyelmet
továbbá arra is, hogy sok országban éppen a pozitív lista alkalmazása váltott ki
olyan reflexeket, hogy szükség van a személyes adatok törvényi védelmére. Az
adatvédelmi biztos más megoldást javasol az eladósodási folyamat fékezésére:
alaposabb hitelbírálat vagy az emberek átfogóbb tájékoztatása a meggondolatlan
hitelfelvétel következményeiről. Magyarország legnagyobb behajtó cége, az Intrum
Justitia ügyvezetőjének, Felfalusi Péternek a véleménye szerint, ha az
állampolgároknak volna egy fix azonosítója, mint sok nyugat-európai államban,
ahol ez a TAJ-szám, akkor egyértelműen azonosítani lehetne bárkit, függetlenül
attól, hogy nevet változtat. Ma hazánkban, ha valaki megváltoztatja nevét, máris
eltűnik az intézmények elől, sajnos gyakori lett ez a jelenség. Csak egy
kiragadott példát nézve, Finnországban, ha valakinek 30 napnál hosszabb ideig 3
számlatartozása van, (még ha közüzemi számla is), akkor egy DVD-t sem tud
megvásárolni, sőt ha adó-visszatérítésre jogosult, de van tartozása, nem kapja
meg a visszatérítést, amíg nem rendezi az elmaradását.
Nem kevesebb a tét a „jó adós” lista bevezetésével, mint hitelenként 1–1,5
százalékos kamatcsökkentés, amely egy 10 milliós hitelnél 20 éves időszak alatt
elérheti a 2-3 millió forintos megtakarítást is. A jelenlegi rendszer merevségét
bizonyítja, hogy az utóbbi időben egyre többen tesznek panaszt a PSZÁF-nál,
miszerint az ügyfelek nem, vagy nehézkesen jutnak hozzá ahhoz az információhoz,
hogy a KHR-ben szerepelnek-e vagy sem. Mérő Katalin, a PSZÁF ügyvezetője szerint
előrelépést jelent az ügyben, hogy az igazságügyi minisztérium olyan még el nem
fogadott javaslatot mutatott be, miszerint egy személyről minden adat bekerülne
a pozitívadós-listába, de a betekintéshez az ügyfél hozzájárulása is szükséges
lenne. Aki nem járul hozzá, arra esetlegesen nem vonatkozna, hogy alacsonyabb
kamatok mellett vehet fel kölcsönt. Szerinte, ha csökkenhetnének a kamatok,
akkor az ügyfelek úgy vehetnének fel több hitelt, hogy nem nőne a törlesztési
terhük, ami jó lenne mind a banknak, mind a hiteligénylőnek. A javaslat az
adatvédelmi aggályokat némileg kiküszöböli, de vajon mi a garancia arra, hogy ez
a lista nem kerül „kereskedelmi” forgalomba, és nem fognak a hozzáférők
visszaélni vele.
A viták pro és kontra folynak tovább, a szakemberek szerint 2010-nél előbb nem
számíthatunk a pozitív lista áldásos hatásaira, a hitelfelvevők addig is tovább
adósodhatnak anélkül, hogy egy mechanikus, de ésszerű rendszer megállítaná a már
ki nem fizethető hitelek sorát.
2007. 11. 02. (XI/44)
